Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-11-10 / 45. szám
Budapest, 1895. 1Y. évfolyam 45. sz. Vasárnap, november 10. BUDA ÉS VIDÉKE KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ES TÁRSADALMI HETILAP. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK KÖZLÖNYE. Szerkeszti : EEIDÉLTI Or "E" TT IE_i KIíIDÓ-IÍIVATA^, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotás-utcsa 12 a. Sztíke-ház. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kér., Alkotás-ntcza 12/a. Szőke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük kőiden í. / Darányi Ignácz, Darányi Ignáczot a második kerület szeretett és tisztelt képviselőjét a király bizalma a földmivelésügyi miniszteri székébe ültette. A kinevezést mi nem a politikai pártok szempontjából tekintjük. Darányi Ignácz akármelyik párthoz csatolják is elvei egy érdemes férfiú, kit a munka, szorgalom és tehetség emelt arra a polczra a melyen kitűnik. A második kerület szeretett és tisztelt képviselője Budának egyik leghivebb polgára, a ki lelkesen vezérkedik közügyeinkben és megjelenik közöttünk sokszor, nagyon sokszor, mert közöttünk jól érzi magát. A mit Budáért tett azt szívvel, lélekkel tette, mert nem csak a budaiak szeretik őt, de ő is szereti Budát, s ezt minden alkalommal szóban, tettben kimutatja. Kitüntetésének mindenki örült Budán. Nem akarunk mi dicsőitő czikket írni, mert nem szándékozzuk megsérteni az ő szerénységét. A „Buda és Vidéke“ nem maradhatott el az üdvözlők sorából, hisz frázis nélkül mondhatja el, hogy Darányi Ignácz a vállalatnak igaz jó akarója . . . Üdvözöljük őt és kérjük, hogy az ország gondjait intézve is juttason időt azoknak, kiknek körében ő szivesen látva és szeretve van otthon. A ..IHilA és VIDÉKÉ“ TÁRCZÁJy Elvelv és tövisek. (Regény egy kötetben.) (25) Irta : ERDÉLYI GYULA. Rétyi Antos István barátomnak! Muhar Manó mutogatta Pönöge Lőriuőznek a fővárost. 0 nem is gondolt arra, nogy a Csőry Miklós és Domboriék azért jöttek Budapestre, hogy őt vigyázzák. Büszkén hátra vágta magát a kocsiban és leste ki köszön. Nagy úri mód szerint fej billentéssel viszonozta a köszönést. Egy utcza fordulónál meglátta Domborié- kat és Csőry Miklóst. Klotild, Kati s a báró nem kerülhették ki a földieket. Ő is leszállt a hintóról. Dombor Máté a maga magyar ruhájában egy kicsit zavarta a nagyságossá lett arany parasztot, a ki már egészen hozzá szokott az elnökséghez. Muhar Manónak, minden harmadik zava elnök ur volt. — Kgy-e szép rendbeli állapot ez koma ? — Az ám szomszéd nagy itt a mód. — Mit tehetek róla, ha telik. — Csak azután meg ne terhelje a gyomrát. — Ne féltsen engem, tudom én a helyzet belsejét kormányozni, mert ez az hiedelemnek az alkotmánya . . . Üdvözöljük és kérjük, hogy legyen ezután is olyan jó budai, mint eddig volt. Hivatalos működésének jó akaratára nagyon rá vagyunk mi utalva. Az ő támogatása folytán elérhetjük a- gy Buda újra tekintélyes bor vidék legyen. Az ő pártfogásával fel fog lendülni itt a kertészet, fatenyésztés, szőllő művelés. Biztos reménynyel várjuk intézkedéseit, működését, s megvagyunk róla győződve, hogy a legmunkásabb és legszorgalmasabb miniszterek közé fog tartozni, ki maradandó alkotásokkal örökíti meg már eddig is közbecsült nevét. Idegen forgalom. Irta: Dr, Németh Imre. Az ezredéves kiállítás alkalmából az egész világot vendégül várjuk, nagyszabású intézkedések tétetnek, hogy csoportos látogatók, küldöttségek, testületek minden jóhoz, minden széphez és minden kellemeshez hozzájussanak, és előre megállapított terv szerint kiélvezzék, kihasználják az időt, mit nálunk töltenek; de arról, hogy egyesek, vagy bár kisebb de előre be nem jelentett társaságok módot és alkalmat nyerjenek arra, bogy idejüket kedvük szerint kihasználhassák — alig történik gondoskodás, A székesfővárosi kiállítási bizottság, hallomás szerint, be fog rendezni egy — Jobb volna haza fordulni koma. — Nem tehetem, mert az isztarájkbeli létezés kívánságokat létesít a nép szent szavának ihletése végett. A melyeket szivesen kívánok . . . — Szép szó komám, de jobb otthon. — Mást is haza visz a vasút. Jobb előbb mint utóbb. — Állapotoknak rendje előtt ugy-e Muhar ur nem lehet. — Nem nagyságos uram. — Látja komám az elveknek készsége integet. — Nem jó lesz ez komám. — 0 nagysága nem mehet, még a feladatát el nem végezte. — Nem rontom el gusztusát ur öcsém. A ki be akarja törni a fejét, törje. Csőry Miklós és Péter a hölgyekkel váltottak szót. Kati minden harmadik szava a báró, a báró, ugyan kérem báró. Báró Szirtes Aladár a legnagyobb hidegvérrel társalgott. Nem mutatta, hogy fél Csőry Miklóstól. Közönyös tárgyakról beszélgetett. A társalgásba bele vegyült Péter, majd Dombor Máté is. Arra fordult a beszéd, hogy mennyire elnémetesedett Budapest. Nincs ebben a városban magyar jelleg. Muhar Manó érvelt ellene és dicsőítette a kosmopoli- tizmust. A nyelvnek nincs joga határt vonni a népek szeretete elé. Az elnök ur zászlót ragad és központjában oldja meg a kérdéseket. Csőry Miklós még nem akarta elrontani lakásirodát, semmi kétséget sem szenved? hogy azok az idegenek, vidékiek, kik ehhez a lakásirodához fordulnak a körülményeknek megfelelő elhelyezést nyernek, de ha egyszer lakásukba értek — nem szól hozzájuk többé senki, nem kérdezi senki, hogy mit-miként akarnak. Az ilyen magára hagyott idegen, vagy a budapesti viszonyokat nem ismerő vidéki itt marad két, három napig, talán egy hétig, hordártól, rendőrtől megtanulja, hogy melyik utcza sarokról lehet társaskocsin vagy villamosán a kiállításba jutni és ha nehány nap alatt a kiállítással eltelt — itt hagy benünket a nélkül, hogy a kiállításon kívül eső bár mi másrél csak tudomást is szerzett volna, vagy eltalán csak hallotta volna is hogy Budapesten de azon túl is még nagyon sok olyan van a mi az idegenre érdekfeszitő, a mi tanulságos, vagy legalább is szórakoztató! Ez nem jól van igy, és lehet — de talán kellene is rajta segíteni, és pedig legegyszerűbb, de egyúttal a leg- czólszerübb megoldása volna a dolognak az, ha az a bizonyos lakásirodát szélesebb alapokra fektetnék úgy, hogy annak működése körébe az idegenek elhelyezését csak mintegy mellékes foglalkozást űzné, mert a székesfővárosnak és magának az országnak is nem csupán az a czólja, hogy az idegeneket idevonja, haa komédiát, had hizlalja büszkeségét Kasznár uram. Elég keserű lesz az ébredés. Egy kis leczke pénz nem árt. Pönöge uram e közben egy kis üveg szagositót öntözött magára. Mutogatta az üveget, hogy milyen szép szag, milyen jó szag. Azt hitte, hogy Dombor Mátét az irigység repeszti meg. Dombor Máté nem tett semmi megjegyzést Kasznár uram átalakulásához. Nem vette észre.. Ez pedig büntette a dicsőségét élvező Pönögét. A keztyüjével legyezgetett. Levette forgatta a kürtő kalapját, mutogatta az ezüst gombos pálczáját. Dombor Máté vak volt. A szolgabiró szép szavakkal dicsérte Pönöge Lőrinczet és azt indítványozta, hogy vetesse le magát, mert nagy szérűét mutat. Vetesse le magát, mert hátba kőbe faragtatja a közérzület, mint a nemzeti színű iszta- rájk főben járó istápját. Itt a fotográfus, vonuljanak oda. Nagy jelenet, szép jelenet. Ne mulassza el. Vágja ki, húzza ki magát keményen, hogy szép legyen a kép. A báró bele fogódzkodott az indítványba mert mielőbb menekülni akart a társaságtól és sarkalta Pönögét, hogy menjenek a fotográfushoz. Udvariasan köszöntek és elválltak Dombo- réktól. Brinzenstein Klotild szabadabban lélek- zett fel. Ez a Csőry Miklós nagyon feszélyezte. (Folyt, követ.)
