Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-02-10 / 6. szám

Budapest, 189r>. Vasárnap, február 10. IT. évfolyam <>. <a. BUDA ES VIDÉKE SÖZMiA/SATÍSl. KÓZm&ASÍfil ES TÁRSADALMI HETILAP Az I. kerületi polgári kör, II. kér. polgári kör, a krisztinavárosi vöröskereszt-egylet és a budai kereskedő-társulat stb. közlönye. KIÄD0-HXYÄTÄI,, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: I. kér. Alkotáe-ntcra 12 a. Siüke-ház. Sfígjelenlk. iukjan vasárnap. ElBfiseté&i árak : Hgéaz évre 12 korona, fél vre 6 korona.. évnegyedre 3 korona. Egyes szára ára fillér. I. kér., Alkotás-uteza 12/a. Szöke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Az uj adóhivatal. A legutóbb eszközölt adószállitás alkalmával újévi üdvözlet gyanánt azt a nem épen kellemes hirt hallottam, hogy a pomázi szolgabirósághoz tartozó ösz- szes községeket a legközelebb felállítandó szentendrei adóhivatalhoz fogják csa­tolni Ezt a hihetetlennek tetsző gyász- hirt csak rosszul sikerült tréfának vélve: azon tűnődtem, hogy miként vennék ki magukat pl. a hidegkúti avagy épen a nagykovácsi elöljáróság adót szállító közegei, midőn övéiktől búcsút véve és minden eshetőségekre való tekintettel előbb ingó és ingatlan vagyonuk felett végrendelkezve, útnak mennek adótszálli- tani Szent-Endrére, mely város ezektől a községektől, eltekintve a tényleges messzeségtől, már földrajzi fekvésénél fogva is annyira elérhetetlennek látszik most tél-viz idejében, hogy elemózsiával telt tarisznya nélkül elindulni egyenlő volna az éhhalál által tervbe vett ön- gyilkossággal ! Midőn ezt a tűnődésemet egy adó­hivatali tisztviselővel közöltem, az illető (talán nem jól ismerve Szent-Endre vá­ros helyi viszonyait ?!) azt a megjegy­zést tette, hogy biz’ jól esik az az ele- mózsiás tarisznya még Szent-Endrón is, mert ő egy adóügyi ellenőrzési szemle alkalmából még frissen őrzi emlékei kö­zött azt a napot., melyet ő évekkel ez­előtt Széni-Endrén akarva — nem akarva végig böjtölt! Hogy ez megtörtént, arról én is tanuskod hatom, meg az igen tisztelt kartársam, a vörösvári körjegyző ur. Egyetlenegy korcsmában csak egy betevő falatot sem kaptunk drága pénzen. Node ez régén volt, mondjuk tehát, hogy . . . nem is volt! A kövezetére nézve rendezetlen, tanácsára nézve rendezett,- egyébként pedig püspöki város az óbuda-szentendrei h. é. vasút forgalomba tétele, valamint a kir. járásbíróság és tkvi hatóság létesí­tése óta nagymérvű haladásnak indulha­tott ugyan, és igy tán indokolt is a város tekintélyének emelése és jövő föl- virágzásán tik biztosítása tekintetéből oda adóhivatalt is szervezni; de hogy egy vidéki város érdekében, főleg az ország és a megye székhelyének közvetlen tő­szomszédságában, az •( dópolgárok kényel­mének rovására, ily különös beneficiumok adatnak, az önkénytelenül is emlékeze­tembe idézi azt a, latin, közmondást, hogy : B enef i c i a n o n o b truduntur! A hudapestvidéki m. kir pénzügy­igazgatóság egy imént kibocsájtott kör­rendeleteben értesíti a mitsem sejtő köz­ségek elöljáróit, hogy „a nagymóltóságu m. kir. pénzügyminisztérium f. é. jan. 16-áról 139. sz. a. kelt magas intéz­kedésével elrendelni méltóztatott, hogy Pest-Pilis-Solt-Kiskuü vármegye területén Szén t-E n d r e székhelyly el f. évi már- czius hó folyamában kir. adóhivatal ál­lítassák fel és hogy működését a f. évi április hó első napján okvetlen meg­kezdje !“ Szívből örülök azon, hogy az egyet­len budavidéki városnak segély nyujtá­tik intelligencziájának öregbítése iránt egy kir. adóhivatal létesítése által, de határozottan kárhoztatom ezen adóhiva­tal hatósági területének beosztását ! — Ennek az adóhivatalnak körzetébe ugyanis (a budai m. kir. adóhivataléból) a pilisi felső (pomázi szolgabirói) járáshoz tar­tozó : Szent-Endre, mint székhely, Békás- Megyer, Boros-Jenő, Buda-Kalász, Cso- bánka, Puszta-Garancs, JDuna-Bogdány, Hidegkút, Kis-Oroszi, Nagy-Kovácsi, Pilis- Csaba, Pilis-Szánthó, Szent-Kereszt, Szt.- László, Pócs-Megyer, Pomáz, Solymár, Szent-Iván,. Sziget-Monostor, Tóthfalu, Üröm, Yisegrád és Yörösvár községek osztattak be. Hogy azok a községek, melyeknek járásbírósága és tkvi hatósága Szent- Endrón van az újonnan felállítandó szent­endrei adóhivatalhoz csatoltassanak, az természetes folyománya a lelépett kor­mány, olyan intencziójának, hogy az egyes közigazgatási járásoknak székhelye lehetőleg azonositassók az adóhivatal, a járásbíróság és a tkvi hatóság székhelyé­vel ; de minthogy ezen elvet a pilisi felsőjárás mostani beosztására való te­kintettel, valamint az ország és egy­szersmind a vármegye székhelyének kö­zelsége tekintetéből mereven érvényre emelni, sem előnyös, sem szükségesnek „A BUDA és VIDÉKÉ“ TARCZAJA. Napoleon és Mohamed. — Az epileptikus jellem szempontjából. — Irta és felolvasta a III. kerületi kör estélyén : Mittelmann Bernát dr. (Folytatás.) Megfélemlítve hatott ez elleneire, úgy­hogy kegyeltjeinek és tisztjeinek sikerült az 1804- ki Plebiscitum, mely császára kiálltotta ki. A pápával akarja magát megkoronáztatni; ilyen lénynek óriási horderejét a keresztény Európában ő átérti. A pápa kiköti, hogy Bo­lháméval való házasságára, mely eddig csak polgárilag volt megkötve, vegye fel az egyház ál­dását. Milyen kicsinyes boszuérzet, milyen vég­telen kíméletlenség, midőn 5 ezért a pápát, ki az emberiség óriás részének etkikai és erkölcsi megtestetesitője, olyanok szemében is, kik ezen intézményt objective méltatják, koronázáskor tel­jes ornátusban a Notre-dámi templomban egy teljes órán át váratja magára, és a koronázás pillanatában az álmélkodó pápa kezéből kira­gadja a koronát és azt maga teszi fejére. A szellemi szabadság teljes elnyomása, a j sajtó brutális rendszabályozása, és a császárság I jellemzése. Es természetesen a hódítások folyta­tása, a hires ausateriiezi ütközet, hol három császárt megver, Anglia és Porosz ország meg­alázása. Utóbbiért Lujza királyné könyörgött, kit nyersen gj alázva ehr ásított. Mert az ő jel­lemének a nővel szemben gyakorlandó nagy­lelkű cselekedetre nincseu érzéke. A tilsiti csá­szár találkozás utá,. y világ uralmi törekvését nyíltan kijelenti. Csak véletlenül találkozik a cäserazmus systemájávul sz ő epileptikus jele- lemének főalkatrésze, hogy uralkodás és becs­vágya nem ismert határokat mások jogaiban és szabadságában, hogy képességét semmibe sem vette önbecsülése és az emberek megvetése oly magasra hágott, hogy 6 nem értette a lehetőség határait. Szédületes magasságában bántotta az, hogy fia nincs. 0 egyszerűen érvényteleníti házassá­gát Bohárneval. S midőn mint parvenü az eu­rópai udvaroknál kikosa razfatott, neki megy a legrégibb uralkodó háznak és Ausztria megalá- lázása és Becsbe való ismételt bevonulása után az wagrami békepontoknak egyik legrövidebike volt, a tiszta rémségére olyan rátartós régi Habsburghoz egyik leányával Mária Lujzával való eljegyeztetése. Az orosz hadjárat megtörte hatalmát. Hatalmas coalitió támadt ellene, s bár láng- elméje .legfényesebben ragyogott a szerencsét­lenség napjaiban: a lipcsei ütközet után a kis j Elba szigetével kellett megelégednie. Elszánt- i sága, halál megvetése és valami csodás, csak beteg alapon magyarázható hidegvérüsége meg- próbáltatta vele újra elfoglalni a franczia trónt mely terve sikerült, de az európai coalátió le­győzte és a történelem legzseniálisabb hadve­zére fogolyként őriztetve végezte Helena szi­getén életét. S miyen jellemző az epileptikusra ez a vég is. Csalási hajlam czéljai fölött nyilatko­zik memoirjaiban. Életét, czóljait, szándékait és tetteit nem úgy tüntette fel, mint azok a való­ságnak megfeleltek, de oly felfogásban a hogy o óhajtotta, hogy méltassanak. A haza és sza­badságszeretet hazug színében az összemberiség civilizátorjának képében tüntette fel életét. Már testében is volt valami epileptikus alkat. A testhez képest aránytalanul nagy fej, a szemek sötét tüze erősen elő álló pofacsont­tal. Éhséget szóraját és fáradságokat oly kö­zönynyel tűrt, melyre normális szervezet nem képes. Hudvezéri geniálitása a világ legjelenié- kenyebbike. De ez; és csak is ez volt agyának fejlődése. A háború művészetének fölülmúl ha­tatlan mestere theoriában és praxisban, de más irányban csupa delectus. Már állam férfiúi te­hetsége nincs. A politikát csak úgy kezelte mint a hadtudományt, csak a czélt tekintve, melynek érdekében semmi eszköz nem mél­tatlan.

Next

/
Thumbnails
Contents