Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-01-05 / 1. szám

BUDA és VIDÉKÉ. |;er enkalyptus fát ültessenek el és azon ered- íény az volt, hogy ahol azelőtt éjnek idején senkisem tartózkodhatott a mocsaras kigölzöl- gés miatt, most a talaj óriási területen szá­ntva van. A fölolvasó érdekesen irta le a néma szerzetesek életét, amely reggeltől be a késő éjszakába a munka és imádság között fo­lyik le. Végül a pápai audiencziának lefolyá­sát hallottuk, amely XIII. Leónak szeretetre- méltóságát tüntette föl, és azt a nagy rokon- szenvet, amelylyel a magyarok iránt viseltetik. Annyi közvetlenséggel szerettei, hogy a közönséget gyakran meghatotta. Dr. Ferdinandy Géza minist, fogalmazó volt a második felolvasó, ki „A koronázás jelen­tőségéről“ értekezett. A koronázásnak eleintén nem politikai, hanem vallási jelentősége vala; idők folytával azonban mind nagyobb politikai jelentőségre vergődött s ma már csak az törvényes kirá­lyunk, kit formák szerint koronáznak meg. A koronázás érvényességéhez szükséges: 1. hogy a trón jogos örököse koronáztas­sák meg az országgyűlésen, az országgyűlés megegyezésével; 2. hogy a koronázás az ország határain belül történjék; 8. hogy a koronázást egy magyar főpap (rendszerint a prímás) és a nádor eszközöljék; — (Mióta nincs nádorunt, az országgyűlés ad hoc nádort választ, illetőleg a maga kebeléből kiküld egy koronázót; 1867-ben Andrássy Gyula volt a kiküldött.) 4. hogy a koronázást a hitlevél kiadása előzze meg. Itt az a kérdés merül fel, hogy érvényes-e az a koronázás, melynél a trón törvényes örö­köse, az ország határain belül, az országgyűlé­sen, magyar főpap és a nádor közreműködésé­vel, de nem Szt. István koronájával, koronáz- tatik az ország királyává ? Ha szigorúan okoskodás után indulunk, azt kell felelnünk, hogy érvényes, mert a koro­názás ereje nem valamely ékszerben, hanem a törvényben és a nemzet akaratában rejlik; — ha azonban preczenendesek után indulunk, azt tapasztaljuk, hogy minden királyunk azon ipar- jflptt _Ho«y S».t_.Tgt*án kornri9'igué’;jTj|'®0wh9Llári» ráao*. Ez kilenczszázados traditio,“ me/ynefc gyö­kere a szivek mélyén van. Egy ezredév dicső­sége és szenvedése, nemzetünk történetének min­den emléke Szt. István koronájához fűződik; abban látja a nemzet hajdani nagyságát, állami Önállóságának, egységének symbolumát. A nem­zeti közérzület ma is csak azt a koronázást tartja érvényesnek, melyet Szt. István koro­nájával végeznek. Ennyit kívántunk az eddig magtartott felolvasásokról röviden elmondani; de nem volna referádánk hű, ha meg nem emlitenők, hogy e felolvasásokat a budai közönség szine-java lá­togatja. A II. kér. állami főreáliskola diszterme (Toldy Ferencz-utcza) rendesen megtelik elegáns högyközönséggel s a kis kacsók tapsai a leg­szebb jutalma a felolvasóknak. Á legközelebbi felolvasást január 6-án (hétfőn) d. u. 5 ómkor Szerelemhegyi Tivadar főgymnáziumi tanár „Művelődéstörténeti képek“ czimmel. Előre felhívjuk reá a budai nagy közönség figyelmét. Különfélék. — Az uj főkapitány. A szé­kes főváros meglepő újévi ajándékot ka­pott. A sok jelölgetés és találgatás után kinevezték az uj főkapitányt. Rudnay Béla Nográdmegyóben volt főispán. Eré­lyes ember. Eddig úgy tudjuk erre a pályára nem készült, de értesülésünk szerint sok képessége jogositja erre a tisztségre. Első sorban müveit képzelt ember, megbízható kifogástalan jellem. Viszonyai rendezettek. A mint egy kicsit körül néz meg fogják látni, hogy állását jól tölti be. A kinevezés már azért is helyes, mert a sok jelölt nem gyülöl- ködhetik a másikra. Rudnay Béla sze­mélye tehát jó választás. Mi a legmele­gebben üdvözöljük. — Változások a vörös-kereszt egyleti Erzsóbet-kórházban Az uj év fordultával az Erzsóbet-kórházban nagyobb vál­tozások történtek. Az Erzsébet királynő 0 Felsége, mint legfőbb Védasszony által legke­gyel mesebben jóváhagyott módosított szabályzat január hó 1-ével lépett életbe. E napon a volt gondnoki hivatal megszüntetése mellett az egyesületi igazgatóság „gazdasági intézői hiva­talt“ rendszeresített, melynek vezetőjévé, Dr. Rapcsák Lajos mütőorvost egyhangúlag vá­lasztotta meg. A volt gondnokot az igazgató­ság az egylet központi irodájába osztotta be szolgálattételre. — Január 1-ón vette át a bel- gyógyászati osztály veszetÓ3Ót Dr. Imrédy Béla újonnan megválasztott főorvos; a sebészi osztályt pedig Dr. Farkas László főorvos vette át, a ki mellé alorvosul Dr. Szőllősy Mór mütöorvos neveztetett ki. A kórházi konyha ellenőrzésére gróf Teleki Sándorné, hevesi B i s c h i t z Dávidné, özv. Németh Miklósné, Hegedűs Sándorné és özv. H ó r i c h Ká- rolynó urhölgyekből álló bizottság kéretett fel; azonkívül a kórházi ügymenetre az egyesületi igazgatóság képviseletében lendvai Lintner Imre főgondnok-helyettes ügyel fel, ki ebbeli megbízatását szokott buzgalomával már meg is kezdte. — Széchenyi István szobra Sop­ronban. A Buda és Vidéke megemlékezett arról, hogy a fővárosban felállított Engel-féle Széchenyi szobor milyen elhibázott alkotás. Lapunk egy barátja arra figyelmeztett, hogy a második dijat nyert pályaműt az Izsó szép mintáját állíthatja fel Sopron városa. A budapesti (budai) tornaegy­let tagjai közül kilenczen nagy dicsőséget szereztek az egyesületnek Kézsmárkon a decz. hó végén megtartott disztornázáson. Ugyanis a kézsmárki tornaegylet meghívása folytán a budai tornászok közül B é 1 y Mihály művezető vezetése alatt Dr. Ernyei Pál. Wein Dezső, Újhelyi Sándor, Holfeld Pál, Fülör Ferencz, Niestií l/ezsó, Walcü József és Wein Árpád rándultak fel és a disztornázáson bemutatták különböző szereken a csapattornázást. A kézs­márki közönség, mely az ünnepélyen teljes számban jelent meg, rendkívüli ovácziókban részesítette tornászainkat; S z o p k ó Erzsi ur- hölgy megkoszorúzta az egyleti zászlót, továbbá a. tornászok tiszteletére hangversenyt, bált és vadászatot rendeztek és oly vendégszeretetben részesítették őket, hogy a tervbe vett két nap helyett öt napig maradtak Kézsmárkon. Külö­nösen kitűnt az ünnepélyek rendezésében Wein Károly kézsmárki vászongyáros, a ki az ottani tornaegylet elnöke és legbuzgóbb közreműkö­dője. Őszintén kívánjuk, hogy derék tornászaink még sokszor mozdítsák elő ily módon a hazai tornászat ügyét. — Szép jövőjű intézet. A buda­pesti önsegélyző takarékpénztár központi szö­vetkezet megkezdette működését. A szép jövöjü intézet elnökei Kálnoki Bedő Albert államtit­kár, lovag Fáik Zsigmond, Dr. Rónay Károly ügyvéd. Az igazgatóságban Budán is jól ismert és tisztelt férfiakat látunk. Bárvits Albin, Be­nes József, Dr. Erődi Béla, Dr. Hauser Ador­ján, Gróf Hugonay Kálmán, Kugler József, Lintner Imre, Szokolyi Béla, dr. Verédy Károly, Zechár Gyula. Az intézet székhelye Budán II. kér. Apor-utcza 8. sz. a budai főposta mellett van. Az intézet tagja lehet ki legalább 500 koronás havi 5 írttal fizetendő törzs részvényt, mely 8% jövedelmezhet aláír. Húsz százalékkal 3 havonként törlesztendő nyílt hitelt kap min­den tag. 300 koronáig kezes nélkül, 600 koro­náig egy kezessel, ezen felöl két kezessel. Az intézetet melegen ajánljuk a budaiak és buda- vidékiek figyelmébe. A feltételek oly előnyősök, hogy az intézet virágzása bizton várható. — Ivánka Imróné szül. Németh Mária úrnő deczember hó 28-án este 8 óra­kor szélhüdés folytán hirtelénül elhunyt. A budai közönség, melynek körében a boldogult 23 év. óta lakott, részvéttel értesült a gyász­esetről, mert kivált a 70-es és 80-as években alig volt jótékony mozgalom, melyben a nemes szivü úrnő tevékeny részt nem vett volna. Fá­radhatatlan volt kivált a szegény gyermekkert- egylet ügyeinek vezetésében és oroszlánrésze volt a várszinházbau rendezett „Thé dansant“ ez. mulatságok fényes sikereiben. Élénken ér­deklődött a magyar vörös-kereszt^^ylet iránt is, melynek 17 éven át volt érdemes igazgató­választmányi tagja és egyik alapitója. A súlyos veszteség legjobban érintette férjét: Ivánka Imre v. b. t. tanácsos urat, a kivel az elhunyt a legboldogabb házasságban 46 évig élt. To­vábbá siratja fogadott leánya: B a r t h a Gyu- láné szül. Öllé Jolán és nagyszámú rokonság is. A holtestet ideiglenesen a Kerepesi-uti te­mető egyik sírboltjában helyezték el és csak tavaszszal történik az átszállítás a Mária-Bas- nyőn építendő családi sirkápolnába. Vendég- szerető, magyar érzelmű, könyörületes szivü nagyasszony veszett el a boldoguliban, miért is áldás és béke lebegjen emléke fölött! — Temetés. Nagy részvéttel temették el Wächter Jósefin sz. Vogler Mariska úrnőt. A szomorodott férjen, Wächter József központi állampénztári hivatalnok, egy igen tisztelt bu­dai polgáron kívül az elhunytat a kí jó asszony, jó feleség, jó anya volt, szülei Vogler János és Gulácsy Teréz, Vogler Károly, Vogler Teréz és Vogler mint testvérek és három hónapos csecsemő gyászolják. A temetést Czirer Károly tabáni plébános teljes ornatusban, fényes segéd­lettel végezte. A temetésen jelenvoltak a köz­ponti állampénztári testület s a vendéglősök ipartársulata és számos ismerős és jó barát. — A déli vasat halottja. Meszlé- nyi Boldizsár a déli vasút pénztárnoka meg­halt. Igen buzgó tisztviselő volt. Felebbvalói és pályatársai nagyon szerették. Jó magyar em­ber volt, és a társaságnak is igen kedvelt tagja. — Halálozás. Pummer Imre déli vas­úti mérnök fiatal szép 23 éves neje született ■ Tomaskó Ilona f. hó 28-án éjjel elhunyt 1 */a évi házasság után három hónapos kis fiúcskát hagyott hátra kinek életét a sajátjával váltotta meg. Temetése m. hó 31-én délután Koronaőr- utcza 2. sz. gyászházbói történt, hol a számos rokonság; elhunyt férje karfcársain a déli vasút igazgatósága fciaztvmel intelligens közönségen kívül a sok szí tanúsította a mély részvétet mely a korán elhunyta felett széles körben me] kozott. Béke poraira. — A rém-uteza. Ma holnap igy1 vezhetjük el az alkotás-utezát. Az alkotás-1 czának a déli vasút mentén húzódó oldalál nincs járda az emberek ebben az időben nyak törés veszélye nélkül még az utczára sem me­hetnek ki. Jó volna a kövezést elrendelni és a háziurakat a kapuk elejének rendbe hozatalára utasítani a saját érdesük miatt is. — Pejparipám patkószege! Szá­nalmas jeleneteknek lehet tanúja az a ki a posta különösen az érték posta kocsikat meg­figyeli. A szállítás vállalkozói törvényt és szivet figyelembe nem véve alig nehány lovát patkol- tatja jégszöggel. A szegény állatok számtalan­szor elesnek botrányára a jó érzésnek. Felhív­juk erre a mulasztásra a rendőrség és az állat­védő egylet türelmét. — Jelmez-estély A „budai Ifjak“' köréből alakult rendező bizottság 1896. évi január hó 25-dikén (szombaton) a „Fáczán“ összes termeiben II. kerület, Medve-utcza 6. szám alatt jelmez-estélyt rendez. — Kezdete este 8 órakor, vége reggel 6 órakor. A zenét a 23. számú cs. és kir. gyalogezred zenekara szolgáltatja. Szerelmi posta egész éj­jel közlekedik. Az a hölgy, ki a legtöbb leve­lezőlapot kapja, jutalomban részesül. Előre vál­tott személyjegy 80 kr, családjegy 1 frt 80 kr, — Este a pénztárnál személyjegy 1 frt, család­jegy 2 frt. Jegyek kaphatók: Berger Vincze a „Fáczán“ vendéglősnél. Özv. Cullmann Rezsőné, virágüzletében, Fő-utcza 10. sz. Anton Antal fodrászüzletében, Kacsa-utcza 25. sz. és a ren­dező-bizottsági tagoknál. — Tudomásai. A lövöldében Bohácsy J. vendéglős által tervezett Silvester tánczes- tély közbeiött akadályok miatt január 6-án lesz. — Értesítés. Strinovich Leó és neje szül. Kis-keéri Tóth Francziska örömmel tu­datják Flóra leányuknak Beíegszászy Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents