Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-10-11 / 41. szám

Budapest 1896. (3.) BUDA és VIDÉKE Október 11. d) honi (európai) fajtájú vesszők, a me­lyek átmérője (vastagsága) hat (6) milliméteren alul van, de nem kisebb négy (4) milliméternél, vagy tizenöt (15) millimétert túlhalad. Másod osztályú gyökeres (amerikai, vagy európai fajtájú) szöiővesszők azok, a melyek (vastagsági) méretei az első osztályuakra meg­állapítottaktól eltérők, de a melyek egyebekben a gyökeres vesszők kellékeinek teljesen meg­felelnek. Az az (amerikai, vagy európai fajtájú) vesszők, a melyek átmérője (vastagsága) kisebb négy (4) milliméternél, az üzleti szokásoknak egyáltalán nem felelnek meg. 8. §. A szállítmány az üzleti szobásoknak mind a méretek, mind az osztályozás tekinte­tében még megfelel, ha abban nem foglaltatik az egész mennyiség öt (5) °/<>-ánál több oly szőlővessző, a mely az előző szakaszok szerint szükséges kellékektől eltér. d) Fajtaazonosság és fajtisztaság. 9. §. Fajtaazonos a szőlővessző, ha a szállítmány tényleg csak oly fajtából való szőlő­vesszőt tartalmaz, a mely fajtának a neve alatt szállittatik; fajtiszta pedig, ha az egész szállít­mány, vagy minden, az illető fajta nevével megjelölt köteg csak abból az egy fajtái ól való vesszőt tartalmaz. 10. § Ha a szállítmányban, vagy az egy fajta nevével megjelölt kötegekben más fajtájú vesszők is vannak, mint a melynek neve alatt a szállítás történt, de e más fajtájú vessző nem több a szállított mennyiség öt (5) °/„-ánál, a szállítmány még fajtaazonosuak és fajtisztának tekintetik. 11. §. Abból a czélból, hogy a megren­delő (vevő) a fajtaazonosságot és a fajtisztasá­got magának biztosítsa, nem szükséges, hogy ezt külön kikösse, hanem elégséges, ha meg­rendelésében a kívánt fajtát egyszerűen meg­nevezni. C) Szölöoltványok. 12. §. A szőlőoltványok — addig, mig azok előállítási módjára nézve jóknak bizonyult más eljárások el nem terjednek és hivatalosan el nem ismertetnek — az üzleti szokásoknak csak akkor felelnek meg, ha a fentiekben körülirt első osztályú szőlővesszőkből : I. fásán angol nyelves, vagy egyszerű párosítással ké­szültek és gyökeresek, vagy II. zölden egyszerű párosítással, vagy egy szemes ékezés- sel (Cze’ner eljárása szerint) készültek. A zöld oltványok lehetnek simák vagy gyökeresek. Feltétlenül szükséges, hogy minden szőlő­oltvány — tekintet nélkül készítési módjára — tökéletes legyen. Tökéletes a gyökeres szőlőoltvány : ha séretlen s a 6. és 7. §§-ban az első osztályú vesszőkre nézve megállapított kellékek­nek megfelelő alanya, a talpgyökér kiindulási pontjától a forradási hely közepéig mérve, har- minczöt (35) centiméternél nem rövidebb és fás oltványoknál negyvenöt (45) centiméternél nem hosszabb, (zölden készült, gyökeres oltvá­nyoknál a maximális hosszúság nincs korlá­tozva) — ha teljesen összeforadt s az oltvá­nyok válogatásánál szokásos hajlitás és csava­rás közben nyitást (a forradásban hézagot) egyáltalán nem mutat, — ha gyökérzete ép és egészséges, — ha legalább egy hajtásán leg­alább négy (4) teljesen érett, világos szem van, — s ha semminemű betegség által megtámadva nincs. Tökéletes a sima zöldoltvány: ha sértetlen s a 7. §-ban az első osztályú sima vesszőkre nézve megállapított kellékeknek érett állapotban megfelelő alanya az alsó bü­työktől lefelé legalább öt (5) centiméter hosszú, felfelé pedig, a forradási hely közepéig mérve, harminczöt (35) centiméternél nem rövidebb, — ha teljesen összeforadt, — ha semminemű betegség által megtámadva nincs, — s ha a forradás helyén felül legalább egy hajtásán legalább négy (4) teljesen érett, világos szem van. 14. §. szőlőoltványok fajtaazonosságára, és faj tisztaságára, és pedig mind az alanyfajtára, mind az oPvány honi (európai) fajtájára nézze irányadók és megfelelően alkalmazandók a 9. —11. §§. szabványai. 14. §. Az oltvány megrendelésének, úgy­szintén a megrendelés elfogadásáról adandó ér­tesítésnek világosan tartalmaznia kell : a) a mennyiség, b) az alany- s az európai fajta és c) az oltvány előállítási módjának (fás, zöld, gyökeres, sima, egyszerű, angol nyelves párosítás, egy szemes ékezés (Czeiuer eljárása) megjelölését. D) SzöltívessBÖk és zztfltfoltványok csomagolása és szállítása. 15. §. A szőlővesszők és szőlőoltványok megfelelő darabszámot (100 at. esetleg annak többszörösét) tartalmazó s alsó és felső végen az oltási hely alatt) füzvesszővel, spárgával stb. (de nem sodronynyal) kellően megerősített kö- tegekbe kötendők. Ha a szállítmány többféle fajtát tartal­maz, minden köteg jelzőtáblával látandó el, a melyen a mennyiség s a fajta (oltványoknál az alany- s az európai fajta is) megjelölendő. Ha az egész szállítmány csak egy fajtából áll, a fajtának kötegenként való megjelölése nem szükséges, hanem csak egyszeri megjelölés is elégséges. A kötegekbe kötött szőlővesszők — egy, a körülményekhez képest több kötegenként — deszkarekeszekbe, esetleg erős, kettős zsákvá­szonba lehetőleg nedves moha közé, a hol moha nem szerezhető be, más megfelelő — a kiszá­radástól óvó — anyag közé csomagolandók. A szőlőoltványok szintén a fenti módon csomagolandók, azzal a különbséggel, hogy azoknak zsákvászonba csomagolása csak akkor felel meg az üzleti szokásoknak, ha az egy megrendelőnek egy helyre küldendő mennyiség nem halad túl 500 darabot. Ennél nagyobb mennyiség feltétlenül deszkarekeszekbe csoma- golangó. Az oltványok hajtásai rendszerint érin­tetlenül hagyandók; túlságos hosszú hajtások­nak könnyebb kezelhetés czéljából való meg­rövidítése azonban meg van engedve, de csak ágy, hogy legalább egy hajtásnak ez esetben is legalább harmincz (30) centiméter hosszúak kell maradnia s annak minden körülmény közt legalább négy (4) teljesen érett világos szem­mel kell bírnia. 16. §. Azok, a kikre ezek az üzleti szo- kásoh az 1. §. értelmében kötelezők, a csoma­golás költsége czimén oltványoknál ezrenként 1 írtnál, szőlővesszőknél ezrenként 60 krnál többet, sem ezen kívül más költséget nem számíthatnak fel. A szállítás költsége, a feladó vasúti, gőz­hajó- vagy postaállomástól kezdve, a megren­delő által viselendő. 17. §. A szállítmánynak hanyag, vagy hibás csomagolásából származó megsérüléseiért, vagy romlásaiért az az eladó (szállító), a kire a jelen üzleti szokások 1. §. értelmében köte­lezők, megszűnik felelőséggel tartozni, ha a megrendelő a küldeményről szóló vasúti vagy szállítási értesítő kézbesítésétől számítva leg­későbben háromszor 24 óra alatt kifogásait a hegybírónak, oly helyeken pedig, a hol hegy­község még nem alakult, a községi elöljáróság­nak nem jelentette be s az 1896: V. t.-cz. végrehajtása iránt kibocsátott rendelet 7. §-á- ban körülirt jegyzőkönyvet nem vétette fel. Budapesten, 1896, évi szeptember hó 25-én. Darányi s. k. Mementó. A küszöbön levő választások alkalmával újra közöljük a budai érdekek emelésére ala­kult végrehajtó bizottság jelentését. Lássa az olvasó, mi történt és mi nem történt. Tisztelt értekezlet! A Budapesti Polgári Lövészegyesület múlt évi julius 8-án tartott választmányi ülésében indítvány tétetett az iránt, hogy a Lövészegye­sület ejtse módját annak, hogy szeretett fővá­rosunk jobbparti része is lépést tartson fejlődés szépülés, emelkedés dolgában a balparti részszel. Ami az említett indítványban kimondatott t. i. az eszme, hogy a főváros jobbparti részét a rövidség okáért mondjuk Budát emehr, fej­leszteni kell, az, hosszú idők óta sokunkban, talán mindnyájunkban, kik figyelemmel szem­léljük, érdeklődéssel kisérjük a főváros fejlődé­sét, megvolt; és talán sokan vaunak, kik rég vártak arra, hogy ez az eszme kimo dassék, hogy azután annak szolgálatába szegődjenek. Hogy ez állítás nem tévedés, legjobbau bizonyltja azon körülmény, hogy a Lövészegye- sület választmánya a kimondott eszmét rögtön, minden vitatkozás, az ellenmoudás minden ár­nyéka nélkül egyhangú lelkesedéssel magáévá tette, és kebeléből nyomban egy, 16 tagból álló bizottmányt küldött ki azon czélból, hogy ez a tett indítványnak megfelelően állapítsa meg azon felhívás szövegét, melylyel a budai összes társas-körök felkéressenek, hogy egy, e czélból összealkotandó értekezletekre a maguk részéről megbízottakat küldjenek. A szóban forgó szöveg az említett bizott­mány múlt é. julius 26-án tartott értekezletén megállapittatván, megküldetett a következő tár­sas-egyesületeknek : 1. a várbeli kaszinóuak, 2. az I. kerületi polgári körnek, 3. az I. kerületi kaszinónak, 4. a II. kerületi polgári körnek, 5. az ó-budai polgári körnek, 6. a budai körnek, 6. a budai kereskedelmi társulatnak, 8. a budapesti polgári lövészegyesületnek. A felsorolt társaságok engedve a hozzájok intézett felszólításnak, megválasztották azokat, kik Őket a mai értekezleten képviselni hivatvák. Mielőtt a dolog érdemére áttérnénk, szá­mot kell adnunk arról, miért látszott legczél- szerübbnek a „Buda emelése“ tárgyában mű­ködő testületet a budai társas körök kebeléből összeállítani. Általánosan elismert dolog T. Értekezlet, hogy mai társadalmi viszonyaink és szervezetünk mellett az egyleti élet rendkívül fontos tényező. Minden közügynek, mely bárhol kerül szőnyegre, alapja, hogy úgy mondjuk csirája az egyleti élet földjében van; ott fejük a csira gyönge palántává, ott növekszik, erősödik, s midőn már van benne életképesség, onnan ültetjük át a nyilvános élet termő földjébe. S a gyenge nö­vény, melyet eleinte csak néhány embernek ápoló keze dédelgetett, öntözött, most sokaké lesz, mindenki, aki iránta érdeklődik, iparkodik hozzájárulni további fejlesztéséhez; öntözi, nye­segeti, támogatja, mig életerős fává nem nö­vekszik, mely azután árnyékával enyhet ád so­kaknak. Néha megesik az is, épen úgy mint a természetben, hogy a sok dédelgetés, túlságos öntözés, erőltetett trágyázás folytán a ’ulten- gés fátuma éri el, s azért ettől nekünk óva­kodnunk kell. És ez a gondolat vezetett min­ket T. Értekezlet, hogy ne mondjam ez az ag­godalom, midőn azt határoztuk, hogy bár Buda fellendülésének ügye nem egyedül ami ügyünk, t. i. a budai egyleteké, hanem a budai részek valamennyi polgáraié, — sőt, tárgyilagosan te­kintve a dolgot, pesti oldalé is, és az egész or­szágé — mégis, némileg korlátozni akartuk a kertészek számát, nehogy a mindenesetre élet­képes eszme, tultengés következtében pusztuljon el. És ezért nem népgyülés összehívását indít­ványoztuk, hanem csak azt, hogy a budai tár­sas körök és egyletek vonassanak be az ak- czióba, jól tudván, hogy aligha lesz a közélet terén számottevő ember, ki az egyleti élet és tevékenység mai fejlett és virágzó állapotában ne lenne tagja valamelyik egyesületnek ; igv módjukban áll mindazoknak, kik a mondott eszme iránt érdeklődnek, ez érdeklődésüket mun­kás, gyümölcsöző tevékenységükkel kitüntetni. Ezek előrebocsátása után hazafias örömmel üdvözöljük Önöket Tisztelt urak, kik oly szép számmal gyűltek össze, és ezzel tanúságot tet­tek arról, hogy a kimondott eszme, ős Buda emelésének eszméje, az Önök lelkében is vissz­hangot keltett, s Önök el vannak tökélve arra, hogy minden követ megmozgatnak, hogy a ki­mondott eszme teljesüljön, és Buda városa, ha­zánk legrégibb városainak egyike, mely sokáig volt az ország fővárosa, századokig kulcsa a hatalomnak, melyet nemcsak ami régi króni­kásaink, hanem az idegen utazók is, kik a már

Next

/
Thumbnails
Contents