Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-07-26 / 30. szám
Budapest, 1896. (2.) BUDA és VIDÉKÉ Julius 26. ezt a városi erdő körül elterülő telkek példája, melyek uyolcz ev előtt szintén homokbuczkák s ma virágzó szőlőültetvények. A város területének elpocsékolásá- val már csak azért se lehet takarózni, mert itt olyan földekről van szó, amelyek nemcsak, hogy semmi hasznot nem hajtanak, ellenkezőleg még a művelés alatt álló földeket is tönkre teszik. 2. Jó postautak építése. A Pest környékén vonuló postautak, a rájok fordított sok munka és költség daczára, nyáron a mély homok, télen a sok pocsolya miatt, alig járhatók. E miatt a szembe menő kocsik ügygyel- bajjal tudván egymásnak kitérni, inkább uj csapást csinálnak; innen van a városi telkeken az a sok dülőut, ami sok helyet elfoglal s a kultúrát hátráltatja. De ha az előbbi pontban fölvetett terv megvalósul s a futóhomok megköttetik, akkor a jó kérdése könnyen és kevés költséggel megoldható. Ezek az utak költség kímélésből lehetőleg egyenesek, feltöltöttek és kövezettek lennének, ellátva hidakkal s levezető árkokkal. És pedig első sorban mint legszükségesebbet a pest-hatvani utat kellene kiépíteni, azután sorban a soroksárit, váczit, végül az üllőit. Ezek külömben, mostani irányukat megtarthatnák, a váczit kivéve, melyet a dunaparti keményebb talajon kellene vezetni. * Eddig terjed rövid vonásokban ismertetve József nádor terve. A figyelmes olvasó külön figyelmeztetés nélkül is láthatja, hogy amit a nagy emlékű nádor az ország fővárosának szépítése és rendezése czéljából javasol egy mindenre figyelő nagy elme minden részében jól átgondolt javaslata, melyet nem a csapongó képzelet sugallt, hanem a viszonyok alapos ismerete szült. Nem lép fel nagy igényekkel, nem kiván lehetetlent, nem épit fellegvárakat s nem a dúsgazdag four szemüvegén keresztül birál; hanem amit reformálni óhajt azt csakugyan megérett a reformra, az nem a nagyúri kedvtelés, hanem a közszükséglet követelménye. Ha e sorokat ol- 1 vasva összehasonlitjuk a mai Pestet a j 90 év előtti Pesttel, láthatjuk igazán óriási fejlődését ami ifjú fővárosunknak. ; És ne feledjük, hogy ebben a csaknem páratlan fejlődésben jelentékeny része van József nádornak, aki küzdve közönynyel, a Pató Pálok restségével, a magisztrátus ósdi vasfejüségével önzetlenül, bér és jutalom nélkül munkált egy dicső magyar főváros megteremtésén. József nádor szivósan ragaszkodott szeretettel dédelgetett tervéhez s évek hosszú során át se szűnt megostromolni a megvalósitása elé tornyosuló akadályokat. Igyekezett a hatalmi érdekeket megnyerni, az ellenzőket megczáfolni. Emlékiratának II. és III. része — mint mondván — a költségvetéssel, annak előteremtésével és a kivitel módozataival foglalkozik. Itt is azzal a lelkiismeretességgel, bámulatos gyakorlati érzékkel jár el, mint az I. részben. Hosszas s mai olvasóra fárasztó volna az emlékirat ezen részeinek aprólékos ismertetése. Csak röviden említem meg, hogy a terv keresztülvitelét egy, szakértőkből álló szépitészeti bizottságra óhajtotta bízni, mely az ő felügyelete alatt működnék. A szabályozási és szé- pitési költségeket — bele nem értve a nagyobb építkezéseket, mint a hajózási hivatal, harminczad és sóház és kaszárnya építését — 1,200.596 írtra irányozta elő, amiből 1.042.626 frt az uj telkek értékesítésében találna fedezetet. Első osztályban utazott. Megtalálta, a mit keresett, nem volt utitársa és igy háborítatlanul rendezte jövőjét. Kiállította maga elé szemlére összes képességeit s mi ezek közül a legelőnyösebb : kitünően tud fütyülni. Akár hangversenyt is adhat. Ezzel tűnhet fel. Kincsei közül ezt számitoltathatja le minél előbb. Közbe-közbe gondolatai a volt és lesz között czikáztak és kutatták az ismeretlen jövő rejtélyeit. A hogy leszünk ? kérdése aggodalmakat keltett. Nem-e hibás az ő számítása ? Jobb lenne talán valahol segédjegyzőnek, nevelőnek, járásbirósági dijnoknak elvonulni. Ezt nehezebbnek találta, mintha nagyobb- szabásu czél után indul, Tanulmányok adják meg aggodalmas kérdéseire a feleletet. A sorsra bízta magát. Ez oldja meg jövője rejtélyét. Az, hogy jó tánczos és szellemes pohárköszöntő, szintén jó papiros. Lehet erre még részvénytársaságokat is alakítani. Merészség, előkelő sajátságok és az emberek kedélyével, hangulatával való játszóképesség elég utravaló annak, ki a sikert el akarja érni abban a világban, hol a szolid áruczikknek nincsen kelete. P°rnya> tizenöt perez ! — kiáltott a kalauz és kinyitotta a kocsi-osztály ajtaját. \ asuti málhások ugráltak a podgyászokért. Az állomás-tiszviselők aranyos sipkáikban negédeskedve játszották a katonásdit és igyekeztek magukat észrevétetni. Hangulatra vadászó Ácszugi Demeter barátunk megint talált utravalót ebből a negédeskedésből, a mi jövőjére tán értékes lehet. Ez az észrevétetés művészete. A kinek létezését észre nem veszik, az nem létezik, balva él, nem boldogul. É3zre kell magát vétetni. De miként? A véletlen kisegítette. Volt egy földgömbje, melynek a nyitját igen nehéz volt megtalálni. Ebben tartotta a pénzét, a mi most tárczájában volt, de elhozta magával. E földgömbbel kezében lépett le a vonatról. Nem is hitte, hogy ez a jelentéktelen tárgy nagy befolyású jövőjére és ez véteti észre létezését. Bement az étterembe. Kézimálháját a földgömbbel együtt átadta a pinezérnek és maga utána nézett, hogy juthat el Rábolcsra a többi nagyobb málha ? Szóba állt az állomásfőnökkel. Mennyire van Rábolcs? Lehet-e oda kocsit kapni? Hanyag előkelőséggel kínálta meg egy valódi kairói czigarettával, mit csak kaszinói tag szokott szívni. Az állomásfőnöknek imponált a czigaretta. Kivezette Ácszugit az állomás érkező felére. Csak egyetlen egy parasztkocsi volt ott ülés nélkül, két rossz gebével, olyannal, a mit a legelkeseredettebb lókötő is a faképnél hagy. Á tanitóné varrógépét szállítja haza a fuvaros, a feles kukoriczaföld utján járó ráadás fejében. Nagyon megörült, hogy az ingyentörlesztést kárpótolja egy pénzes-fuvar. Megalkudott Acszugi Demeterrel, hogy két pengő forintért elviszi a málháját, maga pedig gyalogolhat vele együtt a kocsi mellett. Ä lovak egy kis szecskát abrakolnak, a mit zabba mártott abrakos zsákból valódi zabnak hisznek: mert szegény ember egy kis rászedés nélkül még a lovait sem tarthatja el. Ni -ni, hiszen itt életbölcseség fakad lépten nyomon és pedig füből-fából. Ez azután jó akadémia lesz. A szellem gyalogol, az érték kocsira kerül. A tárgyát jobban becsülik az embernél ... Mi Az egyetem Budán. A közeledő képviselő választások előtt jó lesz a polgárságnak minél többször, és minél több helyen gyülekezni. A budai érdekek emelésére alakult végrehajtó bizottság és megnyugtathatja a közönséget, mit végezett, mit nem? A képviselő választási mozgalmak előtt számoljunk mi teljesedett azokból a mit kértünk és mi nem ? Közel van-e vagy messze az ígéret földje? Mi termett? Mi maradt ugaron? A budai érdekek nincsenek teljesen kielégítve, sok ügyünk árva, több intézkedés mostoha, nem egy kérésünk, de sok hangzott el a pusztában, számtalan esetben jártak el velünk mostohán. Ha valaha, úgy a választások előtt kínálkozik kedvező alkalom arra, hogy Buda a saját érdekében megmozduljon és álljon elő óhajtásaival hangoztassa jogát, kérjen, hogy adjanak. Az I. és II. kerületben történt valami a III. semmi. Újlak és O-Buda el vannak hagyatva és elvannak maradva. A harmadik kerületre nézve elveszett ez a pár év. Most ott pártok szervezkednek. A politikai élet pártok nélkül nem mindig képzelhető. Tiszteljük az elveket de elsők legyenek a mi ügyeink. O-Budán a nép szegény, a szőllők parlagon hevernek minden agrár bank daczára. 0- Budán az ipar és kereskedelem pang. A nagy gyárak juttatnak magoknak bő hasznot hajtva valami sovány kenyeret. Igaz, hogy a képviselői állás nem ügynökség, de a jó képviselő szivén viseli kerülete érdekeit. Ezeket az érdekeket kell most összeírni és azt a képviselők elé terjeszteni. Ezeknek az érdekeknek kielégítése nélkül Buda inkább hanyatlik, mint fejlődik. A budai egyetem kérdése a legfontosabb kérdés. Ezt kell képviselőink lelkére kötni, ez legyen mandátumokra Írva. Buda az egyetemet az ország ifjúsága jólétéért kéri. Nem lehet ■ezt visszautasítani, mert a visszautasítás kocz- káztatja az ifjúság szellemi és testi egészségi állapotát. A műegyetem legkiválóbb tanárai technikai szempontból, az orvosi fakultás közegészségi szempontból, a bölcsészet erkölcsi szempontból javasolta lapunkban azt, hogy az egyetemeket Budára helyezzék át. Mátyás király bölcsessége felismerte Budát és vidékét. Tudományos központtá avatta. Körében volt az ifjúság, a művészet és a tudomány. az emberfia a portékához képest ? elmélkedett a fuvaros. Ácszugi megköszönte a főnök szívességét, pár hatost adott a kocsisnak ebédre és visszament az étterembe. A kik ott jelen voltak, mindannyian néma tisztelettel bámulták a földgömböt és találgatták, vájjon ki lehet, a ki ilyen földgömbbel utazik. Mikor a tulajdonos az étterembe lépett, köszöntötték. Az étterembérlő maga állt elébe, hogy mivel szolgálhat ? És elszavalta az egész étlapot. Demeter megrendelte ebédjét és beült a legfélreesőbb szögletbe. A világ összes kaleidoszkópjával úgy ringot előtte, mint egy nagy hajó, melyet már lassan fütenek és himbálja az ár és gőz egyaránt. A sok kivándorló nézi, bámulja a csekélyke füstöt, mely kürtőből kóvályog és átérzi azt az áhítatot, mi az élet fordulópontjai előtt tölti el a sziveket. A ki nem tud is, megtanul imádkozni; már a vihar puszta sejtelme is az ég felé vonz. Ácszugi Demetert kivándorlása előtt nem közönséges hangulatok uralták. Az ismeretlen homály előtt, mi jövőjét rejti, megdöbbent. Ezeket az érzéseket koronkint a bizalom és remény váltotta fel. Szerencse föl, ez a ^bányász jelszava, ez az övé is. A nyugalomra nagy szüksége volt. Körülbelül húsz évig élt rendetlenül és rendszertelenül. Elpazarolta idejét. Ezt a húsz évet be kell most hozni. A többi vendég szorgalmasan találgatta, vájjon miről gondolkodhatik ez az idegen ur és mit kereshet Rábolcson. (Folyt, köv.)
