Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-07-12 / 28. szám
Budapest. 1896. (2.) BUD A és VIDÉKÉ Julius 12. rosztil épített, hogy annak rendezéséről sem árt gondoskodni. 1. Az utczák és terek szabályozása, Ez főleg arra a környékre vonatkozóik, ahol a harminczad és sóházak s a dohány beváltó épület vannak. Ezek, a harminczadházat kivéve vagy fa fészerekből a hodályok, vagy kemény anyagból épült, de már ledőléssel fenyegető rozzzant épületek. És ezek nagy össze-visszaságban a város legszebb helyén, ahol minden szem rá irányul: a Duna partján fekszenek, a kereskedelem akadályára; úgy hogy Pestnek szépitése . ezeknek az épületeknek az eltávolítása nélkül nem is képzelhető. Az ezek lebontásából nyerendő területek részint uj utczákra s házhelyekre fordíthatók részint az asztalos, üveges, esztergályos, kárpitos mesterembereknek tarhatók fel vásártérül, mert ezek a mester emberek most a Danaparton alig hozzá férhető szűk helyen szoronganak. Az uj házak épitését az is javasolja, hogy ez által a futó homok megköttetik s a lakoságra annyira hátrányos por megkevesbedik. Lehet egy teret is lótesiteni, ahol országos vásárok alkalmával a csizmadiák, a kik nagyszámmal szoktak megjelenni, bódéikat felállihatják. A nagy kincstári épülettől a Dunáig terjedő térséget, mely most íutóhomok, pusztaság házhelyekre lehet fordítani, mi által a Dunapart csinos külsőt nyer. Az utczák szabályozásánál itt is érvényesiteni kell a szabályt, hogy minden uj építkezés csak felsőbb jóváhagyással s a megállapított terv szerint eszkölhető. 2. Földalatti csatornák építése s az utczai akadályok elhárítása. A csatornázásra vonatkozólag Hild építőmester tervet készített, mely e mélyen fekvő utczák vizének a Dunába levezetésére is alkalmas. Ezen felöl a nagy kincstári épületből a Dunához vezető nyílt csatornát, mely nyáron az egész környéket megfertöztető bűzt terjeszt, szintén be kell fedni. A szabad utczai forgalmat hátráltató akadályok ebben a litó-, háló- és teherszállító kocsikkal, amelyek mind czélszerüek, kényelmesek és elegánsak. Két oldalt, egymással szemközt állanak az erdészeti pavilion (vadászati és halászati kiállítással) és a kávéhaz, ahol kitűnő török kávét kaphatunk, és éppen olyan kitűnő czimbalom- játékot hallgathatunk a fekete lé szürcsölése közben. Az öt csarnok figyelmes megszemlélése fogat]mat nyújt nemcsali arról, hogy 18 esztendő alatt hova emelkedett Bosnyákország és Herczegovina, hanem körülbelül arról is, hogy honnan kellett kezdeni a nehéz munkát, amelyet olyan nagy siker koronáz. Ennek feltüntetése végett u. i. lehetőleg mindenütt kiállítottak az okkupáczió idejéből származó tárgyakat is. A kiállítás rendezésének éltető lelke és vezető^ szelleme, úgy mint mindennek, ami a megszállott tartományokban történik, maga Kál- lay Béni volt; buzgóan nyújtott segítséget neki bájos és geniális neje Kállay Béninó Bethlen Vilma grófnő, úgy a kiállítás előkészítésében, mint a csarnokok berendezésében. Jogos önérzettel, méltó megelégedéssel tekinthetnek mindketten az Ezredéves Országos Kiállítás bosnyák- neiczegovinai osztályára, amelyről az okupáczió egyik elkeseredett ellensége mondotta: Ez a legfényesebb plaidoyer az egész világ előtt Bosnyákország és a Herczegovina osztrákmagyar kormányzása mellett. Szokolny Kornél. városrészben nincsenek, ennél fogva azok elhárításáról sem kell intézkedni. 3. A Dunapart kikövezése, feltöltése s egy színvonalba hozása a kincstári épü'ettől a hajóhidig s a környékbeli házak szabályozása. A Duna partnak ez a része, amelyről itt szó van, igen lapos, azért kis vízállásnál nagy része szárazon marad; minél fogva a partot a nagy hajók meg nem közelíthetik, ki- és be nem rakodhatnak. E bajón csak úgy lehet segíteni, ha a Dunapart a kincstári épülettől kezdve a hajóhidig a legkisebb vízállás mellett négyzet kövekkel burkoltaik s az a legmagasabb vízállás színvonaláig felemeltetik. Hogy pedig a hajók ki- és berakodása a magas faltól is lehetséges legyen a part oldal mintegy 8 lépcsővel láttatnék el. A part ilyetén kikövezése a Dunát folyásában már csak azért sem akadályozza s árvizet nem okozhat, mert a meder a Gellért hegynél anélkül is megszükül, sőt amellett, hogy a part sokat nyer szépségben még az is eléretik, hogy az összeszorult viz sebesebben fog folyni s ez által nagyon is fővenyes medrét önmaga kimossa. Ellenben a part jelentékeny száraz földet nyer, ami a házak terjeszkedésére fordítható. A mi a házak szabályozását illeti: a különben is roszul épített városi mázsaházat le kellene bontani s telkét a mellette levő sétánynyal együtt házhelyeknek kiosztani. Szintén házhelyekre fordíthatók a sóház eltávolításával s a Duna szabályozásával nyerendő telkek, kivéve a rakodó partot. Egy kis tér fentartható piacznak a fazekasok részére, idővel azonban, amint a népesség szaporodik, szintén beépíthető ez is. Sétány létesítése a Dunapart mentén a hajdinától a kincstári épületig. Már az uj város telepítésekor felismertetett a szüksége annak, hogy oly nagy közönség részére, amilyen Psstnek van, nyilvános sétáló hely tartassák fenn, amely a városhoz közel feküdvén gyalog «is könnyen megközelíthető legyen. E czólból a pesti kamarai igazgatóság létesített is egy sétányt a hídnál, amely előnyére szolgál ugyan a szomszédoknak, de talaja nem lévén alkalmas faültetésre, különben is házak közzé lévén szorítva a forróság és por miatt legkevésbé sem felel meg czéljának; úgy, hogy jobb volna beépíteni s helyette a Dunapart hosszában létesíteni uj sétányt s a hajóhid- tól a kincstári épületig húzódó fasorral. Ez mind hosszúságával, mind kiváló fekvésénél fogva teljesen meg felelne a czélnak s kevés költséggel előállítható anélkül, hogy a Dunához való jutás akadályoztatnék. 5. A hárminczad- és sóház áthelyezése. A harminczadház nem rég épült ugyan s meglehetős jó és szép építészeti terv szerint s még sokáig megfelelne rendeltetésének, azonban minthogy a Dunától messze fekszik a kereskedőknek, akik áruikat jobbára vizen szállítják, beleértve a harminczad nehézkes ügykezelését is, nem csekély időveszteséget okoz. Azt tehát mindenesetre a Duna partjára kell áthelyezni s e czólra van is alkalmas telek az összes hajók kikötője mellett, amelyet szekerekkel is köny- nyen meg lehet közelíteni. — A sóhivatal s a hozzátartozó épületek jelenleg igen rozant állapotba vannak, és mert fából s egyéb rossz anyagból épitvék a bennök levő kincstári értékek örökös tűzveszélyben forognak vagy romlásnak vannak kitéve. Nem érdemlik tehát meg, hogy javítási költségek pazaroltassanak rajok. Ha tervbe vett szolnoki csatorna épitését Felséged jóváhagyná akkor az uj sóhivatalt ezen csatornának a Danába torkolásánál lehetne építeni, ahol az ezen két utón áfmenő sószállitmányok a legkényelmesebben ellennőrizhetők. — Mindkét épületet, t. i. a harminczad- és sóhivatalt vagy a város, vagy a kincstár építtethetné; az első esetben a kincstár a régi telkeket ingyen átengedné a városnak; az utóbbi esetben pedig a maga javára értesíthetné. 6. A dohánybeváltóhivatal áthelyezése. A dohánybeváltó hivatal s a hozzá tartozó épületek az uj városnak igen tetemes részét foglalják el, amely részint a katonai hajózási hivatala volt, részint a városé, a mannak fizet némi csekély bért, a várostól pedig kérdezés nélkül vette el, tőle tehát épp oly könnyen vissza is vehető. De a katonai hajózási hivatal tulajdonjoga is igen ingatag, mert azt a területet a nevezett hivatal a várostól oly czélból kapta, hogy az akkor a katonasság tulajdonát képezett hajóhidnál a katonai hajók javítás végett kiköthessenek. Amidőn pedig a hajóhíd megszűnt a cs. kir. hajózási hivatal tulajdona lenni, megszűnt az ehhez a területhez való bitokjoga is azt a város visszakövetelheti. A hosszadalmas perpatvar kikerülése végett aztán a nevezett hivatal hajlandónak nyilatkozott erről a területről lemondani, ha a várost másik, megfelelő helylyel kárpótolja, amire a város kész is s igy ezen területtel szabadon rendelkezhetni. De mivel a dohánybeváltás egyik főjövedelem forrása az államnak, ennélfogva az sok tekintetben különös figyelmet érdemel. És minthogy a legtöbb dohányt Szolnok felől és a Dunán szállítják Pestre s innen tovább, ennélfogva a dohánybeváltó hivatalnak legalkalmasabb hely szintén az épülendő szolnoki csatornának a Dunába torkollásánál kínálkozik. De ha ez valami nem látott akadályba ütköznék, magára a beváltó hivatalra kellene bízni, hogy kérésén magának más alkalmas helyet, ahol tartós, tekintélyes palotát és raktárakat építtethetne a mostani jobbára tűzveszélyes faalkotmányok helyébe. 7. A nagy kincstári épületet más czélra fordítása. Ez az uj város végén tetemes költséggel emelt épület díszére volna a városnak, ha kellő czólra fordittatnék s kiépülne. Felségednek hozzám intézett kérdésére, hogy mire lehetne ezt az épületet leginkább használni? azt feleltem volt, hogy legjobb volna kaszárnyára átalakítani. De ha Felségednek az ezzel járó tetemes költség ellen nehézsége volna, a legközelebb összeülendő országgyűlésnek köztelek gyanánt föl lehetne ajánlani azzal a kikötéssel, hogy azt közhasznú czélra