Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-20 / 42. szám

Budapest, 1895. (4) BUDA és VIDÉK Október 20. ép ezért nem indított nagyobb mérvű támadást az ügyben. A polgárságnak minden mozgalmát helye­seljük. A közönyösség öl és gyilkol. A polgárok felbuzdulása nélkül sok ügy esnék el. A ma­gunk részéröl meg voltunk nyugodva, hogy az eskütéri hid létesülni fog és az ellentétek szépen elsimulnak s a műszaki bonyadalmak is meg­oldódnak. Rendszerünk az, hogy minden Búd t és vidékét érdeklő ügyet nyilvántartunk és első­helyről meritünk tájékozást, s ott a hol nem szükséges nem is gáncsoskodunk. A végrehajtó bizottság dicséretet érdemel, hogy ebben a kérdésben fáradozott és meggyő­ződött a miniszterek szándékáról. Ezúttal sem hallgathatjuk el azonban, hogy a budai érdekek emelésére alakult végre­hajtó bizottságról ne emlékezzünk meg, melynek működése nem jut a nyilvánosságra. Az eskü­téri hid sürgetésére alakult mozgalom vezetői jól tették volna, ha ezt a bizottságot megsar­kalják. Tudtunkkal a bizottság elnöke Fáik Miksa képviselő ur, tehát ugyanaz a ki a moz­galom végrehajtó bizottságát vezette. A budai érdekek emelésére alakult bizott­ság sokra vállalkozott. Mi történt ? nem tudjuk. Azt hisszük, hogy a polgárság, melynek kebelé­ből a végrehajtó bizottság alakult megérdemelné azt, hogy a bizottság beszámolna. Külön irányú és külön alakuló mozgalmakra sem volna akkor szükség, ha a bizottság is mozogna. Több erő­vel, nagyobb sulylyal kezdhetnénk mindenhez, ha a bizottság élne és közbenjárásához fordul­hatnánk. Ez pedig úgy lesz elérhető, ha minden érdekeltség és minden mozgalom első sorban a a budai érdekek emelésére alakult bizottságot keresné fel és bízná meg az eszmék, kívánsá­gok, óhajok és szükségek végrehajtásával. Egyöntetű eljárás mindég erősebb a rész­letes fellépéseknél. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) Hampel Sándor. A második kerület városbirája Hampel Sándor. Ezt nem csak tudja, de érzi is a ke­rület. Még elöljáró korában is jól ismerték arról, hogy fáradhatatlan ember, ki már kora reggel bejárja a kerületet. Annak képével ébre­dett, annak képével aludt el. Kötelességeinek erélyes megfelelése daczára igen népszerű ember, ki megjelenik mindenütt és részt vesz mindenben. Nemcsak numerái, de ponderál. Meglátszik rajta, hogy katonaviselt em­ber. Nyílt és egyenes jellem, pontos és rend­szerető. Hivatalát hivatásnak tartja és meg­felel a közönségnek, meg a felsőbbségnek. Valódi jó polgár, ki a maga érdekeit nem keresi de polgártársai érdekeit szivén viseli, mert ő csupa szeretet és csupa szív. Hampel Sándort mogorva arczczal még nem látta senkisem. Mint minden emberbarát, kedélyes. A nemes lélek nem is lehet kedélytelen. A ki vele egyszer beszél azonnal megszereti. Előzékeny, szeretetre méltó. Társalgása soha nem unalmas. Sokat látott, sokat tapasztalt. Budát jól ismeri. Megfigyelte azt a mit látott és hasznosítja a polgárok javára. Az egyesületi életben pótolhatlan és nélkülözhet­lek Ügybuzgósága közmondásszerü. Soha nem hiányzik onnan, a hol meg kell jelenni. Szerénysége egyik kimagasló vonása fér­fias jellemének. Kivál úgy is, mint pohárköszöntő. Le tudja kötni az érdeklődést. A hallgató valóság­gal üdül tartalmas és legtöbbször humortól gyöngyöző beszéde alatt. Nem áradozik, nem kapaszkodik frázisokba. Gördülékenyen és ter­mészetesen mindig tartalommal szól. Ötletei, köszöntőjének fordulatai meglepőek. Soha nem szól, ha nincs mondanivalója és mindég szívből beszél. Szívből a szivhez. Jó barát, jó ember. Mindenki őszintén óhajtja, hogy javunkra sokáig éljen ! Felhívás előfizetésre. Főtörekvésünk, hogy a közönséggel egy családot képezzünk és hogy a társadalmi élet­nek hü tolmácsai legyünk. Ezután is folytatjuk közkedvelt rovatun­kat. Ismerőseink czim alatt rajzoljunk közéletünk ismertjeinek árny és fényképeit, méltányoljuk a polgári érdemet, de feljegyezzük a mulasztásokat is. Ismertetjük Buda és vidéke közintézeteit ipar és gyártelepeit, községi és közművelődési ügyeit. A magyarosodásért is kitűztük a zász­lói, nemcsak a nyelvet, de a szellemet is magyarrá akarjuk tenni. Mindent elkövetünk ezért, de nem erőszakos fegyverekkel. A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai: Egész évre . . . .12 korona. Félévre.....................6 „ Negyedévre ... 3 „ Különfélék. — Egy alispán, őrömmel értesülünk arról, hogy Pestmegyének elődeihez minden tekintetben méltó alispánja Beniczky Lajos tüzetesen tanulmányozza azt, hogy melyik köz­ség mivel emelkedhetik, milyen intézményeket lehetne ott létesíteni, miként lehetne emelni a nyaralási viszonyokat, a termelést, a kertésze­tet. Üdvözöljük az alispánnak ezt a tervét annál is inkább, mert mi e miatt már sokat, nagyon sokat beszéltünk az elöljáróságoknak. — Tisztviselő telep. A „Hazánk“ egyik számában a Müller József mérnök által 900 tisztviselő nevében a tanácshoz uj tiszt­viselő telep végett a beadott kérvényt bírálja. — Többek között azt Ítéli el, hogy a tiszt­viselő telepek a fővárosnak terhére vannak, mi­után alig búvik ki a telep a földből elözönli a városi tanácsot a sok kérvény, telep csatorná­zásért, vízvezetékért, iskolákért, templomokért stb. Terhelésnek tudja be laptársunk a közbizton­ság ellátását is szóval a kérvényt elyetendőnek véli. Minket ez a kerepesi-uti tisztviselő telep nem érdekel, de érdekel a Neuschloss czég által a Lágymányoson tervezett tisztviselő telep melynek nagyon ártana ha a Hazánk állás­pontját fogadná el a tanács. A tisztviselő tele­pek jogosultak és nem helyes a hasonló el­bírálás. Mi a magunk részéről inkább azt óhaj­tanánk, hogy a főváros tanácsa ne gördítsen akadályt a tisztviselő lelepek létesülé^e elé, hanem inkább azokat teljes erejéből támogassa. — Budapest költségvetése. A Buda­pesti Hírlap ismerteti a székes-főváros jövő évi költségvetését. A 14.323,434 írt kiadással szem­ben a bevétel 14,060430 Irt hiány 263.004 frt. A költségvetésben vannak Budát is érdeklő tételek, melyeknek megvalósulását jogosan vár­hatjuk. A beruházások közt szerepelnek a víz­vezeték és a nagy csatorna építésének befejezése, teplomok építése a Teréz- és Lipótvárosrészek külső telkein, a várban, a Tabánban, a belváros­ban, Kőbányán, iskolák és pedig polgári iskolák építése a Krisztinavárosban, a második, a harma­dik, a hetedik,'a nyolczadik és a tizedik kerüle­tekben, 21 kisdedóvóintézet és 17 elemi iskola építése különböző városrészekben, a központi és a detail vásárcsarnokok építésének befejezése, uj kórház építése a Szent-Rókus kórház helyett a budai és ó-budai új korházak építése, a marha­vásári és közvágóhídi épületek kibővítése, uj sertésvágóhíd építése, a Károlykaszárnya meg­vétele és átalakítása hivatalos helyiségekké, több uj katonai és tűzoltó kaszárnya építése, két szegényház, zsibáru csarnok építése, a nádor­szigeti füráő kiépítése, az uj hidak építésével kapcsolatos szabályozások költségei, a Kossuth Lajos-utcza kiszélesitéze több főközlekedési ut kikövezése, nagyobbszabásu kisajátítások stb. — A II. kér. polgári körből. A II. kér. polgári kör rendező bizottsága folyó hó 5-én ülést tartott Herman Gyula egyleti titkár és bizottsági elnök vezetése alatt, a mely alka­lommal a körnek a téli évadra szóló programmját állapította meg. Elhatározta a bizottság, hogy f. évi november hó 7-étől kezdve hetenként, szombaton, társasvacsorát rendez, melyre a kör tagjain kívül férfi vendégek is szívesen láttat­nak és az elnökség által ez utón is meghivat­nak. Ezen kívül deczember, január, február és márczius hónapok első szombatján családi esté­lyeket rendez, a melyeken úgy a tagok család­tagjai, mint férfi- és női vendégek megjelenhet­nek. Miután [ezen családi estélyek az elmúlt években változatos programmjuk által nagy népszerűségnek örvendtek, a bizottság az idén is rajta lesz, hogy művészi erők közreműködése által a családi estélyeken megjelenőknek élve­zetes estéket és kellemes szórakozást nyújtson. Végre elnatároztatott, hogy a tél folyamán, később meghatározandó és közzéteendő vasár­napi délelőttökön matinéek rendeztetnek, melyek nyilvános és ingyenes jellege által a bizottság a budai nagyközönségnek vél szolgálatot tenni egyrészt, mert hangversenyeit a Duna jobbpart­ján fogja megtartani, másrészt, mert igyekezni fog hírneves és kitűnő művészi erők közremű­ködésével a matinéeket a legnagyobb igényeket kielégítően rendezni. A kör téli programmjának az imént nagyjában körvonalozva közzétett váz­lata önmaga is elég biztosítékot nyújt arra, hogy a kör eddigi tevékeny és a közérdeket szolgáló működéséhez híven a jövőben is a II. kerület egyik kiváló faktora lészen és hogy a lakosság, méltányolva és belátva a kör vezető­ségének intenczióit, azt működésében támogatni fogja. — Halálozás. Wohlfarth József nyugalmazott magyar királyi belügyminiszteri számtanácsos meghalt 75 éves korában. A meg­boldogult kedvelt és tisztelt tagja volt a budai társaságnak. Munkás élete folyamán sok tapasz­talatot gyűjtött és élő története volt annak a kornak, melyben élt. Az I. kerületi polgári kör egyik legkiválóbb tagját gyászolja az elhunyt­ban. Mindennap megjelent a körben és különö­sen érdeklődött a Körért. Az I. kér. polgári kör szép koszorút helyezett koporsójára. Temetésén nagy előkelő közönség jelent meg. Ott volt Fáik Miksa képviselő is. Rostaházy Kálmán fényes segédlettel végezte a temetést. Wohlfarth József a legutóbbi napokig életerős egészséges aggas­tyán volt. Naponként nagy sétákat tett és hasz­nálta a hidegvíz gyógymódot. Halálát neje, nevelt leánya Soltész Kálmánná és testvére ettre- karczai Csillag Benőné gyászolják. Szépül és épül a Krisztinaváros. A Krisztina-utczában lévő gr. Karácsonyi Jenő tu­lajdonát képező páratlan szép és nagy palotája a nyár folyamán egész kőmives-álváuy között volt. Most lassan az állvány eltűnt. A palota egy egész kis királyi várlakot mutat. Ugyancsak a közelében, a Karácsonyi-utcza sarkán lévő Szől- lősy-féle jóhirü gyógyszertár is a nyár folyamán nagy és ízléses átalakításon ment keresztül, nem csak kint kapott egész uj modern külsőt, de a belső berendezése is újítva nagy átalakításon ment át. Most újabban a Pauler-utezában is nagyon megindult az építkezés, egyik ház a másik után épül, nevezetesen most egyszerre két ház épül két emeletes és ugyancsak két ház három emeletes. Ritka eset, hogy ebben a kerületben ily nagy házak épüljenek. — A szemlőhegyi vízvezeték kiépítésén, a melynek költségeire a székes- főváros 128.000 irtot szavazott volt meg, pár nap óta javában dolgoznak. Közel száz mun­káskéz ássa a nagy medenczét a Szemlőhegy legmagasabb csúcsán átellenben a margitszigeti alsó kikötővel. Ez a medencze négyszáznegyven köbméter űrtartalom lesz a Duna 0 pontja fölött 129 méter magasságban áll s első sorban a Szemlőhegy, azután a Kalváriahegy, Rózsa­hegy és Rókushegy ama területeit látja el vízzel, melyek 50—100 méter magasságban feküsznek. A medenczéböl kiágazó csőhálózat átmegy a lövöldéig s innen kap vizet a Trom­bitásat a Lipótmezőig. A medenczébe a vizet az újlaki régi szivattyútelepről főcső vezeti fel, a mely a Szépvölgy-utczán halad majd fölfelé s a közmunkatanács tervei szerint kisajátítandó

Next

/
Thumbnails
Contents