Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1896-04-19 / 16. szám

Budapest, 1896. (4t

Április 19.

baton. Megnyitják pedig az előadást Jókai darabjával, a melynek czime : „Keresd a szivet“. Ez a darab ez alkalommal kerül először szinre az országban. A müböz Orbán Árpád színházi karnagy és zeneszerző magyar stylii alkalmi nyitányt irt. Minek az ajanlas ? minek a reklám ? Olvasóinkkal csak azt tudatjuk, hogy beköltözik a múzsa a krisztinavárosi színkörbe. Krecsányi jön, hogy nemcsak tápot adjon de élessze is az általunk eredménynyel megindított magyarosodás szent tüzet. Nem mondhatunk egyebet mint: Isten hozta közibünk! és Isten áldása legyen a társulat működésén !

— Adomány a tüdőbetegek szanatóriumának* A budai Hűvös-völgyben a szegény tüdőbetegek részére szanatóriumot akarnak létesíteni. A mozgalom élén dr. Korányi Frigyes áll, a ki mindent elkövet arra nézve, hogy ez áldásos intézmény mielőbb megvalósuljon. Az alapitandó intézet javára dr. Mészáros Károly, a nemes emberbarát, a kinek nevével mindenütt találkozunk, a hol az emberi nyomor enyhítéséről van szó, négyezer koronás alapítványt tett. A humánus eszme kivitele érdekében kívánatos volna, hogy Mészáros Károly nemes példáját sokan kövessék.

— A Cséry ügy. Végre valahára a főváros közgyűlése elfogadta és megerősítette ifjú Cséry Lajossal a szemét szállítás ügyé- kötött szerződést. A Buda és Vidéke kezdettől

fogva a leghatározottabban ifjú Cséry Lajos ajánlata mellett foglalt állást. Egész terjedelemben közöltük ezt az előnyös ajánlatot és felhívtuk annak támogatására a budai bizottsági tagokat. Az ajánlat húzódásában, annak bírálatában, a gáncsoskodásban nem merültek fél reális okok. Sok felszóllalásból a faj szempontok látszottak ki és az, hogy némelyek e kérdésnél, mások előnytelenebb ajánlatának erő- szaüolásával nyerni akartak, Mi a magunk részéről örülünk, hogy ifjú Cséry Lajos ajánlatát minden cselszövések daczára elfogadták, mert ez tiszteséges ajánlat, a főváros hasznára van és nem sérti érdekeit.

— A budai színházak. A budai színházak ügyében hir szerint megállapodás jött létre Nopcsa Elek báró kormánybiztos és a főváros kiküldöttei között. A megállapodás értelmében az uj bérleti szerződés tiz esztendőre szólna, de azzal a kikötéssel, hogy az első három esztendő leteltével a fővárosnak joga van, egy évi fölmondással a szerződést föibontani. Az eddig fizetett bérösszeget fölemelték, a szerződés többi pontja azonban érvényben maradt. A budai szinügyi bizottság a napokban fogja tárgyalni az uj szerződést s ebből az alkalomból a tervezett uj budai állandó színház ügyét is megvitatják. Kívánatos volna, ha a szerződés életbeléptetesét fölmondásával kezdenék meg. Akkor volna hozzá reményünk, hogy Buda állandó,^ rendes, szerves társulatot, jó előadásokat, érdekes műsort kapjon, a főváros pedig egy uj állandó színházzal szaporodjék. (Budapesti Hirlap).

Népoktatási állapotok Pestvármegyéken,

Tóth József Pestvármegye kitűnő tanfelügyelője, kinek a magyarosodás annyit köszönhet, kimutatja Pestvármegye népoktatási állapotát az 1891—95-ik évről. A pontosan összeállított kimutatás egyik érdekes képe az, hogy 66 vegyes ajkú iskola van, ezek közül 60-ban a magyar nyelvet sikeresen tanítják. Nem mulaszthatjuk el, hogy a hazai tanítás ügyének egyik jegderekabb bajnokának Tóth József tanfel- fejezzükíi buzgalmáért uyíKánosan elismerésünket

Hépünnep. Az ezredéves kiállítás alatt a vérmezőn nagy népünnepély lesz, mit az első kerületi elöljáróság rendez. Ökröt sütnek és mindenféle népnek való mulatságokról gondoskodnak. 6

Kórházból ishola. Azt rebesgetik, h aVI-os katonai kórházból kadét iskolát tér k.?f.°*haÍü8Yminis.zter- Ezt a hirt fenntartáss zoljuk. Ha beválik az Alkotás-utczának has fog a teljesedés.

BUDA és VIDÉKÉ

— Emlék Jankó Jánosnak. Jankó János elhalt festő művésznek az élczlap szerkesztők emléket terveznek. Az adományokat a belvárosi takarékpénztárba kell küldeni. Ajánljuk a közönség figyelmébe. Jankó igazán megérdemli az emléket.

— Masíroznak a huszárok. A

lovasságnak az alaguton való tömeges átvonulása sok bajt okozott már. A múlt héten a lovak még a gyalogjárdára is felugrottak. A nők sikoltoztak és egy úri asszony majd halálra rémült, mert, majd elgázolta a ló. Több vigyázatot kérünk a katonaságtól is.

— Ora a Mátyás-templomon. A

Mátyás-templomon a járó-kelők pár nap óta csaknem merénylet számba menő ujitást láthatnak. A toronynak alsó ablakaira nagy táblákat szögeztek, melyek a szép művű ablakok közép részét átfogják úgy, hogy azoknak csak alsó és felső vége kandikál a táblák alól. Ezek a táblák, óra lapok lesznek, igazán bámulatosan ízléstelen elhelyezéssel. Megérdemelné tervezője, hogy nevét ide iktassuk. Hát ha már kényszerűségből minden Ízlés és történeti hűség kigúnyolására szegény tornyon órának kell lenni, lehetne azt talán az ablak alsó párkányán erkély alakban vagy másként, de Ízlésesebben elhelyezni. És ehez talán azoknak, ki a templom stylszerü újításához áldozó szavukkal és vagyonukkal járultak, lehet tiltó szavuk!

— Ólombetűk világa. Gyermek korától a meglett emberig az ólombetűket szedegette ki a szekrényekből az az író, a kinek kötete a fenti czim alatt a könyvpiaczra került. Mellékczime is van: „Történetek a betü- szekrény mellöl.“ Öt elbeszélést ad ez a kötet, és szerzője Kosa Rezső. Ha a czimké- pet látjuk, és ha a kötet bekezdő sorait olvassuk, már tudjuk, hogy ennek az Írója a szedés és nyomtatás mesterségével tisztában van. Mint író, elleste a szedőszobában, és gépteremben megszokott dolgokat, de cserbe hagyta pennája ott, a hol és a mire a fősulyt akarta fektetni: hogy a nyomort megvilágítsa. Itt szárnyasze- getten meglappant, mert örök igazság marad, hogy a mi nem igaz, az nem is szép. Az „Ólombetűk világában“ van egy derűs kép is a „Nyomdai idyll“ legbecsesebbje a kötetnek. Az írónak közvetlensége és leiró és elbeszélő tehetsége itt és ebben tűnik ki, nem abban, midőn minden megokolás nélkül ólombányákról, ólommérgezésről, tüdővészről és még nem tudom miféle nyavalyáról beszél. A kötet, a mely tetszetős kiállításban jelent meg. Kapható Robi esek Zsigmondinál. Ára 1 frt.

A budapesti (budai) tornaegylet

ez évi április hó 25-éu este 7 órakor az egyleti tornacsarnokban tartja meg ez évi rendes közgyűlését. Napirend: a választmány jelentésének, továbbá a pénztári kimutatásnak és vagyonmérlegnek, valamint a felügyelő-bizottság jelentésének előterjesztése. Költségvetés megállapítása a jövő tornaévre. Ivditványok tárgyalása. Alapszabályok módosítása. Elnök, alelnök, továbbá 20 választmányi és felügyelő-bizottsági tag választása.

— Budai kerékpár egylet. „A

budai kerekpár egylet“ f. é. április hó 14-én tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy ez idei rendes évi közgyűlését f. é. április hó 25-én este 7 órakor tartja meg egyieti helyiségében, melyre az összes tagok szives részvétét ez utón is felhívja. ,,A budai kerékpár egylet“ ez idei nagyobb kirándulását f. é. április hó 4-én tartotta, melyen Bodossy Béla e. kapitány vezetése alatt Linzebauer Ferencz, Nahlik Károly és Stiberth Lothár vettek részt. A kirándulás czélja Schiffert Ferencz tagtársuk meglátogatasa volt Szt-Mihályon (Nyitra m.) kinek szives vendégszerető házánál a húsvéti ünnepeket igen kedélyesen töltötték el.

— Iparos ifjúság. Derék iparos ifjúságunk f, hó 12-én megtartotta közgyűlését. A közgyűlésről szóló tudósítást jövő számunkba közöljük.

— Halálozás. Özvegy Grosz Hermanne született Neuman Regina asszony 74 éves korában meghalt. Halálát nagyszámú rokonság közöttük Welisch Zsigmond jól ismert polgártársunk is gyászolja.

Készülődések a bástya iinnepélyr

Pénteken, 17-én délután a gróf Hunyady palotában újra nagyobb számú résztvevők jelenlétében tartott ülést a bástya-ünnep rendezősége, melyet ismert kedvességével Hunyady László grófné nyitott meg, a felolvasott jegyzőkönyvből örvendetes tudomásul vették, hogy mintegy 28 sátor van alakuló félben, melyek nagyrészéhez már a résztvevő hölgyek névsorát is megállapították, a hiányzók betöltésére nézve az ülésben több ajánlat történt. Annak idején fogjuk a teljes névsort közölni.

Országh Sándor bejelenti, hogy az elöljáróság az ünnep czéljaira az egész bástya sétányt átengedi, majd a beszerzendő sátorauyag és a villamos világítás ügyében ad előterjesztést.

Erdélyi Gyula a jövedéki ügyek sürgős tisztázására nézve tesz javaslatokat. Papp István s Országh felszólalásai után az indítványt elfogadták.

Majd több indítványt és javaslatot tárgyaltak, melyek közül megemlitendőnek véljük a Budai dalárda közreműködésének megnyerésére vonatkozó elfogadott indítványt, a gyermekelőadások tartására tett indítványt, melyek elsője Pallavicininé őrgrófnőben a második Wenkheim Frigyesné grófnőben lelkes pártfogókra talált, kik elvben a határozatok mellett nyilatkoztak.

Wenkheim grófnő az egyes sátrak megjelölésének és az ott működők neveinek kiírására nézve tett egyhangú helyesléssel elfogadott javaslatot.

Még több apró felszóllalás után eluöknő megköszönve a résztvevők szives működését az ülést bezárta.

Az ünnepély igen fényes lesz. A hölgybizottsághoz már is sok ajándék érkezett. Felkérjük Buda lelkes polgárságát, hogy e czélra minél több tárgyat adományozzon. Adományokat a gróf Hunyady palotában]. Vár, úri utcza 52. sz. a. vesz át a rendezőség.

M. A. V. hírek.

Az osztrák-magyar-boszniai vasúti forgalomban 1896. január hó 1 óta érvényes »Mérsékelt díjtételek egyes áruezikkek és viszonylatok számára« czimü díjszabási füzethez 1896. évi május hó 1-én az I. sz. pótlék lép életbe, mely 1. a külön díjszabási határozmányok kiegészítését, 2. díjtételek módosítását és 3. díjtételek hatályon kívül helyezését tartalmazza. A díjszabási pótlék a részes vasutaknál megszerezhető.

A magyar-boszniai vasúti forgalomban 1896. jauuár 1 óta érvényes »Mérsékelt díjtételek egyes áruezikkek és viszonylatok számára« czimü díjszabási füzethez 1896. évi május hó 1-én az I. sz. p ó t- 1 é k lép életbe, mely 1. a külön díjszabási hataroz- mányok kiegészítését, 2. díjtételek módosítását és 3. dtj tételek hatályon kívül helyezését tartalmazza. A díjszabási pótlék a részes vasutaknál megszerezhető.

»A magy. kir. államvasutak igazgatóságának értesítése szerint, a szt.-lőrincz-slatina-nasici h. é. vasút baranya-sellye-nasici vonalrészén fekvő Miklós állomás neve kereskedelemügyi m. kir. Miniszter ur ő nagyméltósága rendeletéből »Mik)eus«-ra változtattatok

1896. évi április hó 15-én a magy. kir. államvasutak vonalain 1892. évi február hó 1-től érvényes helyi árudijszabáshoz (II. rész) a IX. pótlék, s a kilométer mutatóhoz a VII. pótlék lép hatályba. A díjszabás pótléka egyes határozmányok és kivételes dijszabások módosítását illetve kiegészítését, megálló és x-akodó helyek törlését, illetve forgalmi korlátozását, állomások megnyitására illetve berendezésére vonatkozó határozmányokat, s végül Bóba állomásra nézve dijszámitási határozmányokat, — a kilométer mutató pótléka pedig állomási név előtti jelek megváltoztatását, kilómétertávolságokat Po- zsony-Dynamit gyár állomásra, Batta Rakódóhelyre, és Drnje-Drávapart kitérőre nézve, s végül a megálló s rakódó helyekre vonatkozó táblázat helyesbítését, illetve kiegészítését tartalmazza. Azonkívül tartalmazza e két pótlék állomási nevek megváltoztatását és sajtóhibák helyesbítését. E pótlékok a magy. kir. államvasutak igazgatóságának díjszabási elarusitási irodájában (Budapest, Csengery-utcza 33.) és üzletvezetőségeinél példányonkint 10—10. krért legközelebb megszerezhetők.

A nyűgöt magyar-osztrák vasúti kötelék 1896. január 1-óta érvényes II. rész, 3. díjszabási füzetéhez 1896. évi május hó 1-én az I. sz. pótlék lép életbe.

A m. kir. államvasutak igazgatóságától nyert értesülés szerint a kecskemét-fülöpszállási h. é. vasúton f. é. junius hó 1-től kezdve uj személy és podgyászdijszabás lép életbe, mely által az 1895. október 27-én kiadotthasson díjszabás érvényen kívül helyeztetik s melyben a szomszédos forgalom eddigi két vonalszak ászához még egy harmadik vonalsza-