Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-07-12 / 28. szám
HETENKÉNT MEGJELENŐ LAP A KÖZIGAZGATÁS, KÖZGAZDASÁG ES TÁRSADALOM KÖRÉBŐL. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti : EHDÉLTI G-TUL^íL. K Iül>ó-H r YÄTÄXo hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. her. Alkotás-utcsa 12 a. Sitíke-hái. Megjelenik minden vasárnap. Előfizeted árak : Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. szerkjc^zítóskq, 1. kor., Alkotáa-ntoea 12/a. Szőke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. József nádor terve Budapest rendezéséről és szépítéséről. Irta : Dr. Illéssy János. ír. 5. A cs. kir. hajózási hivatal áthelyezése. Már a boldog emlékű II. József császár korában, aki először kezdett Pest szépítésével foglalkozni, fölmerült az eszme, hogy a cs. kir. hajózási hivatalt, mely Pest legszebb területét foglalja el s rossz épületeivel a várost elcsúfítja, máshova kellene elhelyezni. E tárgyban már több tanácskozás folyt, de a hajózási tisztviselők a kivitelt mindig meghiúsították. Most is egy vegyes bizottság foglalkozott ezzel a kérdéssel s egy- értelmüleg kimondotta ennek az épületnek az eltávolítását, ami nemcsak a város szépségére járna előnynyel, hanem a kincstárra is haszonnal, mert nj épületet nyer s nem kell költenie a már elodázhatatlan s nagymérvű javításokra; előnyös lenne a kincstári hajókra is, mert az uj helyen biztosan kiköthetnek s kényelmesen kirakodhatnak. A városnak erre már megvan az alkalmas telke, költsége is van az nj épületre s a Dunapart rendezésére a mely kiadás a mostani teleknek házhelyekké való felosztása s eladása által jó részben megtérülne a városna1'. A hajózási tisztek ellenkezését tehát nem kell figyelembe venni, hanem a terv kivitelét egyszerűen rendelje el Felséged a kamarának. 6. A mészárszékek áthelyezése. Ezek egy szűk, piszkos utezában vannak most. Hild építőmester terve szerint a Duna mellé kellene kihelyezni, ahol nagy és könnyen hozzá férhető helyet kapnának, a belvárosban levő utcza pedig megtisztulna s szabályozható lenne. 7. A füvészkert áthelyezése. A kir. egyetemhez tartozó füvész- kert Pest legkiválóbb két utcza közét foglalja el s részint száraz talaja miatt, részint, mert magas házak veszik körül, a levegőt nélkülözvén czéljának meg nem felel. Kívánatos tehát, hogy a kül- , városba valamely alkalmas helyre tétessék át s a mostani tér háztelkeknek el- adassék. Mivel pedig ez a telek a vallásalapé, amelynek az egyetem a használatért némi csekélységet fizet, tehát a különben is gazdagon javadalmazott egyetem erre a czélra vásárolhatna a külvárosban megfelelő telket; a mostani kertnek azt a részét pedig ahol a kertész lakása is áll s amely egyetemi lovaglóiskolának van szánva, árverés utján értékesíteni kellene házhelyeknek a vallásalap javára. b) Változtatások s uj építési tervek az uj városban. Pest városának ez a része, mely az Uj utczától a nagy kincstári épületig terjed s balról a Duna, jobbról a külső Yáczi-ut határolja, II. József császárnak köszöni létesülését, a ki a tervet 1788 és 1789-ben hagyta jóvá. Azelőtt pusztaság volt, amelyen a só és harminczad épületeken kívül csak néhány rósz magánház állott. A boldog emlékű császár atyai gondoskodásából ennek a városrésznek szabályos utczái, egy szép tere s jó épületei vannak. 1789-óta egyre jobban növekedik s minthogy az országos vásárok is itt tartatnak, a kereskedelem egy része is ide húzódott, azért a legszebb és legkényelmesebb házak itt találhatók. A rendezettség azonban csak a város I közepéről mondható, mig a Dunapart | felöli oldal ahol leginkább kincstári épü- I letek vannak oly rendetlen, piszkos és A „BUDA és VIDÉKÉ“ TARCZAJA. Hódítás a Keleten *) Az Ezredéves Országos Kiállítás bosnyák-herczeg- ovinai osztálya. Bosnyákország és a Herczegovina megismerésére kitűnő alkalmat nyújt gyönyörű Ezredéves Országos Kiállításunk bosnyák-kerczegovi- nai osztálya. Aki a vidékről feljön Budapestre, ne is mulaszsza el, hogy behatóan megnézze ezt a bosnyák kiállítást, már csak azért sem, mert mindeneknek véleménye szerint, kiállításunknak ez egyik legérdekesebb és legtanulságosabb része. Ellenségeink haragszanak is mértéktelenül azért, amiért ilyen nagyszabású módon jelentek meg Bosnyákország és Herczegovina a magyar kiállításon. Hanem ez a dühöngés egyátalán nem akadályozta meg a bosnyák kiállítás rendezőit, Horovitz Ede és Stix Ödön osztályfőnököket, Hörmann Konstantint a bosnyák-herczegovinai országos kormány kiállítási biztosát, Mikuli lovag kormánytanácsost, Redvitz Károly cs. és kir. kamarást, Marczell Arthurt, Bautz Ágost mező- gazdasági felügyelőt, Blazseket, a bosnyák kiállítási csarnokok építőjét, hogy valóságos lelkesedéssel ne fáradozzanak azon, hogy ezek az országok méltóan vegyenek részt hazánk ezredéves ünnepén. Mindannyian rokonszenvvel vi*) Jeles irótársunk a Nemzet szerkesztője tisztelte meg lapunkat ezzel a czikkel. seltetnek Magyarország iránt; meglátszik rajtuk, hogy fejük, Kállay Béni, testestől-lelkestől magyar ember. Az ezredéves Országos Kiállítás bosnyák- herczegovinai osztályán meg is látszik a buzgó odaadás, amelylyel készült. Az öt épület (iparcsarnok, erdészeti pavilion, bosnyák lakóház, közlekedési csarnok és kávéház) a rajtuk lengő sárga-piros bosnyák lobogókkal, a bosnyák czi- merrel messziről kihívják a figyelmünket. Darab Kelet áll itt előttünk, kecses formáival, élénk, harmonikus színeivel, szellős erkélyeivel és rácsos ablakaival. Először az iparcsarnokba megyünk be mert ez áll a kiállítási körút mentén (a mező- gazdasági főépülettel szemközt). Amit itt találunk, az magában véve egész kiállítás. Köz- oktatásügy, építészet, bányászat, mezőgazdaság, gyáripar és kézműipar (különösen szép bútorok), fegyenczmunka (a mintaszerű zeniczai fegyintézetből), képkiállitás (bosnyák motivumu tájképek és a népéletből vett rajzok), nyomdászat! kiállítás, amelynek legszebb terméke a Nada, ez a magas színvonalon álló szerajevói bosnyák képes újság, a melyet Hőrmanu Konstantin szerkeszt nagy sikerrel, és közöl benne sűrűén rokonszenvesen ismertető czikkelyeket Magyar- országról. A háziipar-kiállitás mesés gazdagságú hímzéseivel szemébe ötlik mindenkinek. Ennek a csarnoknak a dísze és büszkesége azonban az iparművészeti és a szőnyegkiállitás. A bosnyák ötvös- és fegyverkovács munkája, valamint a bosnyák szőnyeg keresett és hires czikk volt valamikor a Keletnek legtávolabb fekvő vidékein is. A bosnyák-herczegovinai kormányzat uj életre támasztotta, formában és színösszetételeiben megnemesitette ezeket az iparágakat, amelyek eképen ismét virágzásnak indultak, és ahol megfordulnak, mindenütt élénk tetszésnek és keresletnek örvendnek. A berakott, vert, vésett, valamint filigrán csecsebecsék, keleti formájú edények, európai fényiízési- es toilette-tárgyak és bútorok (különösen feltűnő szépségű egy nagy fali szekrény), valamint a pompás szőnyegek a budapesti kiállításon is általános meglepetést keltenek. Azt is meglátjuk különben, hogy mindez miképen készül. Az iparcsarnok homlokzatán a kereti bazáréletet elénk varázsoló tizenhárom nyitott boltban ügyes bosnyákok szemünk előtt készítenek szebbnél-szebb iparművészeti tárgyakat. A bosnyák lakóház földszintjén három szobában pedig szőnyegszövő-mühely működik; ugyanott bosnyák szövetek (bez és burundzsuk) is készülnek. A lakóház emeletének öt szobája hű mása a jómódú bosnyák bég lakásának, szőnyegeivel, kereteivel, faliszekrényeivel és rendkívülien szép, fából készült falburkolataival. Van itt férfiszoba, nőiszoba, várószoba és két parasztszoba. Hogy pedig mindez teljesen élethű benyomást gyakoroljon a szemlélőre, életnagyságai, nemzeti viseletbe öltöztetett babákkái népesítették be a szobákat. Ebből a házból valóságos bosnyák- herczegovinai etnográfiai kiállítás lett ilyenformán. A lakóház mögött van a közlekedési csarnok a bosnyák-herczegovinai államvasutakon használatban lévő lokomotivokkal, személyszái„Nyelvében él a Nemzet“. A magyar egyesület jelszava. Bmlapist, 1S%. _____________________ \évfolyam 28. s/„ (Szcnt-Jakab hava) Vasárnap, julius 12.
