Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-01-05 / 1. szám
BUDA és V 1 IB E K F. fejlesztették, növelték tehetségeimet,- tettre készebbé, bátrabbá edzették akaraterőmet! Idősb, tapasztaltabb társainktól nyert czik- keidből okultam, tanultam; a Téged nemesen jellemző alaphangulatod, de a mellett önérzetes ős egyenes gondolkozásod nevelőleg hatottak ream; tanü^yünk kiválóbbjainak avagy egyes testvéreinknek elhunyta alkalmából irt részvevő, fájó beszédeid mélyen és melegen inditottsk meg; a magyar nemzetnek nagy szeretete, annak jobb neveléséért, emeléséért hangzó sürgetéseid lelkesültté tettek. Mert tanultam, nevelődtem Általad: hálával üdvözöllek férfikorod e jelentős szakában, s szükségszerűen óhajtom, hogy szép múltadhoz és szép jelenedhez hasonlóul élj és virágozzál! 8 hogy a jó szellemek óvjanak meg Téged a hanyatlástól mindörökre! Dorogeághy Dénesné. * Nevelendő gyermekeimtől hallottam a mi- / naP> hogy a növény fejlődése közben a naptelé } hajlik s én 22 éves nevelő pályám minden mozzanatában azt tapasztaltam, hogy a gyermeki élet fejlődésének nélkülözhetetlen tényezője az a nap melynek szeretet a neve, mely felé ép oly önkénytelenül vonzódik a gyermek, — ha megtalálta, — mint a növény az őt éltető nap felé. A Népnevelők Lapja, midőn a „népnevelők“ legfontosabb tulajdonának: a szeretetnek ápolásában eltöltött múltja felett ünnepel .... méltó arra, hogy mindnyájan üdvözlésére siessünk. Siüts András. * Az a szeretet, mely a „Népnevelők Lapjáénak 30 évvel ezelőtt életet adott, a mely lelkes híveit eddig áthatotta, s mely jelenleg is hódítva gyarapítja táborát: irányítsa nemes törekvéseiben e kedves lapot mindörökké. Farkas József. * Mi magunk részéről is örömmel csatlakozunk az üdvözlők sorai közé s óhajtjuk, hogy a lap továbbra is bátor előharczosa legyen az igaz, a jó ügynek. Easfeaszmo a fővárosban. III. kerületi - munkáskaszinót megnyi- •Budán a kiskorona-utczai iskola torna- ében, a hol mintegy 20 munkás jelent meg ünnepre. A munkásokból alakult férfikar elénekelte a himnuszt, azután Hepper Károly a munkásválasztmány elnöke beszéddel üdvözölte Gerlóczy Károly alpolgármestert, a magyar iskola-egyesület elnökét és felkérte, hogy nyissa meg a kaszinót. Gerlóczy lelkes beszédben mondotta el a munkásoknak, hogy a magyar iskola-egyesület, a mely a munkáskaszinók létrehozásán fáradozik, ezekkel a kaszinókkal a munkásoknak otthont kíván nyújtani, melyben elvégzett napi munkájuk után megpihenve, egymással beszélgethessenek, olvasgathassanak és hazafias nemzeti irányban művelődhessenek. Tatay Adolf dr. megköszönte Gerlóczynak fáradozását a kaszinó létrehozása körül és megjelenését a megnyitó ünnepen. Ezzel megnyitottnak jelentette ki a kaszinót. A munkások gyermekeiből alakított daloskor erre elénekelte a szózatot, a mire az e8jheg) ültek átmentek a Lajos-utcza 151. szám alatt levő III. kerületi népkonyhába, a melynek helyisége ideiglenes helye a kaszinónak. A munkások egy része csakhamar letelepedett az asztalokhoz és olvasgatta a lapokat, meg a könyveket, a másik része behúzódott a teázó szobába a hol Tatay Adolfné dr.-né látta el őket jó meleg, illatos teával findzsánként 5 krajczár- ért. Egy Totovics nevű fiatal munkás, az egyetlen nemzetközi szoczialista, ki a választmány tagja, szót kért és egy végnélküli, zavaros beszédbe kezdett, a melylyel, úgy látszik, azt akarta kifejezni, hogy a nápkaszinó nem sokat ér a munkásnak addig, mig reggeltől estig dolgoznia kell, de azért szükséges mégis, hogy eljárjanak és az uj világrendre készüljenek, művelődjenek. Ezután Szikora munkás, a nemzeti demokrata munkáspárt titkára is szólt és bár érthetően beszélt és fejtegette, hogy a inter- aczionalis szoczialista káros törekvésekkel szem- n a hazafias munkásnak mi a kötelessége, Hepper Károly elnök félbaszakitotta őt és nem adott a szólásra többé engedélyt, Totovicsnak sem, bár a Szikora beszédjére mindenáron feleselni akart. Az elnök igen nyugodt hangon kifejtette, hogy a kaszinó czélja csakis a szórakozás és művelődés, abból mindennemű politizálás ki van zárva, mint a háziszabályok is megszabják, a melyeket, a ki nem akarja betartani, az egyszerűen ne jöjjön a kaszinóba. Az elnök e szavai elejét vették a keletkező szónoki versengésnek és az első nap nyugalmát nem is zavarta többé senki. egyesület kiválóbb és buzgóbb fővárosi és vi déki tagjait. Kérjük őket juttassanak időt a magyarosodás terjesztéséhez és izmositásában Buda és vidékénekis. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) / A magyar egyesület kormányzó tanácsa. Budát és vidékét, hol még annyi a magyarosítani való nagyon érdekli a magyarosodás és a magyar egyesület és ez körülbelül országos színezete mellett helyi kérdés is. A kormányzó tanács tagjai között sokat találunk, ki valóban kedves ismerősünk. Az elnök KI éh István, ő elöljárója minden nemes ügynek, egyik első polgára Budapestnek. Áldozatra és tettre kész hazafi. Alelnökök : Polo- n y i Géza és Radocza János. Mind a kettő kipróbált hazafi. Élénk részt vesznek a magyar egyesület ügyeinek vezetésében. A főtitkárt, H a h ó t h y Sándort Budán és az egész országban jól ismerik. A legkitűnőbb tanárok egyike ki szívvel és lélekkel csepegteti a zsenge ifjúságba a jó magyar szellemet. Ez nagy dolog, mert a magyarul nevelt iíjuság valóságos apostola a magyarosodás ügyének és biztosítéka a magyar egyesület izmosodásának. Az irodalom terén is működött sok egyéb más munkája közül felemlítjük élvezetes tárczaczikkeit. A magyar egyesületnek fto»lf,nn' ______^ __ _ Dr. N i g r i n y i György a helyettes titkár, a szép eszmékért hévvel lelkesedik. Ébren és álmában egy gondolata van: Nyelvében él a nemzet. Főpénztárnok Szávoszt Emil. Egyik kimagasló müveit alakja a magyar kereskedővilágnak. A magyar gépipar és kereskedelmi termékeknek buzgó terjesztője a külíöldön is. Számtalan tagot gyűjtött a magyar egyesületnek és példás rendben tartja pénzügyeit. A kormányzó tanács egyik erős oszlopa Király falvai Gerhart György, a jónevü regényíró, ki remek előadással irta meg Magyarország történetét. Evekig szerkesztette a magyar egyesület Értesítő hírlapját, kevés erkölcsi támogatással. Nálánál kevés buzgóbb tagja van a magyar egyesületnek. Társadalmi és irodalmi tekintélyével sokat használt az egyesületnek. Háznagy Novák Sándor. A magyarosodás ügyének kiváló harczosa. A magyar jellem valódi tüköré, a kit szeret és tisztel mindenki. Komolyan, férfiasán munkálkodik. Szótartó, becsületes ember, a kinek a társadalom legmagasabb rétegeiben is vannak összeköttetései. Számvizsgálók: Görög István, Török György, Véri Károly. Szintén jól ismert nevek a közügyek terén. Ott hol hazafias tettről van szó szivvel-lélekkel közreműködnek. Jegyzők : Dr. B u r i á n Béla, Dr. Balogh Sándor, Dr. Payer Imre. Jeles tollal vezetik az egyesület jegyzőkönyveit. Más elfoglaltságuk daczára kitartó harczosok és hazájoknak rendületlen hívei. E pár sorban méltányoltuk a magyar egyesület tisztikarát. Koronkint bemutatjuk az A magyar turista egyesület. A magyar turista egyesület január havi közvacsoráját folyó hó 7. napján — kedden — tartja meg a „Nemzeti szálloda" fehértermében, mely összejövetelen tagok által bevezetett vendégek is megjelenhetnek. Folyó hó 14-én — szombaton — este 6 órakor pedig Petrik Lajos tanár az egyesületnek ügyvivő alelnöke, a fáradhatatlan turista és jeles fényképész tart felolvasást a m. kir. tudomány egyetem ásványtani intézetének slő- adási termében (Vili. Muzeum-körut 4. ez. a.), mely alkalommal a felolvasó Erdély részi kirándulásának egyrészét, nevezetesen a Retyezát hegyvidékét, Petrozsényt és környékét valamint a Páring hegységét fogja bemutatni a saját felvételei alapján készített 120 vetített képen. A felol8Ó kilencz napon keresztül fáradt, hogy a természet elragadó szépségeiben gyönyörködhessen, kitartással eszközölte a fénykép felvételeket és hazaérve hangyaszorgalommal heteken keresztül fáradozott, hogy fényképfelvételeit kidolgozza, mindezt egyedül azért tette, hogy a nagy közönségnek egy pár élvezetes órát szerezzen, hogy abban a gyönyörben élvezetben, mely neki kilencz napi vándorlása alatt osztályrésze volt — a turistaság iránt érdeklő közönséget is részesítse. Miután az egyesület ezen felolvasásait mindenki látogathatja, miután a vetített képekkel kisért felolvasások nemcsak tanulságosak de szórakoztatók is — a legmelegebben ajánljuk t. olvasóink szives figyelmébe a magyar turista egyesületnek úgy ezen mint az ennek folytatásként folyó hó 25-én tartandó felolvasását is. Népszerű felolvasások.- í/ürwaar í*. . «J« »--- 1 ^ szerű felolvasásokat rendező társulat decz. 9-iki felolvasásával lépett 21-ik évfolyamába. Hadd számoljunk be olvasóinknak az eddigi, minden tekintetben fényes sikerű előadásokról. Novák Sándor felsőbb leányiskolái tanár, a társulat titkára nyitotta meg az el tő estét, utalva a magyarság culturális missiójára. Majd dr. Schwartzer Ottó, egészségügyi tanácsos, tartott nagyérdekü előadást szellemi életünk köréből czimmel. Az idegrendszerről, az idegek működéséről, és korunk uralkodó betegségéről: az idegességről beszélt nagy tudással és érdekesen. Deczember 16*án Dr. Nemes Antal, budavári káplán : „Törökvilág Budavárában“ czimü felolvasásában érdekesen ecsetelte az itt lakott törökök szokásait, erkö'cseit. —Győry Ilon:., felsőbb leányiskolái tanítónő pedig valóban elragadta a közönséget, a midőn költői szárnya- lásu előadásában azt fejtegette, hogy minden kornak szelleme visszatükröződik a népviseleten, a ruházaton. Deczember 23-án B o g i s i c h Mihály buda vári prépost-plébános olvasott fel „A magyar zenéről.“ Erről múlt számunkban szállottunk, Dr. S z a 1 k a y Gyula, főreáliskolai tanár pedig krétai utazását beszélte el vonzóan, kellemesen. Deczember 30-án König Gusztáv pápai kamarás: „Egy római trappista-kolostorban gyűjtött tapasztalatait beszélte el. A római trappisták, óriási tevékenységet lejtenek ki a maláriának: Olaszország e nagy csapásának terjedése ellen. Megszoktuk, hogy Italiára költői lelkesedéssel gondoljunk, Európa kertjének képzeljük, tele balzsamos üde levegővel. Pedig az ország 70 provincziája közül csak hat teljes lázmentes. A kormány évenkint másfél millió lírát költ maláriába esett vasúti alkalmazottjainak gyógykezelésére. Az olasz kormány fölismervén a trappistáknak hasznos tevékenységét a talaj szárítás körül 400 hektárnyi területet adott rendelkezésükre oly föltétellel, hogy tiz év alatt száz-
