Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-10 / 6. szám
Budapest 1895. (2.) HTJ DA és VIDÉKE \ Február 10. nem mutatkozik, ugj^anazért érthetetlen és bizonyos tekintetekben nagyon is nem praktikus az a beosztás, hogy a szentendrei adóhivatalhoz oly községek is csatoltattak, melyeknek járásbírósága Budán, tkvi hatósága pedig Pesten van. Hogy miben czélszerütlen e beosztás, megmondom röviden az alábbiakban. A községi (kör-) jegyző köztörvényeink értelmében a község jogi tanácsosa lévén, tanácsaival, fölvilágositásai- val és magyarázataival úgy a községet, mint az egyeseket gyámolitani és támogatni van hivatva. — Hogy pedig ezt megtehesse, neki kell helylyel-közzel inform ácziók után járni, hol a járási fő- szol gab Íróságnál, hol a megyehatóságnál, hol pedig a pénzügyi igazgatóságnál, az adóhivatalnál, járásbíróságnál avagy a tkvi hatóságnál. — A községnek is sokszor akad olyan ügye, melyet alkalmilag külön költségek felszámítása nélkül el lehet intézni. Es erre legalkalmasabbnak bizonyult az adószállitás napja. Minthogy az időveszteség és a költségek úgyis megvoltak, tehát egyúttal a comraissiók egész serege volt teljesíthető. Az adóhivatal, pénzügyigazgatóság, járásbíróság, megyeház és a tkvi hatóság a napi dij és utiköltség-téritmény egyszeres felszámítása árán volt fölkereshető; azonkívül a szükségelt irodai szerek és nyomtatványok is beszereztettek. Most vége e kényelemnek és az egyes községek házi pénztárai jobban fogják megsinleni a napidijak és utiköltség- téritménvek cziméni kiadásokat. Teszem azt, hogy Hidegkút vagy Nagy-Kovácsi községek, vagy bármely az uj adóhivatal körzetébe beosztott község jegyzőjének előre nem látott kivételes körülmények folytán a kelletténél előbb fogyott el a marhalevél készlete és sürgős szüksége van ily járlat-ürlapokra. Szegény tatár! Nosza indulj Szent- Endrére; az újonnan felállított adóhivatal pénztárába, fizesd be a marhalevelek árát és aztán siess ló halálával a megye Masok jogait tisztelni, a legyőzöttek óhajait és szükségleteit megérteni, mint Julius Cä- zárnál és Nagy Sándornál, kik tökéletes karakterek voltak, nála hiába keressük, csak saját akaratot ismert, de az egyéni méretei nélkül. Epileptikus volt. Az állam szerinte egy masina, mely szellemi alkotójának akarata szerint működjék. Ha delectus volt nála az államfériiu tekintetében, még több volt morális szempontból. Csak számító egoista volt, de hizelegni tudván, a világot masával ragadta. Egész haláláig megőrizte oly hős képét, ki Frankhon nagyságáért küzd az egész világon pedig az egyenlőség eszméjét fejleszti. Nos nem lehet tagadni: vas söprűvel söpört végig a korhadt Európán és sok piszkot elhordott; de ezen eszmék belső igazságát ő át nem érezte, tanú rá Fraucziaország, hol ő csepegtetett mérsret a nagy reformba. Az eszméknek egész Európára való hatalmát ő csak arra hasznaira fel, hogy egész Európát meghódítsa vele. Egyszóval az epileptikusra jellemző ethikai defectusban szenvedett. Kicsinyes irigység, mint ifjúkori barátja száműzetése; boszu- érzet, mint a pápa meglátogatása aNotre-dámi temp ómban, brutális nyerseség első felesége és környezetével szemben : ezek jellemezték az érzések terén. És még valami nagyon jellemző az epileptikusra: a szemfényvesztés. Még a nemeslelkü Berangére is ünnepli dalaiban mint az emberiszékhelyére Budapestre; — ha ott találsz még valakit a hivatalban, akkor megkapod a kívánt marha-járlatokat, ha már nem találsz senkit, minthogy sürgősen kell a passzus, holnap ismét Budapestre mehetsz! A közvetlen fizetők pedig Szent- Endrére rándulhatnak évnegyedenként. Mondjak még valamit, hogy mórt nem tudok belenyugodni ez ujabbi beosztás rendszertelenségébe ?! Azt hiszem nem kell többet argumentálni ellene. A sújtott községek szánandó elöljáróit nem akarom kétségbeesésükben még jobban megijeszteni. Vájjon ők szótlanul maradnak-e ezen villámként lecsapott gyászhir okozta lethargiában, avagy szándékoznak-e kísérletet tenni a beosztás netán lehetséges megváltoztatása érdekében? Kitudja, használ-e .... a halandó csak^ nagy ritkán kerülheti ki balsorsát! — És az adóközségek érdeke . . . csak másodrendű szerepet játszhassék ? Szent-Endre tehát halad; van már járásbírósága, tkvi hatósága; lesz adóhivatala és talán a járási székhely is oda tétetik majd át. — Félek, hogy még a megyeházát is kiviszik — Szent- Endrére! Navarra József. A budai egyetem kérdéséhez. Egy a nevelés terén kiváló érdemű szakférfi hozzánk beküldött czikkét azzal a megjegyzéssel adjuk, hogy a budai egyetemek hely kérdésére nézve a netalán czikkiróval ellenkező véleményben levők felszólalásait is kötelességünkből kifolyólag a legkészségesebben közölni fogjuk. A czikk következőképen szól: Mennél többen világítják meg ezt a fontos kérdést, annál tisztább képet nyerünk arra nézve, hogy az egyetemi fakultások részére immár égetővé vált építkezések egyedül és kizárólag csakis a budai oldalon létesíthetők. Már vita tárgyát sem képezheti többé az, hogy a pestirész valamely szüle utczasorán állíttassák fel az egyetem annyira megokolták már e lapok hasábjain megdönthetien érvekkel tudós szaktekintélyek, és kiváló tanárok annak ellenkezőjét, hogy ellene felszóllalni teljesen meddő, s tarthatatlan vitára adna alkalmat. ség megváltóját. Igaz, hogy aztán változott a hangulat, és előítélettel kezdték ki jó tulajdonait is. Pedig az igazság az ő szervezetében és és epileptikus voltában van. Tökéletes sőt lángelme volt egy irányban; de szellemi defectusban szenvedett más irányban. Térjünk át Mohamedre. Ennek jellemében már gyermekkorában volt valami exsaltaltság. Első utazásában, melyet nagybátyjával ‘Abu-Tbalibbal tett, keresztény barátok prófétai jövőt jósoltak neki. 40-ik életévére esik jellemének óriási megváltozása. Ekkor változnak leginkább az epileptikusok. Vallás alapitóvá lesz. Ennek alkalmi oka az lehetett, hogy nagybátyja az ó- és ujtesiámentum elolvasása után elhagyta a fötusizmust — a csillagimádást — másrészt sok zsidó kereskedővel megismerkedett,közel jutott ezeknek vallási eszmevilágához. 0 tehát csak utánzott; ez jellemző az epilepsziára. Mélyebben ő nem ismerte sem a mozaismust sem a krisztiá- lizmust. 0 csak annyit tudhatott, hogy az elsők a Messiást, az utóbbiak a Paracblétát várják. Terve az lehetett, hogy a szétvált elemeket egyesítse. A magányt kereste föl; álmai és visiói vannak, melyeket isteni kinyilatkoztatásoknak vesz. Ezeket/w) lenmondás nélkül kell akceptálni az emberiségnek. (Vége köv.) Nem is próbálkozik, de nem is merészkedik síkra szállni a pesti oldal mellett senki sem ! Nincs egy számba vehető érv sem, nincs egy nyomós ok, mely e mellett bizonyítana. Az iljuság testi és szellemi erejének fejlesztése, — mint a kik a jövő nemzedék támaszai, sőt vezetői lesznek — megkívánja, hogy ott állítsuk fel az egyetemeket, hol azok feladatuknak minden tekintetben megfelelni képesek legyenek. De csoportosítjuk még egyszer össze azokat az érveket a melyek a budai részek mellett szólnak, s itt akarják az egyetemeket felépit- tetni. A Buda és Vidéke bontotta ki a zászlót először e kérdésben, s a mellett szívós kitartással küzdött és küzd a mai napig. A „Buda és Vidékéiben jelent meg az a két első vezető czikkely mely felhívta a budai részek érdekeltségét ez ügy nagy korderejére, a mely nem specziálisan a Duna jobbpartjának érdeke, de magáé az egész fő- és székvárosé; s ezzel együtt a hazáé. Nagyon jól körvonalozza a czikk írója az egyetemeknek Budára való áttételét e pár sorral. Itt a kis és nagy Svábhegy közelében a természet csábjai nemesebb élvezetre ragadnak, jobban elvonják a fiatal embert az életet aláásó kicsapongásoktól, mint a bérkaszárnyák közt elfutó kövezet rideg útvonalai, a honnét any- nyian menekülnek kárthozó szórakozások tivornyáiba. Itt e fertőzetlen talaj, pompás levegő nem rontja meg a szervezetet; a gyönyörű begyek lehellete fenntartja az egészséget, üdén tartja a kedélyt. Ugyan ebben a számban egy középtanódai tanár nyilatkozik a budai részek mellett, ekké- pen: A pesti oldal összeszorult utczáin épült három-négy emeletes szükudvarra nyíló hónapos szobák helyett az egyetemi polgárok itt laknának a budai oldalon, hol friss szellő járja a tereket s a természet szépségeinek egész kincstárában gyönyörködhetnének. Egészséges testtel, épséges tagokkal és viruló arczczal látogatnák a tudományok márvány csarnokát, és teljes életkedvvel, a kedély melegségével, és nem elcsüggedve. unottan, kifáradva, és megöregedve térnének évenkint szülőikhez, s szülötte földjükre. De nézzük, mint argumentál Sz . . . . ur az egyetemeknek Budára való áthozatala mellett. Az egyetemi oktatás minden érdeke, valamint a pénzügyi szempontok egész csoportja a mellett szól, hogy az egyetemek a budai oldalon helyeztessenek el, mert itt kínálkoznak azok a területek, melyek egészségesek is, tágasak is, és minden képen alkalm sak oly építkezésekre, a melyek szükségesek a végből, hogy az állam nagy áldozatai messze időkre hasznossá legyenek. És végül az európai hírű tudós professzor és egyetemi rektor dr. Fodor József is felemelte szavát a Buda és Vidéke november 25-iki számában, s noha nem tartja jelenleg alkalmasnak hogy az összes karok Budára tétessenek, mivel az orvosi fakultásnak, mely oroszlányrésze az egyetemnek már több milliót érő épületei állanak fenn a pesti oldalon, ezeket pedig nem lehet ott hagyni a Budára költözéskor, mindazonáltal a legmelegebb rokonszenvvel kívánja, hogy legalább a műegyetem, a polytechnikum adassék vissza Budának, a honnét elvétetett. Ennél fogva valóban itt az ideje, hogy mozogjunk, ha városrészünk érdekében valamit elakarunk érni, — e szavakkal ad impulsust a nagy tudományu rektor ur a budai egyetemek felvetett kérdésének, s azt határozottan a Vérmezőn akarja felállítani. A mint ezekből látjuk, a kérdéshez hozzá szólt czikkirók mindnyájan megegyeznek abban hogy igen is nemcsak helyi, de országos érdek is azt kívánja, hogy az egyetem Budán állíttassák fel. Nézet eltérés tehát e kérdésben nincs. Az érvek egész tárháza, a bizonyitékok megdönt-, hetetlensége szól a budai egyetem melleit A helyre nézve már véleménykiilömbségek merültek fel. Mindjárt Sieb reich Károly műépítész urnák se a Lágymányos se a Vérmező nem kell, a mint ezt a közoktátás- iigyi miniszterhez intézett beadványában hosz- szasabban megokolni is próbál arra fektetve a súlyt, hogy mindkét helyen az építkezés roppant költséggel járna, mert az egyetemi épület
