Buda és vidéke, 1896 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1896-04-05 / 14. szám
Budapest, 1890. V. évfolyam 14. sz. Vasárnap, Szent-György hava (április) BUBA ÉS VIDÉKE HETENKÉNT MEGJELENŐ LAP A KÖZIGAZGATÁS, KÖZGAZDASÁG ES TÁRSADALOM KÖRÉBŐL. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK ÉS A MAGYAROSODÁSNAK KÖZLÖNYE. Szerkeszti : 0-“2"CTXj_A*. K IA I>Ö-ii IYÄTÄI,, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotás-utcza 12 a. Szőke-ház. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 12 korosa, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. I. kér., Alkotás-utcza 12/a. Szőke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A magyar egyesület évkönyvéből. „Buda és Vidéke“ közigazgatási, közgazdasági, és társadalmi hetilap megjelenik minden vasárnap két nagy iv terjedelemben; szerkeszti: Erdélyi Gyula (szerkesztőség és kiadó- hivatal: I. kér. Alkotás-utcza 12/a szám) A lap ára : egész évre csak 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre I frt 50 kr. Negyedik évfolyam. E heti lapot melegen ajánljuk a Magyar Egyesület“ t. tagjainak szives figyelmébe, mint olyat, a mely igen nagy szolgálatokat tesz a magyarosítás ügyének, s igy egyesületünk nemes és hazafias törekvéseit nagy mértékben előmozdítja. Ez a fővárosi újság a mely egyesületünk működésével rokonszenvesen foglalkozik tüzetesen közölve mindent, a mit az egyesület a magyarosítás ügyében tesz Igen alkalmas e lap — mert szívesen s lelkesedéssel működik velünk karöltve — arra, hogy a tapasztalt magyarellenes állapotokat nyilvánosságra hozva, ezeknek megszűntetésében egyesületünknek segédkezet nyújtson. Felhívjuk azért a t. tagtársak t, hogv e lapra szent ügyünk érdekében is minél többen előfizetni s panaszaikkal hozzá is fordulni szíveskedjenek. A magyar egyesület. Nyilt levél Darányi Ignácz úrhoz a földmivelés miniszteréhez. Országszerte, parlamentben és sajtóban elismert tény, hogy nagyméltóságod bölcs vezetése alatt a földmivelés rohamos és müglepő arányokban kezd fej- | lődni. A földmivelés, a fölmivelési minisztérium működését érdekkel kiséri a közönség, s a hol lehet és megtudja ! rokonszenvvel fogadja egy hivatott szak- miniszter munkásságának eredményeit. Engedje meg nagyra éltóságod nekem mint az irodalom negyed százados munkásának a ki a sajtó viszonyokat s a közönséget is jól ismeri, ha kérem hogy ezt az érdeklődést már csak azért is fokozza, mert minél nagyobb az érdeklődés annál könnyebb és gyorsabban közeledik nagyméltóságod bölcs szándékának sikeres megvalósitásához. Első sorban is a minisztérium kebelében hirlapirásban gyakorlott egyénre kellene bizni a napi sajtónak földművelési hirekkel való ellátását ezeknek s a hirdetéseknek sajtó közlés képes szövegezését. A sajtó megbizott, ki rendszeresen alkalmazott lenne készitené elő egy-egy reform talaját nem csak a fővárosi, de a vidéki hírlapirodalomban és a közgazdasági rovatot vezető és a minisztérium szakközegei által irt közlemények utján, mint kőnyomatban sokszorositva a vidéki lapoknak kellene megküldeni. Nagyméltóságod bizonyára szükségét látja annak, hogy a legszámosabb tagból álló földmivelő osztály, a nép szivében is mielőbb gyökeret verjenek ■ l‘ nemes ezélzatu tervei. E végből a javaslatokat, terveket népiesen kellene feldolgozni s azt részben önálló füzet- I kékben, részben a néplapokban tenni közzé. A gazdasági káték a népnél mindig eredményt értek el. Az ujitások apró elbeszélésekben való feldolgozása, hogy mily sikeres volt bizonyítják boldogult Gönczy Pál müvei, ki a szőllőmüvelés, a gyümölcsoltás, trágya kezelés s a váltó gazdaságot népiesen tárgyalva azoknak elterjesztéséhez lényegesen hozzájárult. Meg vagyok győződve, hogy nagy- méltóságod átérzi azt, hogy milyen fontos lenne egy népies földmivelési irodalom mivelése olyan formán, mint ezt Vas Gereben „Falusi estvék“ czimü vállalatában teljesítette. A földmivelés emelésének fontos rugója az, hogy a nép ne ellenségét lássa az újítóban, de jóakaró apostolát. Áttekintve nagyméltóságod bölcs vezetése alatt álló minisztériumnak nagy- méltóságod által kitűzött programm- ját láthatjuk, hogy mennyi dolgot kell megkedvelteim a néppel s mennyi törvényjavaslattal barátkoztatni meg. Itt állna a földmivelési népies irodalom feladatául, p. o. a szőllők újra ültetése, uj területek kultúra alá vételére vonatkozó nagy horderejű kormányintézkedések népszerűsítése. Itt van az állategészségügy mezőA „BUDA és VIDÉKE“ TARdZAJA. Egy magyar királyi bürokrata nótája. Irta : Tömör Ferenoz, Lerúgtam az iskolaport, Sutba vágtam könyvemet, Mely egy harmad életen át Bóditotta fejemet. Az igaz, hogy vagy tiz évig Tanulhattam volna még; De már testem lelkem unta És azt nyögte: már elég ! Minek nekem több tudomány ? Minek nekem több diploma? Az élet a legjobb mester, Nem a poros iskola. Ez a hitvány érettségi És nem hitvány pártfogás . . . S bejutottam a büróba Könnyebben, mint bárki más. Már most — mondja uram atyám — Amint vetem ágyamat: Úgy fekszem benn, úgy találom Benne földi nyugtomat. A fizetés, igaz, nem nagy, Sőt hitványnak mondható; De hát rendes, kis adagtól , Fényes a jó huszár ló. Egv kis pótlék innen-onnan Öregemtől is cseppen; így aztán eléldegélek Úri módon leg zebben. S ha valamely nyárs polgárnak Lánya belém bolondul: Elveszem, és lesz belőlem Budapesten háziúr. Háziúr és bürokrata . . Mily fölséges gondolat! így leszen a kis morzsából Kicsinyenkiut egy falat! Egy falat, mint az egyszeri Szolgaleány gondolá S a káposzta-tölteléket Egy szuszra be nyakalá. Háziúr és bürokrata ! Nem is lenne bolondság. Ezt a dolgot megfontolom . . . Jó éjszakát, szép világ. II. Hét az óra kürokrata ! Ki az ágyból szaporán ! Nyolczkor ott kell görnyedezni Az iroda asztalán. Kilencz, tízig, tizenegyik Kapargatni rendesen, Azután meg szivarozni, Pipálgatni csendesei). Legfontosabb teendője Ez a bürokratának, Ezzel szerez becsületet A szűz magyar dohánynak. Ezzel szerez érdemeket Mostanára s jövőre. Mely negyven év múlva arany Keresztet hoz mellére. Tizenegytől két óráig így telik el az idő, Helylyel-közzel vakargatva, Ami csippel-csappal jő. Hiszen annyi itt az ember, Ha felosztják a munkát, Égy félnapi hat érán egy Hétre valót is ellát. S mégis még az Ur napján is Behajtanak bennünket, S igy soha sem táplálhatjuk Szellemünket, lelkünket. „Nyelvében él a Nemzet“. A magyar egyesület jelszava.
