Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-04-12 / 15. szám
Április 12. Budapest, 1896. (2) szükséges is várható-e ? Talán tíz, húsz vagy harmincz év múlva. így beszelnek Budán. Minden talpalatnyi föld öt évről öt évre legalább is 50—100 százalékkal drágább. Hát ha még házak állanak a kisajátitandó, most még beépítetlen területeken. íáebaj. A zöld udvart is kisajátították alig hogy felépült. De ne legyünk pesszimisták. Az uj kölcsön millióiból csak jut Budára is valami. A vasút kiépítését pedig nem fogják az uj milléniumig meggátolni. A kész vasúti vonal sem fog addig heverni. Sőt az eskütéri hid nélkülözhetlenségét, sürgősségét is be fogják látni a második ezerév első szakában az uj emberek, a kik a budai részeken sűrűn lakott város- \ részek közelében a legszebb, legegészségesebb helyeket nem fogják járható útvonalak nélkül hagyni, latifundiumokat csak azért, hogy ott senki se épitkez- hessék, és bizonyára az ördögárok bebol- tozására is fognak gondolni. Bástya-ünnep. A budavári bástya ünnep rendező bizottsága folyó hó 8-án gyitlésezett gróf Hunyady Lászlóné 5 escellencziája termeiben. A gyűlésen gróf Hunyady Lászlóné elnökölt szeretet- ; méltósággal és előzékenyen. A magyar főúri | hölgyek egyik legtiszteltebbje termeiben jelen | voltak: Orgróf Pallavicini Edéné, Gróf Wenk- heim Frigyesné, Rohonczy Gvörgyné, báró Szentkereszty Béláné, báró Vay Henrikné, báró Natorp Alice, budavári Ország Sándorné, Széli Ignáczné, Boné Gézáué, lovag Kleeberg Os- wáldné, Tusovszky Gyuláné, Seidl Józsefné, özvegy Érczhegyi Ferenczné, Hofhauser Elekné, Schatz Róbertné, Garba Gyuláné, özvegy Szwie- rák Ágostné, Demetzky Mikályné, Tabermann Gusztávné, Gervay Lujza, Éberling Józsefné, Keömley Nándorné, Dr. Csánky Dezsöné, Dr. Nemes Antal, lovag Kleeberg Aladár, Gyalokay Lajos, Dr. Papp István, ifjú Kunéry József és Erdélyi Gyula a Buda és Vidéke szerkesztője. A gyűlés elfogadta az előkészítő bizottság megállapodásait, melyeket Papp István terjesztett elő. A jelen voltak tetszéssel fogadták az érdekes és változatos műsort. Lesz két csárda, olasz hosteria, japáni kávéház, virág sátor, pezsgő sátor, tombola, meglepetések sátora, jóslat, nép szokás, heroldok, jelmezesek, villany világítás, honvéd zenekar (2), czigáuy zenekar, gyors fényképezés, mézes kalácsos sátor, magyar különlegességek sátora, tűzi játék és sok más egyéb felvonulás és meglepetés. A gyermek színházat Gróf Wenkheim Frigyesné rendezi. A Buda és Vidéke diszszámát Gróf Hunyady Lászlóné és Orgróf Palla- v i c i u i Edéné szerkesztik. Az ünnepi szám tartalmas és díszes lesz. Az ünnepélyt május húszadikán tartják, de sokkal előbb, mindjárt délután kezdődik. Az udvar megjelenése emeli az ünnepélyt. A végrehajtó bizottság elfogad minden indítványt, ha kellően ki van dolgozva és a keretbe illik. Ebben az évben az egész bástyát el foglalja az ünnepély. A bizottság erélyesen, lelkesülten fogott a munkához, hogy még jobban sikerüljön, mint a múlt évben. Orgróf Pallavicini Edéné fárad- hatlanul buzgolkodik a többi hölgyekkel és urakkal együtt, s bizton várható, hogy az eredmény fényes lesz. BUDA és VIDÉKÉ. Közúti villamos vasút: Vámházkörnt Kelenföld pályaudvar, Albertfalva, Budafok, Tótónyig. A Budáról (vámháztéri hid), Fejérvári-ut, Budafok, Tétényig már engedélyezett viczinális vasút tervezete mellett, köztudomás szerint egy, a Vámháztértől-Kelenföld pályaudvarig vezetendő villamos közúti vasútnak tervezete is fennáll, mely utóbbi vonalnak építését a fővárossal kötött egyik szerződése értelmében a budapesti közúti társaság magára vállalta. Ez a két forgalmi vonal lesz hivatva a forgalmat közvetíteni egyrészt a főváros belseje, másrészt a sósfürdő, Kelenföld pályaudvar, Albertfalva, Budafok, Tétény között. Nem volna-e sokkal helyesebb, egyszerűbb és czélszerübb, ha ezek a pontok mind egy közvetlen vonal által — a fenn említett sorrendben — összeköttetést nyernének P A Kelen- földön által való csekély eltérés a Budafokra való menetre nézve legalább 8 további percznyi külömbözetet eredményezne. Ez egy vonalnak épitési költségét, szemben a két tervezett vonalnak épitési költségeivel, természetszerűen aránytalanul csekélyebb, már azért is mivel néhány kilométernyi utépitést megtakarítanak. Egy vonalnak kezelése sokkal olcsóbb volna, a forgalom egyszerűbb, simább, a vállalat anyagi eredménye sokkal biztosabb, mivel minden pontot egy menetben érint. Albertfalva, Budafok, Tétény lakosaira nézve még annyiban is előnyös volna ez a közvetlen vonal, mivel ez által közvetlen összeköttetést nyernek Kelenföld állomással, továbbá mivel a budapesti közúti vasúthálózattal közvetlen csatlakozást kapnak, holott a Fehérvári-uton engedélyezett viczinális vasút végpontja Buda lesz. Már ez a körülmény teljesen kiegyenlítené azt a csekély időveszteséget melyet a közvetlen vonal Kelenföld érintése által maga után vonna. Két külön vonalnak építése a mai viszonyok közt teljesen elhibázott lenne. Husvét másodnapja a mienk, budaiaké. Régi szokás szerint, korán kel ilyenkor a budapesti polgár a néppel együtt és az idén a ki reggel hat óra tájban már fent volt a vén Gellérthegyen, ritka élvezetben részesült. A Duna tükre sima volt, a pesti oldal korzóján túl a paloták kiemelkedtek a szürkületből, egy darab felhő közül most bukkant ki fényességével a nap. A háztetődet ott, a hegy- gerinczeket itt fehér lepel borította. Egyszerre Újpest és Rákospalota felől fekete gomolybau megindult a felhő áramlat, Soroksár és Haraszti felé úszott a levegő égben, a Krisztinaváros még aranyféüyben fürdőit, de a pesti oldalról nem látszott már semmi, csak egy nagy feketeség, a melyet itt- ott áttört és széleit megcsipkézte a nap sugara. Gyönyörű kép volt. Szép a szemnek, búsága a szívnek. A fakadó rügyekre, a virágzó mandula és baraczkfákra, a hófehér virágú kökénybokorra még fehérebb hópihe szállt. Majd köd borult a Dunára, a propellerek éles füttyentéssel és sürü csengetéssel tudtak csak közlekedni. Pedig nagy közönség kívánkozott az egyik partról a másikra Ezalatt a Gellért-hegyen mézeskalácsos sátrakat állítottak fel, az elmaradhatatlan „ezredéves“ gyors fényképező-bódék még gyorsabban nőttek ki, a Kereszttértől kezdve fel a A Gellérthegyi búcsú. Udvarol, mig mint a potyka A hálóba nem kerül, Szalma-özvegy, kaczér asszony Szerelmébe nem merül. Ez azután el van veszve Örökre a lányoknak, Sírja fölött gyászos özvegy Es árvák nem zokoguak titokban ejt néhány könytit Halmára egy hűtlen nő, Mig helyét el nem foglalja Eleven, friss szerető. De a tisztes bürokrata Házasodik idején ; Szeretettel csüng családján, Gyermekein és nején. Este nyolczkor vagy kilenczkor Télen, nyáron haza tér. S felesége asszonyától Vacsorára enni kér. A jó asszony az egyszeri Miniszternek étlapját Tartván mindig szeme előtt, Beviszi a burgonyát. A burgonya száz alakban Fordul meg az asztalon, Sülve, főve, törve, zúzva, Hajában és csupaszon. \ De van ám a bürokrata Családjának vig napja, Mikor a jó család-apa, Fizetését kikapja. Ekkor előbb kielégít Szabót, vargát, mészárost, Szatócsot és zöldség kofát S mindenféle zsibárost ; S hogy mondhassák: mi is láttunk Valaha szebb napokat, Elmennek a Ráczfürdőbe, Ott kimossák magokat; S azon üdén és csinosan A kis szomszéd csárdába Betérnek a többször ízlelt S jónak talált csájára. Zene karuk sem hiányzik, Hamonika és gitár, Amire a bürokrata (Szive német tánczot jár. Gyermekei már magyarok, /Ok már csárdást lejtei ek, Amint a jó rác-ürmöstül Egy kis lelket vettenek. így üli meg a husvétot, Húshagyót egy személyben A számitó bürokrata Tizenkétszer egy évben. Aki nem tud számítani, Ne lépjen e pályára. Mert oda jut, ahová a Magyar állam kincstára. Deficzittel ébred, fekszik, És azzal küzd álmában És az gyötri mint boszorkány A halálos ágyában. Ez a képe, jó magyarom, Minden olyan életnek. Melynek tartás-pénzt az állam Kincstárából fizetnek. A napszámnál annyival jobb, Hogy bizonyos valami; Annyival meg rosszabb annál, Hogy urat kell játszani. Tekintetes és nagyságos És burgonya hajában Hogyan vág ez össze ebben ' A palotás világban ? Hogyan ? Hát úgy, ha felöltjük Az alázat gúnyáját, És levetjük . . . Mitno ? . . . Mit? a Czimek, rangok sujtását. (Vége.)
