Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-01-05 / 1. szám
BUDA és VIDÉKÉ. |;er enkalyptus fát ültessenek el és azon ered- íény az volt, hogy ahol azelőtt éjnek idején senkisem tartózkodhatott a mocsaras kigölzöl- gés miatt, most a talaj óriási területen szántva van. A fölolvasó érdekesen irta le a néma szerzetesek életét, amely reggeltől be a késő éjszakába a munka és imádság között folyik le. Végül a pápai audiencziának lefolyását hallottuk, amely XIII. Leónak szeretetre- méltóságát tüntette föl, és azt a nagy rokon- szenvet, amelylyel a magyarok iránt viseltetik. Annyi közvetlenséggel szerettei, hogy a közönséget gyakran meghatotta. Dr. Ferdinandy Géza minist, fogalmazó volt a második felolvasó, ki „A koronázás jelentőségéről“ értekezett. A koronázásnak eleintén nem politikai, hanem vallási jelentősége vala; idők folytával azonban mind nagyobb politikai jelentőségre vergődött s ma már csak az törvényes királyunk, kit formák szerint koronáznak meg. A koronázás érvényességéhez szükséges: 1. hogy a trón jogos örököse koronáztassák meg az országgyűlésen, az országgyűlés megegyezésével; 2. hogy a koronázás az ország határain belül történjék; 8. hogy a koronázást egy magyar főpap (rendszerint a prímás) és a nádor eszközöljék; — (Mióta nincs nádorunt, az országgyűlés ad hoc nádort választ, illetőleg a maga kebeléből kiküld egy koronázót; 1867-ben Andrássy Gyula volt a kiküldött.) 4. hogy a koronázást a hitlevél kiadása előzze meg. Itt az a kérdés merül fel, hogy érvényes-e az a koronázás, melynél a trón törvényes örököse, az ország határain belül, az országgyűlésen, magyar főpap és a nádor közreműködésével, de nem Szt. István koronájával, koronáz- tatik az ország királyává ? Ha szigorúan okoskodás után indulunk, azt kell felelnünk, hogy érvényes, mert a koronázás ereje nem valamely ékszerben, hanem a törvényben és a nemzet akaratában rejlik; — ha azonban preczenendesek után indulunk, azt tapasztaljuk, hogy minden királyunk azon ipar- jflptt _Ho«y S».t_.Tgt*án kornri9'igué’;jTj|'®0wh9Llári» ráao*. Ez kilenczszázados traditio,“ me/ynefc gyökere a szivek mélyén van. Egy ezredév dicsősége és szenvedése, nemzetünk történetének minden emléke Szt. István koronájához fűződik; abban látja a nemzet hajdani nagyságát, állami Önállóságának, egységének symbolumát. A nemzeti közérzület ma is csak azt a koronázást tartja érvényesnek, melyet Szt. István koronájával végeznek. Ennyit kívántunk az eddig magtartott felolvasásokról röviden elmondani; de nem volna referádánk hű, ha meg nem emlitenők, hogy e felolvasásokat a budai közönség szine-java látogatja. A II. kér. állami főreáliskola diszterme (Toldy Ferencz-utcza) rendesen megtelik elegáns högyközönséggel s a kis kacsók tapsai a legszebb jutalma a felolvasóknak. Á legközelebbi felolvasást január 6-án (hétfőn) d. u. 5 ómkor Szerelemhegyi Tivadar főgymnáziumi tanár „Művelődéstörténeti képek“ czimmel. Előre felhívjuk reá a budai nagy közönség figyelmét. Különfélék. — Az uj főkapitány. A székes főváros meglepő újévi ajándékot kapott. A sok jelölgetés és találgatás után kinevezték az uj főkapitányt. Rudnay Béla Nográdmegyóben volt főispán. Erélyes ember. Eddig úgy tudjuk erre a pályára nem készült, de értesülésünk szerint sok képessége jogositja erre a tisztségre. Első sorban müveit képzelt ember, megbízható kifogástalan jellem. Viszonyai rendezettek. A mint egy kicsit körül néz meg fogják látni, hogy állását jól tölti be. A kinevezés már azért is helyes, mert a sok jelölt nem gyülöl- ködhetik a másikra. Rudnay Béla személye tehát jó választás. Mi a legmelegebben üdvözöljük. — Változások a vörös-kereszt egyleti Erzsóbet-kórházban Az uj év fordultával az Erzsóbet-kórházban nagyobb változások történtek. Az Erzsébet királynő 0 Felsége, mint legfőbb Védasszony által legkegyel mesebben jóváhagyott módosított szabályzat január hó 1-ével lépett életbe. E napon a volt gondnoki hivatal megszüntetése mellett az egyesületi igazgatóság „gazdasági intézői hivatalt“ rendszeresített, melynek vezetőjévé, Dr. Rapcsák Lajos mütőorvost egyhangúlag választotta meg. A volt gondnokot az igazgatóság az egylet központi irodájába osztotta be szolgálattételre. — Január 1-ón vette át a bel- gyógyászati osztály veszetÓ3Ót Dr. Imrédy Béla újonnan megválasztott főorvos; a sebészi osztályt pedig Dr. Farkas László főorvos vette át, a ki mellé alorvosul Dr. Szőllősy Mór mütöorvos neveztetett ki. A kórházi konyha ellenőrzésére gróf Teleki Sándorné, hevesi B i s c h i t z Dávidné, özv. Németh Miklósné, Hegedűs Sándorné és özv. H ó r i c h Ká- rolynó urhölgyekből álló bizottság kéretett fel; azonkívül a kórházi ügymenetre az egyesületi igazgatóság képviseletében lendvai Lintner Imre főgondnok-helyettes ügyel fel, ki ebbeli megbízatását szokott buzgalomával már meg is kezdte. — Széchenyi István szobra Sopronban. A Buda és Vidéke megemlékezett arról, hogy a fővárosban felállított Engel-féle Széchenyi szobor milyen elhibázott alkotás. Lapunk egy barátja arra figyelmeztett, hogy a második dijat nyert pályaműt az Izsó szép mintáját állíthatja fel Sopron városa. A budapesti (budai) tornaegylet tagjai közül kilenczen nagy dicsőséget szereztek az egyesületnek Kézsmárkon a decz. hó végén megtartott disztornázáson. Ugyanis a kézsmárki tornaegylet meghívása folytán a budai tornászok közül B é 1 y Mihály művezető vezetése alatt Dr. Ernyei Pál. Wein Dezső, Újhelyi Sándor, Holfeld Pál, Fülör Ferencz, Niestií l/ezsó, Walcü József és Wein Árpád rándultak fel és a disztornázáson bemutatták különböző szereken a csapattornázást. A kézsmárki közönség, mely az ünnepélyen teljes számban jelent meg, rendkívüli ovácziókban részesítette tornászainkat; S z o p k ó Erzsi ur- hölgy megkoszorúzta az egyleti zászlót, továbbá a. tornászok tiszteletére hangversenyt, bált és vadászatot rendeztek és oly vendégszeretetben részesítették őket, hogy a tervbe vett két nap helyett öt napig maradtak Kézsmárkon. Különösen kitűnt az ünnepélyek rendezésében Wein Károly kézsmárki vászongyáros, a ki az ottani tornaegylet elnöke és legbuzgóbb közreműködője. Őszintén kívánjuk, hogy derék tornászaink még sokszor mozdítsák elő ily módon a hazai tornászat ügyét. — Szép jövőjű intézet. A budapesti önsegélyző takarékpénztár központi szövetkezet megkezdette működését. A szép jövöjü intézet elnökei Kálnoki Bedő Albert államtitkár, lovag Fáik Zsigmond, Dr. Rónay Károly ügyvéd. Az igazgatóságban Budán is jól ismert és tisztelt férfiakat látunk. Bárvits Albin, Benes József, Dr. Erődi Béla, Dr. Hauser Adorján, Gróf Hugonay Kálmán, Kugler József, Lintner Imre, Szokolyi Béla, dr. Verédy Károly, Zechár Gyula. Az intézet székhelye Budán II. kér. Apor-utcza 8. sz. a budai főposta mellett van. Az intézet tagja lehet ki legalább 500 koronás havi 5 írttal fizetendő törzs részvényt, mely 8% jövedelmezhet aláír. Húsz százalékkal 3 havonként törlesztendő nyílt hitelt kap minden tag. 300 koronáig kezes nélkül, 600 koronáig egy kezessel, ezen felöl két kezessel. Az intézetet melegen ajánljuk a budaiak és buda- vidékiek figyelmébe. A feltételek oly előnyősök, hogy az intézet virágzása bizton várható. — Ivánka Imróné szül. Németh Mária úrnő deczember hó 28-án este 8 órakor szélhüdés folytán hirtelénül elhunyt. A budai közönség, melynek körében a boldogult 23 év. óta lakott, részvéttel értesült a gyászesetről, mert kivált a 70-es és 80-as években alig volt jótékony mozgalom, melyben a nemes szivü úrnő tevékeny részt nem vett volna. Fáradhatatlan volt kivált a szegény gyermekkert- egylet ügyeinek vezetésében és oroszlánrésze volt a várszinházbau rendezett „Thé dansant“ ez. mulatságok fényes sikereiben. Élénken érdeklődött a magyar vörös-kereszt^^ylet iránt is, melynek 17 éven át volt érdemes igazgatóválasztmányi tagja és egyik alapitója. A súlyos veszteség legjobban érintette férjét: Ivánka Imre v. b. t. tanácsos urat, a kivel az elhunyt a legboldogabb házasságban 46 évig élt. Továbbá siratja fogadott leánya: B a r t h a Gyu- láné szül. Öllé Jolán és nagyszámú rokonság is. A holtestet ideiglenesen a Kerepesi-uti temető egyik sírboltjában helyezték el és csak tavaszszal történik az átszállítás a Mária-Bas- nyőn építendő családi sirkápolnába. Vendég- szerető, magyar érzelmű, könyörületes szivü nagyasszony veszett el a boldoguliban, miért is áldás és béke lebegjen emléke fölött! — Temetés. Nagy részvéttel temették el Wächter Jósefin sz. Vogler Mariska úrnőt. A szomorodott férjen, Wächter József központi állampénztári hivatalnok, egy igen tisztelt budai polgáron kívül az elhunytat a kí jó asszony, jó feleség, jó anya volt, szülei Vogler János és Gulácsy Teréz, Vogler Károly, Vogler Teréz és Vogler mint testvérek és három hónapos csecsemő gyászolják. A temetést Czirer Károly tabáni plébános teljes ornatusban, fényes segédlettel végezte. A temetésen jelenvoltak a központi állampénztári testület s a vendéglősök ipartársulata és számos ismerős és jó barát. — A déli vasat halottja. Meszlé- nyi Boldizsár a déli vasút pénztárnoka meghalt. Igen buzgó tisztviselő volt. Felebbvalói és pályatársai nagyon szerették. Jó magyar ember volt, és a társaságnak is igen kedvelt tagja. — Halálozás. Pummer Imre déli vasúti mérnök fiatal szép 23 éves neje született ■ Tomaskó Ilona f. hó 28-án éjjel elhunyt 1 */a évi házasság után három hónapos kis fiúcskát hagyott hátra kinek életét a sajátjával váltotta meg. Temetése m. hó 31-én délután Koronaőr- utcza 2. sz. gyászházbói történt, hol a számos rokonság; elhunyt férje karfcársain a déli vasút igazgatósága fciaztvmel intelligens közönségen kívül a sok szí tanúsította a mély részvétet mely a korán elhunyta felett széles körben me] kozott. Béke poraira. — A rém-uteza. Ma holnap igy1 vezhetjük el az alkotás-utezát. Az alkotás-1 czának a déli vasút mentén húzódó oldalál nincs járda az emberek ebben az időben nyak törés veszélye nélkül még az utczára sem mehetnek ki. Jó volna a kövezést elrendelni és a háziurakat a kapuk elejének rendbe hozatalára utasítani a saját érdesük miatt is. — Pejparipám patkószege! Szánalmas jeleneteknek lehet tanúja az a ki a posta különösen az érték posta kocsikat megfigyeli. A szállítás vállalkozói törvényt és szivet figyelembe nem véve alig nehány lovát patkol- tatja jégszöggel. A szegény állatok számtalanszor elesnek botrányára a jó érzésnek. Felhívjuk erre a mulasztásra a rendőrség és az állatvédő egylet türelmét. — Jelmez-estély A „budai Ifjak“' köréből alakult rendező bizottság 1896. évi január hó 25-dikén (szombaton) a „Fáczán“ összes termeiben II. kerület, Medve-utcza 6. szám alatt jelmez-estélyt rendez. — Kezdete este 8 órakor, vége reggel 6 órakor. A zenét a 23. számú cs. és kir. gyalogezred zenekara szolgáltatja. Szerelmi posta egész éjjel közlekedik. Az a hölgy, ki a legtöbb levelezőlapot kapja, jutalomban részesül. Előre váltott személyjegy 80 kr, családjegy 1 frt 80 kr, — Este a pénztárnál személyjegy 1 frt, családjegy 2 frt. Jegyek kaphatók: Berger Vincze a „Fáczán“ vendéglősnél. Özv. Cullmann Rezsőné, virágüzletében, Fő-utcza 10. sz. Anton Antal fodrászüzletében, Kacsa-utcza 25. sz. és a rendező-bizottsági tagoknál. — Tudomásai. A lövöldében Bohácsy J. vendéglős által tervezett Silvester tánczes- tély közbeiött akadályok miatt január 6-án lesz. — Értesítés. Strinovich Leó és neje szül. Kis-keéri Tóth Francziska örömmel tudatják Flóra leányuknak Beíegszászy Kálmán