Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-12-15 / 50. szám
Budapest, 1895. IV. év folyam 50. sz. Vasárnap, deczember 15. BUDA ÉS VIDÉKE KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ES TÁRSADALMI HETILAP. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK KÖZLÖNYE. Szerkeszti : ZE2 IS DÍL "52" X Gr "32" "U" I_i KIÄD0-HIYÄTÄI,, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotás-utcza 12 a. Sztíke-hág. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kér., Alkotás-utcza 12/a. Szőke-ház. kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. !!! A pénzintézetekhez!!! A Buda és Vidéke az öszzes budai és vidéki egyesületek közlönye. Előfizetői között vagyonos, tekintélyes emberek nagy számmal fordulnak elő. Számot kell adnia a közgazdasági momentumokról, a mi mindig jobb, ha az igazgatóságok részéről — mint téves értesülések alapján történik. Ennélfogva kéri az általa képviselt érdekeltség nevében a társaság hirdetéseit, jutányos árak mellett. Mindezektől eltekintve az a körülmény, hogy a magyarosodás mellett küzd, megérdemli és hazafiasság az hogy a pénzintézetek, melyeknek igazgató tanácsosai, részvényesei jó részt lapunk előfizetői is támogassák, abban hirdessenek és arra előfizessenek. Tisztelettel mindszenti Erdélyi Gyula, szerkesztő. Hasznos Újság. A Buda és Vidéke czimü lap, melyet Erdélyi Gyula szerkeszt, méltó arra, hogy minden vi- éki kaszinó, olvasó kör, pénzintézet és jó módú magánosok megrendeljék, nemcsak ismeret terjesztő tartalmánál fogva, de azért is, mert a magyarosodásnak hatalmas tényezője, s ezért a lapot a magyar egyesület buzgó tagjainak legmelegebben ajánlotta. A kiadóhivatal az előfizető kaszinók, olvasó körök, pénzinlézetek tagjainak, a Budán levő minisztériumok hivatalok és intézeteknél levő ügyeikben közben jár. (Négy drb. 5 kros bélyeg mellék- endö.) Előfizetési ára: Egy évre 6 frt., félévre 3 frt., évnegyedre 1 fét 50 kr. Kiadó hivatal I. Alkotás- utcza 12/a. A BUDA és VIDÉKE, mely Buda és vidéke életének liü tükre, közelebbről hasznosan fogja gazdagitaui tartalmát. Az njitás mindenkit érdekel az egész hazában. A lap ezután ismertetni fogja a Budán székelő tudományos intézeteket és közli azok életét, igy a meteorologiai, kertészképző, állami vegyészeti, paedagogium, vöröskereszt-kórház, Kühne-méh- telep, felsőbb lányiskola, kórházak, fürdők, jótékony-egyletek, árva es szeretetházak, gyárak, hadparancsnokságok, ministeriumok stb. körében felmerülő mozzanatokat. A „Buda es Vidéke“ előfizetési ára: egy évre 6 frt félévre 3 frt évnegyedre 1 frt 50 kr. Szerkeszti: Erdélyi G-yula. Kiadóhivatal: Budapest I. Alkotás-utcza 12/a. — A hölgyekhez. A Buda és Vidéke czimü lap ernyedetlenül fáradtságot és áldozatot nem ismerve küzd Buda és vidékének érdekeiért társadalmáért, legfőkebb pedig a magyarosodásért. Főleg azért fordul a lelkes honleányokhoz, kik a hazafiságért nemzetiségért mindég szívesen léptek sikra. Kérjük hogy a Buda és Vidéke érdekében is minden lehetőt kövessenek el és azt terjeszszék. Buda mint klimatikus gyógyhely. Irta: Bellobraidits Lipót nyugalmazott százados. A fejlődő nagyvárosok szépségét bámuló ember aggódva jár-kel a palotasorok között, aggódva jár elszorult tüdővel. A levegő fülledt, por- és füstfelbők fertőzik a városokat. Éhez járul a csatornák káros kigőzölgése. Megrontja ez az embert és állatot egyaránt. A statisztikai hivatalok kimutatásában, beszámolásában szomorú krónikákat olva- ! sunk az egészség állapotáról. Elszomorító sötét lapok ezek. A fény mellett ott az árny. Szánalmasan nyomorult a metropolisok egészségügye. A számok beszélnek és megdöbbenve nézzük ezt a beszédet. Korán ért ifjúság, elpetyhült férfiak az életkor javában, beteg nők, egészségtelen gyermekek illusztrálják a számokat. A mi szép és ifjú Pestünk a legegészségtelenebb városok egyike Európában. A székes főváros tanácsának minden bölcs intézkedése, törekvése sok tekintetben hiában való, mert olyan viszonyok vannak, melyeket nem enyhíthet sem jó akarat, sem tudomány. A levegőt az ember nem változtathatja meg. A pesti ember tüdőjét csak úgy edzheti és javíthatja, ha átjön Budára. Buda segíti ki Pest rossz levegőjét jó levegővel. A mi hegyeinkről fujdogáló szellő edzi a pesti ember tüdejét. Az elhanyagolt Buda jóltevője Pestnek. Árnyas erdeink, bérczeink között üdül a fővárosi polgár. Itt nyer költői hangulatot, gyönyörködik, pihen és gyógyul. Buda és vidéke balzsamos levegője egyenlíti ki Pest bacillussal telt fertőzött levegőjét. Buda és vidéke kliA „BUDA és VIDÉKÉ“ TÁRCZAJA. Elvek és tövisek. (Begény egy kötetben.) (29) Irta: ERDÉLYI GYULA. Rétyi Antos István barátomnak f Muhar Manó szeretett volna elillanni, de nem tudott. Zavarba jött, elvesztette hidegvérét. Vergődött, mint a hálóba jutott szarvas. — Meg vagy végre tolvaj, rivalgott a nő. Csöry Béla, a rendőrtisztviselő csillapítani igyekezett a nőt, de nem lehetett. — Uram, jó uram. Az én férjem becsületes munkás volt. Egy kis vagyonkát is adott az Isten és ez a gézengúz társaival együtt sztrájkra késztette, korhelységhez szoktatta az előtt dolgos férjemet. — Itt nem vehetem fel a panaszát jó asszony, szólt Csöry Béla, de menjünk a rendőrségre. Kövessen Muhar ur. — En szabad polgár vagyok. Tiltakozom az inzultus ellen. — Muhar ne dobálódzék kővel, ha üvegházban lakik. Ütött az óra. Van panaszos, majd leszámolunk. — A népfenség nevében tiltakozom szabadságom megsértése ellen. — Ke tiltakozzék, hanem kövessen feltűnés nélkül mert letartóztatom. Menjünk. Az apostol, a próféta érezte, hogy baj van. A zavarosban régóta halászott. Sok ügybe volt belekeveredve. A rendőrségnek úgynevezett jó fogása lesz. Nem menekülhetett, követte a rendőrtisztviselőt. Pönögéék és a báró éppen abban a pillanatban hajtattak el a rendőrség előtt, mikor Muharral Csőryók odaértek. A báró Ó3 Klotild zavartan néztek össze. Pönöge uram alig vette észre. Még mindig reszketett . . . Kezdte érezni, hogy már nagyon messze ment a komédiában. Mámorából felocsúdott. Az aranyparaszt felébredett álmából. Kati félt. Undorodott attól a társaságtól a melybe került. A báró beszélt mindenféléről, de nem hallgatta azt senki. A rendőrség előtt csoportosultak azok a munkások is, kik a munkáspénztárak megvizsgálását kérték. Báró Szirtes Aladár előtt ott lebegett az a bünper, mely mindenesetre ki fog fejlődni s a mely elől jobb lesz Afrikába menni. Megszökteti Pönögét is, ha ideje lesz. így gondolkodott, de félt, hogy nem menekülhet idejében. Haza értek. Klotildnak azt súgta, hogy egy perezre se hagyja egyedül Kasznár Pönöge Lőrinczet és gyógyítsa ki a honvágyból, a mit ngy látszik az aranyparaszt már megkapott, és mielőbb jegyeztesse el Katival. Ezalatt Csöry Béla, Miklós és Domborék s a munkások jelenlétében a jegyzőkönyvet vette fel. Egyre-másra teltek a papírlapok. Ügyes kereszt-kérdésekkel, fontos vallomásokat vett ki Muharból. A szédelgő, hogy sorsát enyhítse Klotildot és a bárót keverte bele. A kihallgatás, melyből a Szegfü-asztal- társaság és a kék munkáspárt vezetőinek sáfárkodása egész világosan kitűnt tovább tartott három óránál. Muhar Manó töredelmesen vallott. A terhelő körülmények úgy alakultak, hogy lekellett tartóztatni. Csöry Béla két igen ügyes detektívet küldött ki, hogy Klotildot és a bárót addig is szemmel tartsák mig őket is le kell tartóztatni. A lapok előre jelezték az esti kiadásban a szenzácziót. A sajtóiroda gondoskodott róla, hogy az illustris szereplők neveit egyelőre elhallgassák nehogy a nyomozás sikere koczkáztatva legyen. A délután folyamán a könyveket vizsgálta meg Csöry Béla, a melyekből kitűnt, bogy a munkásoktól kisarczolt pénzeket elharácsolták. Éjjel a vezetők közül többet letartóztattak. Csöry Béla mindent elkövetett, hogy sikerrel leplezhesse le az álarezosokat. Vigasztalta a félrevezetett munkásokat és megígérte, hogy a mennyire tőle telik az elsikasztott pénzeket visszaadatja. A vizsgálóbíró hosszasan értekezett vele. Az ügy nagy port vert fel. (Folyt, követ
