Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-24 / 8. szám
Budapest, 1895. IV. évfolyam 8. sz. Vasárnap, február 24. BUDA ÉS VIDÉKE KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ES TÁRSADALMI IIETILAT Az I. kerületi ~~','-”£iri kör, II. kér. polgári kör, a krisztinavárosi vöröskereszt-egyiet és a budai kereskedő-társulat stb. közlönye. KIÄÜ0-HIY ÄTÄIy, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotás-utcza 12 a. Szóke-ház. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél ' vre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kér., Alkotás-ntcza 12/a. Szőke-ház kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. A községi törvény reviziója. V. A község képviselőtestületéről. A község önkormányzati jogát a képviselőtestület gyakorolja. A községi képviselők számát a népesség számához viszonyítva az illető községek és a vármegyék meghallgatásával a belügyminiszter általános rendelettel állapítja meg. A községi képviselőtestületet felerészben azok a községi választók alkotják, kik a községben a legtöbb állami egyenes adót fizetik; hason felerészben pedig a választó közönség választottjaiból áll.*) A választás alá nem eső képviselők névjegyzéke minden évben kiigazittatik. A kiigazítás az 1871. XVIII. t.-cz. 35—36. és illetőleg az 1886. XXII. t.-cz. 33—34. §§-aiban irt s a Hieronymi-féle 1 törvényjavaslat 41—42. §§-aival módosított eljárás szerint történik. A képviselőtestület választás alá eső tagjai bárom évenként hat évre választatnak, még pedig az 1871. XVIII. tcz. 37. és 42—56, illetőleg az 1886. *) A községi elöljáróságnak úgy kinevezett állami mint választott községi közegei a képviselőtestületnek hivatalbóli tagjai. „A BUDA és VIDÉKÉ“ TÁRCZAJA. Hogy lettem én poéta ? vagy: a költészet, mint házasságkozvetito— Felolvastatott a III. kerületi kör estélyén. — Eq, kérem, nyilvános költő és titkos drámairó vagyok. Hogy nyilvános poéta vagyok, azzal a gondolattal a társadalom még eddig sehogyse tudott megbarátkozni; sőt vannak éretlenek, kik egész poétái mivoltomat a legnagyobb gyöngeségemuek mondják. Ezekből csakis az irigység beszél s azért rá se hederitek az olyan meg.íegyzésekre, melyek költői ihlettségemet direkte a sajtosokkal hozzák okozati összefüggésbe. Tetszik tudni: a világ nagyon rosznyelvü s tudj’ isten miféle indokból képes a tündöklő zsenit is elhomályosítani meggondolatlan tracs- csaival; de Gyulai Pál egyszer azt irta rólam a „Budapesti Szemlé“-ben s ez tökéletesen megvigasztal, hogy még e hon határai között magyarók élnek, nem fogok feltűnni, mert alakom a szellemi élet oly magas piedesztálján nyugszik, hogy oda földi szem és ész nem hatolhat. Innen van az, hogy a közönség engem, én pedig a közönséget nem veszem észre. Különben Gyulai Pál azt is kijelentette ekkor, hogy többé nem is reflektál költeményeimre. XXII. tcz. 35. és 40—54. §§-aiban jelzett s a Hieronymi-féle törvényjavaslat 43—64. §§-aival összhangba hozott eljárás mellett. A községi képviselőtestület abban az esetben, hogyha a törvény vagy a kormány rendeletéiben meghatározott hatáskörét meg nem tartja s ez eljárása által az állam vagy a község érdeke veszélyeztetnék, a törvényhatósági bizottság által feloszlatható, illetőleg a kormány rendeletére feloszlatandó és helyette a körvonalozott módon ujabbi képviseletről kell gondoskodni. A képviselőtestület gyűléseiről, azok számáról, idejéről és ügyrendjéről a most érvényben álló jogelveknek a reform- javaslattal összhangzásba hozott módosítása által a belügyminiszter rendeletileg intézkedik. A közgyűlésen a jelenlevők határoznak. Kivétetik ez általános szabály alól az oly ügyekbeni határozatok hozatala, a midőn az 1886. XXII. tcz. 24. §-ában felsorolt esetekről van szó. Ilyenkor a határozat meghozatalának jogérvényessége a képviselőtestület bizonyos részének kötelező jelenléte és annak bizonyos megszorító alakiságok szigorú betartásával nyilvánított általáOh, értelek isteni Gyulai, fogadd érte szellemi csókom ; nem reflektálsz költeményeimre, nem, mert érzed kicsinységedet nagy eszméimmel szemben; érzed, hogy csak közönséges kontár vagy még te is lángleikemhez képest! Azért ne félj, ne csüggedj, jó Gyulai Pál, nem hagylak el, nem egy világért sem; légy Toldynak hü Benczéje s kövess égi utaimon, hogy dicsőségem fénykoszorujából rád is lövel- jen egy-két sugár! Különben én titkos drámairó is vagyok és a nyilvánosság szigorú elkerülésével készítem merész drámai konczepczióimat. Ezt mindenki jó néven veszi tőlem s határozott erényemül tudja be a hálás társadalom. Hova is tűnt az a szép idő, mikor még első versem az „Alföldi Nyitogató“ czimü szép- irodalmi hetilapban megjelent s a kis-kun- halasi szabólegények önképzőköre disztagjául választott. Az „Örült lovag“ volt e költeményem czime és egy kis-kun-halasi szabómester leányának annyira megindította a szivét, hogy Örült piócza czim alatt rögtön válaszolni volt kénytelen. Azt - tartja a latin közmondás: költő nem lesz, hanem születik. Már bocsánat, de ennek igazságát én kereken tagadom, tagadom a legmerevebben, mert én önöknek, igen tisztelt hallgatóság, hiteles okmányokkal beigazolhatom, hogy nem születtem poétának, hanem magam magamat preparáltam azzá, a szó legteljesebb értelmében. Átöröklött tulajdonságomat pedig már csak azért se képezheti, mert amit szintén csanos szótöbbséggel érvényesült és határozott beleegyezésétől tétessék függővé. YI. A községi választókról. Községi választó: a) a község minden 24 éves belföldi férfi lakosa, ki a községben lakik és adót fizet, a mennyiben személyére és vagyonára nézve önálló és szabad rendelkezési képességgel bír; tehát gyámság, gondnokság, atyai vagy gazdai hatalom alatt nem áll és katonai szolgálatra bevonulva, vizsgálati fogságban, elmarasztaló Ítélet vagy büntetés hatálya avagy csőd alatt nincsen. b) minden testület, intézet, társulat és általában minden jogi személy nemkülönben minden nagykorú hajadon és özvegy, ha a községben ingatlan vagyonnal bir és attól adót fizet. Választói jogot nem gyakorolhatnak és illetőleg választó-joggal nem bírnak: a) általában a község területén lakó külföldiek habár adót is fizetnek; b) a kik saját személyükre és tulajdon vagyonukra nézve rendelkezési képességgel nem bírnak ; c) a kik polgári és politikai jogaik gyakorlatától jogerős Ítélettel el vannak tiltva; és ládi okiratok bizonyítanak, őseimben a poétái vénának egy cseppje se volt meg. Voltak ugyan köztük talentumos firmák, kik nagyokat ittak és kurjantottak, de poétaságra egy se vetemedett. De igaz, most emlékszem csak, hogy volt egy ősöm mégis, kiben sokszor nyilvánult némi költői hajlam. Egyik íikapám volt ez, ki nagyon szeretett holdvilágos éjszakákon hazabotorkálni s rendesen igen föllengős hangulatban. De művei, minthogy azokat kivétel nélkül v a r g a-betiikkel irta, az utókorra nézve élvezhetetlenek. Tetszik tudni, a varg a-betii csak az illuminált emberek különlegessége s nem egyéb mint két fogalomzavarban levő lábnak érintkezése a rohanó földtekével. Ezen kívül még egy agglegény ősöm volt, a ki egyszer megpróbálta a versírást, s meg is irta első költeményét „Zengő mocsár“ ez. alatt, de mielőtt a nagy világ tudomást szerezhetett volna erről, irtóztató kínok közt elhunyt. Egy veszett kutya marta meg. Azt mondják, hogy saját kutyája volt s az előtt szokta nagy páthoszszal elszavalni költeményét. Szegény állat nem birta tovább: megveszett. Ettől fogva nem mutatkozik családunk történetében semmi különös, semmi feltűnő. A köznapiság nívóján felül egy se emelkedett. Volt egy katona ősömben némi sztratégiai tehetség, de ez sem érvényesülhetett, mert feleségének e téren sokkal külömb és czélszerübb ismeretei voltak s úgy megtörtént nem egyszer — a próba — házi harczászatok alkalmával, hogy a szegény férj-uram volt a legyőzött ellenség. Ez elkeserítette és öngyilkos lett.
