Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-09-06 / 36. szám

Budapes" 1895. (3.) BUDA és VIDÉKÉ Szeptember 6. Az V. osztályba felvétetnek a polg. iskolai IV. osztályát végzett tanulók is telvételi vizs­gálat nélkül. A VI. osztályba csakis a felsőbb leány­iskola V. Osztályából lehet bellépni. Oly tanulók, kik ezúttal először iratkoz­nak be, az iskolai bizonyitváuyon kívül kereszt- levelet és himlőoltási, illetőleg ujraoltási bizo­nyítványt tartoznak felmutatni. A beiratkozás alkalmával fizetendő: 5 írt beiratási dij, 1 frt könyvtári dij ée 20 írt I. félévi tandíj fejében ; a második félévre esedé­kes 20 frtnyi tandíj február hóban fizetendő. Tandíjmentes az a tanuló, kinek szülője a székesfőváros szolgálatában áll feltéve, hogy a tanuló, a múlt évben „kitűnő“ vagy „jeles“ általános osztályzatot nyert. Taudijmente8Ítésért folyamodhatnak olyan tanulók is, kik „kitűnő“ vagy „jeles“ általános osztályzatot nyertek s adóliönyvecskével bizo­nyítják, hogy szüleik 10 írtnál kisebb egyenes állami adót fizetnek és nem adóhátralékosok. Abban az esetben, ha az adó nagyobb volna 10 frtnál és az illető szülő igazolja, hogy több gyermeket iskoláztat, szintén folyamod- hátik a tek székesfővárosi Tanácshoz a 40 frtnyi tandíj elengedéséért. Ha a tanuló nem viseli magát kifogás­talanul, vagy előmenetele gyenge, elveszíti a kedvezményt. A tek. Tanácshoz czimzett és kellőkép felszerelt kérvények október 15-ig nyújtandók be az igazgatóságnál. A beírás októben 2., 3., 4. napján végez­tetik az iskola helyiségeiben (Vár, Iskola-tér 1. szám alatt) reggeli 9—12 óráig. A felvételi-, javító- és pótvizsgálatok ok­tóber 1-én 8 —12 óráig tartanak. A rendes tanítás október 7-én, reggeli 8 órakor kezdődik. Budapesten. 1896. szeptember havában. Póra Ferencs s. k. igazgató. — A budai női kereskedelmi tanfolyamra — mely a II. kér. közs. polg. leányiskolával (B a 11 h y á n y-u. 10.) áll kap­csolatban — az 1896—97. tanévi beírások szept. 20-án, — az előadások p edig okt. 1-én kezdődnek. Az egy isk. év alatt végezhető tan­folyamon kizárólag felső kereskedelmi iskolai szaktanárok vannak alkalmazva. A tanfolyamba beléphetnek a polg. és felsőb leányiskolák 4-ik osztályát végzett növendékek, valamint azok is, akik felvételi vizsgálattal igazolják, hogy vau kellő előképzettségük. A tandíj ha- vonkint 6 frt. Elrejtett paradicsom. Frey Alajos barátunk meghívott, hogy tekintsem meg szőllő telepeit. Készséggel és köszönettel vettem a meghívást és ő a kitűzött időben kocsijával eljött értem . . . A tornyosuló barna felhők daczára öröm­mel indultam el vele, hogy lássam az Isten jósága és a szorgalom eredményét, az újjá alko­tott sző Hőket. Évekkel ezelőtt megénekeltem az utolsó budai szüretet és most szívesen írnék hálaadó hymnuszt azért hogy újra zöldéi a szőllő és érik a szőllő gerezd. A Pösinger major és Csille-bercz gyö­nyörű fekvése már maga is érdemes arra, hogy a kiránduló megtekintse és gyönyörködjék a remek kilátásban és a természet fenséges csend­jében Ez a hely egy kis elrejtett paradicsom és Budaörs felé fekszik. Erdős hegyes vidék. Tala­jában szépen diszlik az erős venyige s a mu­tatkozó termés már a szorgalom, és kitűnő bortermelő Frey Alajosra nézve teljesedésbe menő remény. A hegyek különféle kövekben gazdagok, egy a kilátást kínáló bérczen Geitner és Rausch czégnek hires malomkőbányája van, melynek termékeit a külföldre is keresik. Álmélkodva látjuk a kincsnek ezt a tár­házát, mit a Geitner és Rauscb-czég nagy szak­ismerettel aknáztat ki. Ez a vulkanikus talaj fog lángot lehelni a hajdan és ma is híres Frey-féle borokba. A szőllőtelep mint a szőllő és dicséri szakavatott gazdáját, kinek a Lágymányoson és egyébütt is vannak kitünően müveit szőllőtelepei és igy a budai bor régi jó hírnevének visszaszerzéséhez hozzá fog járulni. A gyönyörű panorámát melyben részt vesz a Rupp-féle szép fekvésű hegy szakadó esőben élveztük, és igy is fenséges volt. A házi gazda szívességéből megizleltük a kiállításon, versenyen kívül résztvevő Frey-féle termést. Sajnos, hogy a természet pazar szépségét úgy osztotta el, hogy ebbe az elrejtett para­dicsomba ez idő szerini nehéz eljutni. Ha másutt volna ez a pompás hegyvidék bizony utak len­nének oda és hegypályák és siklók. Idővel ez is beteljesedik talán, de addig is a mennyire lehet javítani kell az utakat. i — a. Ismerősem k. lArnyak és fények.) Funk Edo A halált és az adót meg kell fizetni. Ezen a földön sem örökélet sem kiváltságos adót nem fizető nemesség nincsen. Nem énekelhet­jük ma már mint őseink: Egy Istenem egy életem Én az adót nem fizetem. Meg kell azt fizetni akár énekszóra, akár dobszóra. Polgári kötelesség. Ezt mondják és úgy is van. Három betű a. d. o. = adó, visszafordítva oda az az add oda, ha csak végrehajtást nem akarsz a nyakadközé keríteni és kotya vetyére engedni azt a mid van . . . Adót fizetni nem kellemes, de kellemetlen azt be is hajtani. Egyik nem fizethet a másik halogatja a fizetést. Elébvaló előbb ez, eléb- való az. Ritka az az ember a ki adóját ponto­san fizeti, még ritkább a ki előre fizet. Az adófelügyeiő ragyogó arczczal jelenti, hogy ebben vagy abban a hónapban a főváros­ban folytak az adófizetések s ha rosszul foly­nak akkor elsavanyul ez a derült ábrázat és kapják az adóbehajtási hivatalok a dorgatoriu- mot a sok rendeltetik, megyhagyatik külön­ben kifejezésekkel. Könnyű a méltóságos vagy nagyságos adófelügyelőnek, de nehéz a helyzete az adó- behajtási hivatal főnökének, Az adóbehajtó hivatal főnöke közel van a közönséghez s mint az éjszakamerikai elnökhöz minden be­jelentés nélkül állíthat be hozzá a legutolsó néger is. Ismerősei jó barátok, szegények, ár­vák jönnek hozzá, iigyefogyottak, kik kérnek és könyörögnek. Helyzete nehéz. Felfelé kő szivet kell mutatni s lefelé lágy viaszkot, üogy legalább vigasztalja azt a szegény végrehajtatottat, ki hozzá jön és belecsepegtesse szigorúság nélkül az adó fizetés ihletét A kitűnő erőkből álló első kerületi adó­hivatal élén a fővárosnak régi kipróbált tiszt­viselője Funk Ede az ő kedves nyugodt, szeretetreméltó modorával áll az adócsavar kormányán. Budai gyerek. Vér a mi vérünkből, hús a mi húsúnkból, szív a mi szivünkből. Pontos megbecsülhetlen tisztviselő, ki mindé n kerületi lakost ismer egész a velők oszlásáig. Nagyságos, méltóságos urakkal vagy sze­gény emberekkel a maga jó budai hangján beszél és ha megteszi is a mi lehető soha tör­vények és kötelességek ellen nem vét. Azért fizetik az első kerületben jobb kedvvel az adót, mert ő áll az ügyek élén és tud bánni az emberekkel. Erélyes, de nem basáskodik. Hivatala úgy elfoglalja, hogy alig marad ideje a pihenésre. A törvényeket jól ismeri, az ügykezelés kis újában van. Pontos mint az óra. Jó ember és csak e jósággal töltheti be fontos és terhes felelőségekkel járó hivatalát a közönség és telebbvalói teljes megelégedésére. Válasz.*) Buda és Vidéke múlt vasárnapi számában a névmagyarosítással foglalkozik, ezt hazafias és helyes eszmének tartja, csak azt kifogásolja benne, hogy — mint a czikk előttünk ismeret­len szerzője egyebek közt mondja: „ötven kraj- czárért tolakodó köuyelmüséggel hóditanak el kétes egyének történelmi neveket is.“ Hát foglalkozzunk evvel a váddal bőveb­ben, megérdemli, már a kérdés tisztázása érde­kében is. Történelmi neveknek tartjuk az olyanokat, melyekre valamely történelmi alak bizonyos fényt, dicsőséget ruházott át, ez bizonyos; de hiszen ezek a történelmi alakok már életükben sem állottak nevükkel egyedül, mivel mind­egyikük valamely helynévről, származása vagy dicső tettei helyéről neveztetett el s bizonyos, hogy sok más — kevésbé vagy épen nem dicső egyén — ugyanily módon kapta nevét, midőn a vezetéknév szokásba jött. így hát, a t. czikkiró ur szempontjából ítélve, már ab origine óriási visszaéléseket kö­vettek volna el a történelmi nevek kárára. De hát dicső elődeink, daczára az akkori olygarcha nemesség büszkeségének, nem nagyon törődtek avval, hogy paraszt, jobbágy is viseli az ő fé­nyes Devüket, mivel semmi káruk nem volt ebből. Manapság is ugyanaz az eset. Akárhány Almási, Andrássi, Hunyadi, Szécsényi Rákóczi stb. van az Alföldön, a ki daczára dicső nevé­nek szorgalmasan kezeli az eke-szarvát s mágná­saink közül senki sem panaszkodik e miatt. De nincs is erre semmi elfogadható jogalap, még a méltányosságot sem sérti, hanem csak a hiúsá­got kissé. Mert miért ne lehetne az a szegény ember Hunyadi vagy Rákóczi, ha esetleg ott született Hunyadon vagy Rákóczon; hiszen azért mindenki tudja azt, hogy nem ez a dicső emlékezetű törökverő, sem a vitéz kuruczvezető, sem pedig ezek ivadéka, mivel ezek a magyar arisztokráczia tagjai voltak, nem pedig földet túró szegény ördögök. Épen ezért nem értjük a t. czikkiró ur nagy ijedtségét s óva intő szózatát: „a belügy­minisztérium ne engedje a történelem bemocs- kolását!“ Hiszen ha igy folytatjuk az osztálygőg szent nevében, akad majd egy kissé önérzete­sebb Szabó, Kovács, Székely, Német stb ur a ki szintén kijelenti, hogy senki se merje az ő történelmi nevét bitorolni s akkor hová jut a névmagyarosodás P Mindenki nevét csak nem lehet Akác z fa-, Fenyőfa-, Kikeleti hó­virág- stb.-re magyarosítani, — ámbár ezek: igen szép növénynevek — és szerény vélemé­nyünk szerint valamely állatnév bírása sem képezi mindenki hő kívánságát. Odajutnánk tehát ismét — a mit a t. czikkiró ur is javasol, — bogy helynevekről vegye a közönség is a nevét, de akkor ismét utunkat állja a névmagyarosítástól annyira fél­tett történelem (mivel majdnem minden helység­névnek meg van az ő illustris viselője) s igy, kérem szeretettel, nem mennénk bizony sem­mire ; a névmagyarosításnak megszűnnék élet- feltétele, ha mindenki tanácsára vagy rosszalá- sára hallgatnánk, azt hiszük többet ér a — némelyek szerint — hibákkal biró névmagyaro­sítás, mint semmiféle. Egyébiránt a névmagyarositó társaság dolgozik most egy névjegyzék kibocsátásán mely hivatva lesz a közönséget helyes és szerényebb nevek választására bírni, mely névjegyzék azon­ban — előre tudjuk — ismét sokak kritikáját fogja magára felidézni. Egyes kinövések miatt, melyeket — mint *) Adjuk a választ [a visszaválaszolás joga fenntartása mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents