Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-04-19 / 16. szám
Budapest, 1896. (2) A statisztikai hivatal Budán. A földtani intézetet nem hozzák Budára, e helyett azonban a sokkal népesebb és reánk nézve értékesebb statisztikai hivatal jön át még pedig továbbra is nyilvánosnak maradó könyvtárával. A földtani intézetnek is találkozott volna Budán helye és nem értjük Semsey Andort, az alapitót, a ki tudós ember, hogy nem látta azt be, hogy Buda a tudomány számára termett hely. A statisztikai hivatal áthozatala erkölcsi és anyagi szempontból nyereség s lépés egy elhanyagolt városrészünk szépüléséhez. Darányi Ignácz miniszter ennél a kérdésnél is bebizonyitotta, hogy mennyire szivén hordozza Buda érdekeit s bár a földtani intézetre nem tartja alkalmasnak a Klemm-féle telek igénybevételét de a statisztikai hivatal áthozatalát helyesli. Leiratának ez a része igy szól: „A kereskedelemügyi miniszter ur fent említett szándékának támogatásához még annál készségesebben is hozzájárulhatok, mert ezt egyenesen a székesfőváros fejlődése érdekének szemmel tartása mellett tehetem s mert a statisztikai hivatalnak a budai részén leendő állandó elhelyezése, miután e hivatal nagy hivatalnok-testületet foglalkoztat állandóan, ter- mászetszerüleg sokkal fejlesztőkben fog hatni az ottani viszonyokra, mint hathatott volna a a földtani intézet odahelyezése, mely aránylag igen korlátolt számú hivatalnoki kart igényel. Ily körülmények között a magam részéről is a legmelegebben kérhetem fel a székes- főváros közönségének figyelmét a kereskedelemügyi miniszter urnák 1563. sz. a. oda érkezett leiratára és éppen a székesfőváros ordekeire való figyelemmel ajánlhatom a Klemm-féle telek megvételére nézve abban foglalt ajánlat elfogadását. stb.“ Kelt Budapesten, 1895. évi márcz. hó 27-én. Darányi s. k. üdvözöljük Darányi Ignáczot, ki Budáért szívesen tesz és alkot mindenütt a hol lehet. Római fürdő-telep. Jól van ez igy! gyerünk hát kifelé! Nincs már más menekvés*, ott kell hagyni a megparádézott pesti oldalt, s átvándorolni ide a mi oldalunkra, a budai részekre, a hol van még levegő, és ezzel együtt élet. Jól van ! örvendetes az a kétségbevonhatatlan, megmásíthatatlan ás éppen ezért bebizonyított tény, hogy a fő és székváros belterületén, kivált a balparti részen nincs már hely, a hol az értelmiséghez tartozó elem rangjához és mondjuk jövedelmi forrásához képest kényelmesen meglakhatna, de magyar büszkeségünkre olyan szerfelett örvendetes ez a tény, hogy betelik a mi szivünk vigassággal hogy rohamos emelkedésünkben már-már a létra legvégső fokára jutottunk. Hát menjünk kifelé! hűséges zsoldosai leszünk azért a mi szépséges fővárosunknak. Áldozunk is annyit, a mennyit lehet, hogy büszkeségünk legyen Budapest, és hírnevét szájára a világ, de hát mi élni akarunk a fővárosért, és nem meghalni. Élni, munkálkodni és adózni. Körülbelül ily szempontok vezették azokat a férfiakat a kik a római-fürdő környékén nyaraló-telepet akarnak létesíteni. Ugyanis egy nyaraló-telep van alakulóban, mely dr. Fellegi Viktor pénzügyi köz- igazgatási bírósági itélőbiró elnöklete alatt alakuló ülését meg is tartotta. A telep létrejötte biztosítva van, mert az összes 116 teleknek nagy része már megvétetett. . De nehogy elébe vágjunk az érdeklődőkBUDA és VIDÉKE. nek, már itt e helyen kinyilatkoztatjuk, hogy bővebb értesülést az egyesület alelnökénél B o- r o v s z k y Károlynál a földmivelési minisztériumban déli 12—1 óra közt nyerhetnek, a hol a telep helyrajzi térképét is megtekinthetik. Hogy minő előnyökkel és kötelezettséggel jár a telkek megvétele arra nézve a következő tájékoztatást adjuk. 1. A telek négyszögölenként 1 frfc 50 krnyi vételárának fele a szerződés aláírásakor, a másik fele az építés megkezdésekor de legkésőbb a szerződés megkötése idejétől számított két év alatt fizetendő meg, mely utóbbi részlet után 5°/o kamat fog számíttatni. 2. A közköltségek — milyenek a közutak, járdák, az utczák befásitása, a csatornázás és gőzhajó állomás körül merülnek fel — megközelítő számítás szerint négyszögölenkint 1 frt 65 krt tesznek ki, miből a szerződés aláírásakor négyszögölenkint 1 frt 35 krt, a többi a közgyűlés által meghatározandó későbbi batáridőben lesz fizetendő. 3. Az építkezés minőségére nézve, kiköttetik a villaszerű építkezés. 4. A felsoroltakon kiviil a belépéskor 5 frt beiratási dij fizetendő és az évi tagsági dijak a közgyűlés által fognak meghatároztatni. 5. Az építkezés finanszírozása tekintetében a lehető legnagyobb kedvezmények elérésen fog az egylet törekedni. A mentesség az állami adó alól 15 évre terjed. 6. Ha a csatornázás hatóságilag nem engedélyeztetnék, vízmentesen falazott gödrök fognak alkalmaztatni. 7. Jelentkezések történhetnek Borovszky Károly urnái a földmivelési minisztériumban déli 12—1 óra közt, vagy lakásán Csengeri- utcza 62/a szám alatt 3 és 4 óra között. A telep előnyei: 1. a Duna közelsége, hol a helyihajóközlekedés megálló helyére nézve ígéretet bírunk; 2. a 22° meleg viz fürdő kedvezményes használata; 3. a fürdőtulajdonos által berendezendő kaszinótelep rendelkezésre bo- csájtása ugyanott egy 30 holdas park, valamint iskola felállítására egy telek ingyen átengedése. A római fürdőtelep egyesülete f. hó 12-én tartotta alakuló közgyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. Elnök lett: F e 11 e g h y Viktor m. kir. pénzügyi Ítélő biró, alelnökök: Borovszky Károly és B u d a y Zádor, pénztáros : Landgráf János műszaki tanácsos, jogtanácsos, Perl Soma dr. ügyvéd, ellenőr: K o- 1 os várj Ödön, választmányi rendes tagok: Bérezik István, Csajthay Ferencz, Har- sányi Gáspár dr.; Hoffmann Nándor, L ó- nyay Ferencz, Porzsolt Kálmán, Ringer Lajos dr., Zilahi Simon, póttagok : N y á r y István gróf, Schmittely József, Zlinszky János, számvizsgálók; Davidovits László, Zomor Ferencz, póttag: Jülek János. A közgyűlés elé Fellegi Viktor egy tanu- ságos és szép jelentést terjesztet mit jövő számunkban közlünk. Budáért. Ismét több dolgot laptozhatunk ki a mi Budáért történt. A tanács legközelebb a következő útépítéseket akarja sürgősen végrehajtani : Az I. kerületben a kelenföldi állomáshoz vezető ut, a Sáros-fürdő, illetve az uj vám- háztéri hid dunajobbparti hídfője körüli följáró utak, a Gellért-rakpart az építendő két Duna-hid között, fehérvári-ut, a Mátyás-templom környékének végleges rendezését és a följáró lépcső építését az Albrecht-utnál. A II. kerületben a retek-uteza kikövezése, vérmező-ut le- ásása a volt Christen-féle téglagyár mentén, a pasatéren épülő hadapródiskola körüli utczák rendezését. A III. kerületben a bécsi-ut kikövezése s a Lajos-utcza folytatólagos kiépítését. — A svábhegyi Béla király-utnak 6 ölre való kiszélesítését a főváros kiváusága szerint a közmunkatanács is elhatározta úgy, hogy a végrehajtás esetröl-esetre telekrendezések, illetve építkezések alkalmára marad. A megállapított keresztszelvény szerint a kocsi-ut 6 méter, a Április 19. járdák pedig egyenként 2 69 méter szélesek lesznek. — Azujhonvédfőparancsnok- sági épület környéke ez idő szerint oly rendezetlen állapotban van, hogy azt a millenniumi ünnepek alkalmából annál kevésbé sem lehet megtűrni, mert az épület beleesik abba az útvonalba, amelyen a hódoló menet végig fog vonulni. A honvédelmi miniszter ennélfogva leirt a polgármesterhez s arra kérte, hogy a környék rendezése iránt intézkedjék. A polgár- mester e leiratot illetékes intézkedés végett áttette a tanácshoz, mely elrendelte a főparancsnoksági épület körül levő utczák kövezetének kijavítását, elrendelte továbbá, hogy a palota mentén uj aszfalt-járdát fektessenek s hogy ez alkalommal a honvédelmi minisztérium épülete körül elvonuló aszfalt-járdát is kijavítsák. A dísztéren uj légszeszlámpásokat fognak fölállítani s a tér világítását azzal is megjavítják, hogy a fél éjjeli lágszeszlámpák ezentúl egész éjjel fognak égni. — A budavári Mátyás templom szent István kápolnáját, a melyet 1450 ben Gara nádor épitett, most úgy alakítják át, hogy igen nagy oltára legyen. Ezen helyezik el azután szent István királynak jobb kezét, minden alkalommal, a mikor az ereklyét közszemlére teszik. Az átalakítás költségeit V a s z a r y Kolos herczegprimás viseli. — A budavári Mátyás-templom kriptájában már megtették az előkészületeket dicső emlékű III. Béla királyunk és felesége, antiokiai Anna földi maradványainak eltemetésére. A kripta egyik fülkéjében nagy román stilü, vörös márvány-szárkofágot állítottak, ebbe helyezik a királyi csontokat magukba záró két ércz- koporsót. Á temetés rendezésére or&zágos bizottság van alakulóban, a mely néhány nap múlva már meg is kezdi a szükséges tárgyalásokat s a kiadások fedezésére való pénzadományok gyűjtését. Ismer őseink, (Árnyak és fények.) A modern haladó. A Krisztinavárosnak egyik félszázadot már jóval túlhaladott leventéjét ki még folyton daliás ruganyossággal igyekezik szabdalni a vérmező poros ösvényeit, úgy ismerik mint a legmodernebb elvek, a legmesszemenőbb haladás krisztinavárosi apostolát. Magyarországot a legmagasabb piedestál tetejéről nézi mosolyogva. Rossz, gyenge, hiányos, silány minden a mi itt készült, a mi itt történik. Másképen van ez Angolországban. A hamburgi ember e felett kaczagna. A párisi vagy liverpooli megfoghat- lanuak tartaná, az olasz belépukkadna. Roppant kevés neki a vasút és közlekedés Budapesten. Mennyivel több van Berlinben, Londonban és Koppenhágában. Ez mutatja, hogy milyen barbárok vagyunk. Az uj vasútvonalat, társaskocsit üldözi. Ez csak a korlátolt magyarnak való. Ilyenekről legfeljebb a B u d a és Vidéke ábrándozik. A müveit nemzetek belátják, hogy a vasutak és társaskocsik özönei a költészet gyilkosai. Máskor a felett boszankodik, hogy költészetről és művészetről fecsegnek az elmaradott Magyarországon, holott ez a müveit nyugaton túlszárnyalt álláspont. Gyárak, vasutak kellenek. Schakespeareből, Petőfiből egy darab falat sem építünk. Munkácsy és Liszt Ferencz mesterségei nem valók a modern világnak. Természetes dolog, hogy mint nagy modern haladónak a különböző társadalm rétegek helyzetének javitása a szivén fekszik. Hány ezer és ezer ember nyomorog, mig egyesek duslakodnak. Százezer, kétszázezer és még több évi jövedelmük van. De hát hol vannak Magyarországon a nemzetgazdászok és törvényhozók kik ezen segíteni tudnának, hol van