Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-04-19 / 16. szám
Budapest 1896. (3.) BUDA és VIDÉKÉ Április 19. az áldozatkészség és önzéstelenség, mely segíteni tudna. Tessék — mondja egy jámbor nyárspolgár — megkezdeni, tessék letenni vagyonát a közczél oltárára. — Igen megteszem felel ő, ha mindenki megteszi én vagyonom nagy részét közczélokra áldozom. A mi ilyen gavallérnak, jó embernek, emberbarátnak ismerjük, el is hisszük, hogy megtenné, ha volnának tömeges példaadd előzői. Be se várná valamennyit. Nem kell azonban hinni, hogy modern haladónk komor, mogorva férfiú, kedélye derült, tekintete vidám, beszéde nyájas. Szellemes elégedetlenkedése éppen nem embergyülölet vagy hazafiatlanság mert lelke mélyében, szívvel, lélekkel jó hazafi. Szellemének sziporkái kellemes izgalom villogásai. Adjon az Isten sok ilyen elégedetlent a hazának és Budának, ki ha kell és alkalom lesz erélyes tetterőt fog kifejteni a közügyek előmozdításában .... Múlt és jelen. A Buda és Vidéke egyik számában uj rovatot jelentettünk. Buda és vidékének oly vendéglői, üzletei és házai leírását határoztuk el, melyeknek története van és a melyek élete közéletünkkel összeforrt s Buda emelkedésében jelentőségűk van. Tagadhatlan, hogy a budai vendéglők sokat használtak Budának. A budai bor miatt sokan keresték fel Budát és a zöldasztalnál fehér és vörös abrosznál több nagy esemény készült. Az ötvenes években ezekben a vendéglőkben vigadott sírva a magyar, még a németajkú magyar is, kinek unokája teljesen ixeg- magyarosodva szereti hazáját. Buda ipara, kereskedelme, egyes házai történeti fontosságúak. Gyűjtsük össze a múl Lat a jelenben a jövő érdekében. A közönséget, a tulajdonosokat kérjük az adatok beküldésére, hogy e korrajzok minél jobban sikerüljenek. A Sörös-kocsi. A Sörös-kocsi (Bierwagen) egyik régibb vendéglője Budának. A múltban Berger Vincze, a Fáczán vendéglősének atyja, az öreg Berger alapította meg a S ö r ö s-k öcsi jó hirét. Most már húsz éve a vendéglős ipar egyik igen szorgalmas és hivatott tagja, Kleinhackel József elég'ti ki itt az igényeket. Vendégei az előkelőbb osztályból kerülnek ki. A ministériumok, katonaság, ügyvédek, orvosok, tanárok, legelőkelőbbjei járnak ide. Külön termében egy zártkörű társaság jön össze hetenként. A társaság szellemesen jó humorral mulat. A vörös teríték mellett levő kis szobában a régibb törzsvendégek foglalnak helyet. Nyáron az üvegterem egyik részét kinyitják, s ide el hat a hegyekről és Dunáról a kellemes levegő, s a torná- czon is sok hely van. Kleinhackel József étlapja változatos, borai jók. Vendégeit előzékenyen szolgálja ki. A Sö- r ö s-k öcsi első rangú fővárosi étterem. Történetében érdekes pont az, mikor a budai népszínház állt és ide jártak az első emeleti étterembe a művészek, irók és mii- barátok. Egy asztaltársaságot képeztek Bulyovszky Gyula, Török Sándor, Asboth János, Doczi Lajos, Áldor Imre, Balázsy József, Császár Miklós, Udvarhelyi Dezső, Komócsy József, Szana Tamás, Irmei Ferencz, Beöthy Zolt, Dux Adolf, Erdélyi Gyula, Fromhold Arthur, Halász Imre, Alexy Lajos, Lukács Béla stb. Néha eljöttek a Kávé forrás irói közül a leggyökeresebb tagok is. Egy nehány évtized története indult ki innen, a melyben egyik másik tett és alkotott, és ma is szívesen gondol a Sörös-kocsiban töltött estékre. A Politischer Grajzlor, Ott volt mindig a hol most van. Budának ez a része akkor még kiilvárosiasabban nézett ki. Jó részt pusztaság körözte, mikor Gürsch Antal szatócs boltja mellett saját termésű jó borait kezdette mérni és libát sütni. A liba pecsenyét oly jól sütötte, hogy a kitűnő borok még jobban estek és nem csak a budai, krisztinavárosiak, de a pestiek is tömegesen látogattak ide, különösen szombaton és vasárnap és egyéb ünnepnapokon. A kor hires emberei fordultak itt meg. Báró Kemény Zsigmond kedvéért Deák Ferencz is ellátogatott egyszer ide a hagyomány szerint. A komlobeli irók társasága Lisznyaiék, Sárossyék gyakran eljöttek, a kik szívesen politizáltak a szatócscsal, a kire azután ráragadt a politikus szatócs. Gürsch Ferencz a mostani tulajdonos a kor színvonalára emelte ezt a közkedvelt vendéglőt. Nemcsak a liba pecsenyének maradt meg a hire, de egyéb ételek is várják a látogatót. Konyha és pincze jól vannak felszerelve, s jól mulat itt a választékos közönzég. A Márvány menyasszony. A Márvány-utczában van a Márvány menyasszony. Hires budai bortermelő család a Sulzbergeréké volt. Beszélnek neve keletkezéséről egy kalandos regét is. Egyik leány vak lett és márvány kebellel mondott le vőlegényéről, s ezért nevezték el a bormérést Márvány menyasszonynak. Egy szavahihető öreg zenész azonban azt állítja, hogy az elnevezést a zenevilág adta, mikor Zampát, a Márvány menyasz- szonyt adták. Az előadást követő napon a zenekar és az előadók egy kis budai borra rán- dultak ki, és elnevezték Márvány menyasszonynak a Sulzbergernek bormérését. Az a kép, mely most is meg van, a Márvány menyasszonyt előadó művésznőt ábrázolná. Weisz Antal alapította meg a „ Márvány menyasszony“ keresettségét. A mostani tulajdonos Wagner Vilmos mindent elkövet, hogy a legelső rangubb vendéglő legyen. Ételei, italai olyanok, hogy a ki egyszer volt ott az máskor is felkeresi. A „Márvány menyasszony“ az előkelő közönség kedvelt találkozó helye. A tulajdonos elkészítteti a „Márvány menyasszony“ szobrát, és jubiláns leleplezést tart. Az uj hidak. A vámháztól a Lágymányosra vezető hid, Feketeházv jeles magyar hídépítőnek terve szerint készül, elég gyorsan közeledik a befejezéshez. A mostani tempóban haladva, 3—4 hét leforgása után átíveli a Dunát, úgy hogy már júniusban a hid nehezebb munkálatai nagyjából elkészülhetnek. Vájjon meg lesz-e az az eredménye, hogy uj városrészt varázsol a Gel- lértnek a hidfőtől balra elő nyúlványának azokon a részein, a melyeket a természet sziklás meredékek nélkül hagyott és az ezeken túl fekvő Lágymás puszta sikján ? (A jobbra fekvő területen a Gellért derék része elhárithatlan akadálya a gyárak, lakóházak keletkezésének; csak a magaslatokon van még nehány uj villára hely.) Az eddigi eredmények nem mondhatók biztatóknak, mert daczára, hogy a szép hid már másfél éve épül, és most már kézzel foghatólag közeledik a befejezéshez, az építkezésben elég élénk vállalkozási szellem daczára még egyetlen kő bem mozdult a hídfő körül és a Lágymányoson; sem gyárépület, sem lakóház építésére még engedély sem kéretett. — A vámházi hid hatása iránt, nagyon meglehet, épen úgy beáll a csalatkozás, a mint ez a Margithidnál történt, a mely ennek a hídnak pendántja. Kettős ok az eskütéri hid sürgőssége mellett; de az elkeseredett budaiak tapasztalván a sok halogatást, annyira gyanakvókká váltak az évek óta kovácsolt újabb meg újabb halasztási ürügy hallattára, hogy most már semmit sem hisznek el. Sokan azt mondják, hogy az a hid soha sem épül fel. Az optimisták is csak annyit mondanak, hogy ha az idén júliusban, legfeljebb augusztusban hozzá nem fognak, úgy már az idén nem lesz az építésből semmi, és akkor végleg elmarad, ha csak más minisztérium nem lesz. Különfélék. — Közkívánatra. Zsilinszky Mihály a közoktatás ügy államtitkára szép és hasznos munkákkal gazdagította a magyar irodalmat. A mit ő irt annak nyoma van és hatott. Mélyen és eredetiséggel gondolkodik ez a kitűnő iró a kinek irálya is a legszebb magyar prózák egyike. Könyvárusoknál hiúban keressük, ma már nem kaphatjuk, egy remek számba menő „A széptan előcsarnoka“ ez. kis munkáját, mint egyetlen munkát a magyar irodalomban, mely a mindkét nembeli ifjúságot a szépészet és művészetek körébe vágó fontosabb kérdésekről tájékoztatja és sehol sem kapható már, bizonyára nagyon szívesen látná a magyar közönség újabb kiadásban, annál inkább, mert a müvecskében megbeszélt dolgokra nemcsak az ifjúságnak, hanem a nagy közönségnek is szüksége volna. A szép, jó és nemes érzésének fejlesztésére igen nagy szükség van. Hisszük, hogy ennek érdekében Zsilinszky Mihály államtitkár kiváló irótársunk engedni fog annak, a széles körben felmerült közkívánatnak, hogy becses müvét, mi irodalmunkban nem csak hézagot pótol, de számot is tesz újra sajtó alá rendezze. Az ő irói egyéniségének egyik kimagasló vonása a szerénység, de e szép erény daczára a közérdek előtt meg kell neki hajolni, és nem sokára jelezhetjük azt az örvendetes irodalmi eseményt, hogy eszmékben gazdag munkája uj kiadásban jelent meg. — Tanitóválasztás Török-Bálin- ton. Török-Bálinton Kereskényi Gyula esperes elnöklése alatt megtartották a tanitóválasztást. Nyolcz pályázó közül Schmal Zsigmond diósdi kántortanitót választották meg. Zimándy Ignácz plébános 500 irtott ajánlt föl a kántortanitói lakás renoválására. A választás után a plébános házánál ebéd volt a megválasztott xántor- tanitó tiszteletére. Zimándy Ignácz kimerithet- len nemeslelküségének adatai újra egy szép tettei szaporodtak. Töröi-Bálmt községe a kiváló emberbarátnak nagyon sokat köszönhet. — A Császárfürdő jubileuma. Az az emlékmulatság, mit a Császárfürdőben a Buda és Vidéke a nyár folyamán rendez már is felkeltette az érdeklődést. A napokban Andrássy Mihály a Császárfürdő hivatott igazgatójának lakásán előzetes tanácskozás lesz. — Jönnek! Van hát örömünk is! A hogy a mellőztetést érezzük a budai oldalon véges-végig, oly nyugodalmas érzés száll reánk, ha jönni tudjuk a mi fecskéinket, a mi darva- inkat: Krecsányiékat. Igaz! zajos lesz ez az év, ezredévünknek megünneplése, de a nagy és észbomlasztó mulatságok közepette is jól fog nekünk esni a budai friss és éltető levegőben álmodozni régi dicsőségről, és áldozni a magyarosodásnak. Mennyi küzdelembe, mennyi áldozatba került mig csak gyengén törtük is meg a jeget. Résen voltunk eddig is, de most már éberebben. Magyar nyelvünket az egész vonalon diadalra akarjuk juttatni, és ehhez egyedüli jó szövetségünk és barátunk a magyar színészet. Jön Krecsányi ! Megválogatott társulatának minden egyes tagját a lelkesedés hozza a székes-fővárosba, hogy képességének bemutatása mellett hangoztassa az édes hazai nyelvet. Az első előadás e hó 25-én lesz, szom-
