Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-09-06 / 36. szám

'S

Budapest, 1896. (2)

1894-ben Budán 92 lakás állt üresen.

Beltelken lakott 83,592, kültelken 8,028 lakos. Korszerint a kerületekben Budán 70 évesnél idősebb ember volt 1936., 80 évesnél idősebb 288, magasabb korú 135.

1891-ben vallás szerint a lakosság igy oszlott el a jobbparton. Katholikus 73,379, Lutheránus 4029, Kálvinista 5703, Zsidó 7448. (1895-ben már 10-000),

egyébb 1061.

Testi és szellemi fogyatkozásban szenvedtek és pedig: a jobbparton vak volt 36 férfi 45 nő; siketnéma 36 férfi 27 nő; elmebeteg 663 férfi 539 nő; hülye 52 férfi 29 nő.

Budán a foglalkozások igy oszlanak el;

Őstermelő van összesen 836, és pedig az első kerületben 242, a másodikban 222, a harmadikban 399.1881-ben 1829-en foglalkoztak őstermeléssel.

Az ipar a következő képet nyújtja: Eledel] ipar 1938. Ruházati ipar 2140. Építő ipar 1187 Fonó szövő ipar 86. Agyagipar 222. Fa ipar 751. Vas és fém ipar 2655. Sokszororitó 482. Iparművészet 227. Műszer ipar 218. Bőr ipar 139. Pa.pir ipar 8. Olaj és zsiripar 8. Iparos festészet 172. Vegyes ipar 2707.

Száraz forgalmat üz 1499. Vizifor- forgalmat 1095 egyén.

Kereskednek és pedig: Ostermények- kel 516. Ipar ezikkel 591 Pénz és hitellel 170. Közvetitéssel 108 Járókelő kereskedéssel 263. Egyébbel 382.

Testi szolgálattal foglalkozik 22,855, Szellemi szolgálattal 3626. Különféle szolgálattal 1788.

Ezen kivül kereset nélkül van 2495 önálló, háztartásban levő 15,629. Gyámo- litásból élő 2043. Tanuló 10,727. Egyéb 14894.

A központi fertőtlenitő intézetnek munkája akadt Budán 1892—1894. evekben 348 esetben.

Állat állomány 1894. év végén: Szarvasmarha 3342. Ló 3115. Szamár 50. Öszvér 3. Disznó 1500. Juh 500. Kecske 130.

Házi szárnyosok és méhkasok 1884- ben ; Tyuk 12327. Pulyka 970. Lúd 2490. Kacsa 3900 Galamb 4623. Méhkas 307.

Szellemi foglalkozás igy oszlik meg 1891-ben. Állami hivatalnok 1700 Megyei 6. Városi 182. Magán 57. írnok 7. Ügyvéd 82. Orvosok sebészek 77. Egyéb egészségügy 130. Tanítók tanárok 591. író 22. Zenész 97. Színész 7. Szobrász festő 38. Egyéb művészek 158. Egyháziszolgálat 141. Könyvi vő 1. Építészek mérnökök 175. Egyéb 20. Összesen 3656.

A házból-jövedelem volt Budán 1874- ben 2.747,064 frt; 1894-ben 3.393,771 forint.

Egy pillantást vethetünk a budai részen levő városi telkek értékére is, ezek 8.541,606 forintot képviselnek.

A fővárosnak Budán nagyob épületei vannak a következő becsértékkel; Rudas-fürdő 490.000. Batthányi-utcza iskola 200.000. Retefe-utczai laktanya 280.540. Újlaki vizmü 1.94000. Lajos- utczai iskola 207.900. stb.

1875 1894íig a kölcsönpénzekből

Budára fordították a következőket: Retek-utczai laktanya 238.195. Rudas-fürdő

BUDA és VIDÉKE.

pótépitkezések 105101. Bathányi-utczai iskola 146.632. Kórház-utczai 100.791. Attila-utczai 112.970. Török-utczai 78110. Krisztinatéri 76180. Korona-utczai 60464. Újlaki polgári 76895. Jobbparti vizmü 20607 94. Jobbparti vizmü II. csőfekte- tése 57.521. Jobbparti II. szivótelephez III. szivattyugép 48.688.

Ezeket a beszélő számokat böngésztük ki dr. Thirring Gusztáv nagybecsű munkájából. Ezek a számok tanuságosak és méltók hogy gondolkozunk felettük.

Torbágyról.

Nemsokára vége lesz a nyaralásnak. A nyaralók hazafelé szálingoznak. Értesüléseink szerint a nyaralás kedve nem csökkent ebben az évben Buda vidékén. A legtöbb községben szaporodott a nyaralók száma sőt többen nyaralókat is építettek. Ha a közigazgatási hatóság, a községek fjól felfognák érdekeit úgy nyaraló után nyaraló épülhetne Buda vidékén.

A közlekedés az esztergomi vasút megnyíltával javult. Telkeket vásárolnak Solymáron, Vörösváron, Pilis Csabán József főherczeg házhelyeket parczeláztat. Leányfalun nagyobb birtoktest eladó kisebb részletekben. Vásároltak Szt.-Endrén, Pomázon, Tahi Tóth faluban. Élénk élet volt Visegrádon, Békás-Megyeren a tisztviselő telep népesedik. Kalázra uj nyaralók kerültek. Budafok, Tétény szintén több uj nyaralót vonzott. Török-Bálint tömve volt. Budakeszt is tömegesen kedvelték.

Ettyekre is jutott nyaraló bár csak egy kis omnibusz döczög a biai állomásra. Adony, Vaál, más oldalon Duna-Bogdány emelkedett. Hidegkút, Nagy-Kovácsi, Boros-Jenő is érzi a nyaralók jelentkezését. Zsámbék és Tinynye is érezte.

A további emelkedés tisztán az elöljáróság és lakosság dolga. A községek legnagyobb része azonban megköti az elöljáróságok kezét, nem szépít., nem javítja a közlekedést. A lakosok nem igyekeznek azon, hogy lakások legyenek. Még csak a kezdet kezdetén vagyunk, sőt ha nem ébresztünk félős a visszaesés.

Érdekes levelet kaptunk többek között Torbágyról. Ebben az evben ott körülbelül 48-an nyaraltak. Kaptunk egy csonka névjegyzéket is a nyaralókról. Itt voltak és vannak. Gyurkovics Béla, Hajós Mihály, Bárány Zsig- mond, Egressy Péter, Tóth István, Éberhardt Miklós, Neuhoffer Ferencz, Balogh miniszteri tanácsos, Szilágyi Mihály családjával, Szászné Horn Sarolta, Glatz Teréz és Regina stb.

Ezt a kedves kis községet jobbára fővárosi tanítók keresik fel és jól mulatnak. Kirándulásokat rendeznek az Iharosba, hol élvezik Beck Ferensz jó konyháját és pinczéjét. Naponként rendes tekepálya társaság van R a i z- n e r vendéglőjében.

Olvasó egylet még nincs. Ulrich Adolf a község derék főtanitója segélyezés, kölcsön és olvasó egylet alakítása czéljából k r a j c z á- ros takarékpénztárát alakított, melybe minden lakos egy krajczárt fizet hetenkint.

A nyaralás elég drága. Jó meg kell fizetni az élelmi szereket. A lakások árai is emelkedőben vannak. Jellemző, hogy a 48 nyaralónak Biáról kell hozatni marhahúst.

Az elöljáróság több dicséretes dolgot végezett, de még sok a tenni valója igy p. o. a vasutiut megjavítása. Az emberek eső idején megfeneklenek a sárban s a nyaralók magok toldozzák toldozzák az utat. A megye nem kifogásolná az ut kijavításának költségeit annál inkább nem, mert a nagy tejkereskedést űző torbágyiaknak, kiknek kedvéért reggel 5 órakor külön/ tejvonat indul is szükséges e jó ut.

Mi úgy ismerjük Torbágy derék elöljáróságát, hogy a mi eddig elmaradt azt a viszonyokhoz és erejéhez képest pótolja.

Megjegyezzük, hogy nehányan már üll- tettek szellőt.

—i—.

Szeptember 6.

Petőfi mint bakancsos.

Bellobraidits Lipót nyugalmazott százados fáradhatlnn ember. Telve van nagy és szép eszmékkel. Azok közé tartozik a kik mint jó budaiakhoz illik lelkesülnek Budáért és vidékéért. A derék nyugalmazott százados jó tollal küzd azért, hogy Buda és vidéke emelkedjék. Lapunk hasábjain már több czikke jelent meg. E czikkek arra vallanak, hogy írójuk gondolkozik és nemes szivü ember.

A polgárok legnagyobb része a saját ügyeivel bíbelődik csak s a közczélért nem tesz semmit ezért haladunk lassabban. Némelyek országos politikai kérdéseket hánynak, vetnek és kicsinyes dolognak tartják Buda és vidékéért indult mozgalmakat.

Kétszeresen becsületére válik azoknak a kik azért a kelyért, hol laknak rajongó lelkesedéssel szálnak síkra. Emeljük meg a kalapot az előtt a ki eszméit és terveit nyilvánosságra hozza akár kicsi akár nagy.

Bellobraidits Lipót nyugalmzzott százados jó budai polgár. Hivatással küzd Budáért és vidékéért.

Egy Budán — Nősek Ignácz tisztelt polgártársunk a Római XVII-hez czimezett népszerű vendéglőjéből — indult nagy tervet valósított meg, mellyel hozzá járult a jó szellem ébresztéséhez. Az Ernő ezred tartalékosaiból egyesületet alkotott a nevezett vendéglő helyiségeiben.

Ez az egyesülés nagyobb horderejű, mint első tekintetre látszik és meg van neki az a fontossága a minőnek lapunkban keletkezésekor jeleztük.

Első sorban a polgárok és katonaság között kívánatos jó egyetértés biztosítéka, második sorban a tervelő czéljai szerint egy nagy országos védegylet magja, minek ápolását, erősödését a kormánynak is támogatni kell. Az ezredek tartalékosaiból alakítandó országos egyesület a socziális kérdést enyhíti és egy nagy polgár őrség keretét képezi, melynek erein keresztül műveltség, segélyezés, hazafiság szivárog szét.

Az eszme magja elvan hintve. Akár a mi derék budai polgártársunknak sikerül, akár később másnak a polgárság megfogja érezni az Er nő-szoba alakítójának tiszteletreméltó munkásságának eredményeit és jótékonyságát.

Mi budaiak hálásak lehetünk, hogy Budáról indul ez a mozgalom és itt fog lenni annak országos intézősége.

A különféle veterán- és hadastyán-egyle- tek működése hazafiasabb, egyöntetűbb és czél tudatosabb lesz és komolyabban fogják venni őket, mert létezésük más irányt kap.

Ezúttal nem beszélünk az országos védegyletről, csak is az Ernő szobából kiindult szép eszme felkarolását ajánljuk olvasóinknak, a miről már különben emlékeztünk.

Bellobraidits Lipót nyugalmazott százados Petőfi Sándort, a halhatatlan költőt akarja lefestetni az Ernő-szoba részére, mint bakancsost „zöld hajtókás, sárga pitykés közlegényt“. A szabadság a hazaszeretet költőjének e minőségben való lefestése a hazafiság ébresztője a hadsereg tartalékosai között és méltó arra, hogy minden hazafi hozzá járuljon filléreivel, hogy e képet meglehessen Petőfihez méltóan festetni.

Hisszük és reméljük, hogy ez a kép nem sokára elkészülhet és leleplezés a katonaság és tartalékosok hazafiságának megpecsételésére fog szolgálni.

Iskolai hirdetmények.

rí.

Az I. kerületi (várbeli) községi felsőbb leány-iskolában az iskolai év október elején kezdődik.

Az I. osztályba oly 10 éves leányok vétetnek fel, kik az elemi iskola negyedik osztályát sikeresen végezték.

A II. osztályba a felsőbb vagy a polgári iskola első osztályát, vagy az elemi iskola V.,

VI. osztályát végzett tanulók vehetők fel

A III. IV. osztályokba a felsőbb vagy a polg. iskola megfelelő alsóbb osztályaiból oly tanulók vehetők fel, kik a franczia nyelvből elegendő ismeretekkel bírnak.