Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-20 / 42. szám

Budapest, 1895. (5.)

BUDA és VIDÉKÉ

Október 20.

tizenhárom öl széles ut mentén kanyarodik a medenczéhez az 5279., 5273., 5266. és

5377. helyrajzi számú területek érintésésével A azivatyutelepről ez a föcső naponkint 1400 köbméter vizet szállít a szemlőhegyi medenczébe. Mindenekelőt a medenczét építik, ki hogy a falazás meg a czementezés még a fagy beállta előtt elkészüljön. A csőfektetési munkákat az időjárásra való tekintet rélkül egész télen át folytatják, hogy a vízszállítás már a jövő április hóban kezdetét vehesse. A szemlőhegyi vizvezeték kiépítésével ezer meg ezer fővárosi lakos régi vizmizériája szűnik meg s jelentős része lép a valósulás stádiumába azoknak a követeléseknek, a melyeket a szemlőhegyi közbirtokosság Győrffy József kirlapiró elnöklete alatt másfél évvel ezelőtt memorandum alakjában terjesztett a fővárosi tanács, a közmunkatanács és a kormány elé. (Hazánk).

— Felépítik a Sárosfürdőt. A budapest—erzsébetvárosi takarékpénztár a közmunkák tanácsának ajánlatot tett a Sáros-fürdő újbóli felépítése illetve egy a kor igényeinek megfelelő gyógyfürdő felállítására. A közmunkák tanácsa az ajánlkozó takarékpénztárt arról értesítette, hogy előbb kérdést fog intézni a fővároshoz, vájjon nem hajlandó-e a fürdőt saját költségén felépittetni, de a mennyiben a főváros az építkezésbe nem bocsátkoznék, akkor az erzsébetvárosi takarékpénztárral fog tárgyalásba bocsátkozni benyújtott ajánlata alapján. A Sárosfürdő feliépítésével mindenesetre nagy szolgálatot tennénk a szenvedő emberiségnek. Csak az a kérdés a főváros épitse-e fel vagy magán vállalkozás. A takarékpénztár részéről mindenesetre szép és követésre méltó az ajánlat. Bár csak minden pénzintézet úgy gyümölcsöz- tetné tőkéjét, hogy ez által a közügynek is használna.

— A túlbuzgó finánczok. Október 10-én délután egy Budapesten a vámon kívül lakó ember faluról bort hozva a vámon kívül vezető utón haladt a budaörsi vám felé. Két fináncz utánna iramodott s elérte, s ráfogva, hogy csempészni akar erőszakkal visza téritette és elvezette a fehérvári-uton levő vámházhoz hol 70 irtot követeltek tőle. Az ember ártatlanságának tudatában vonakodott fizetni. A finánczok kijelentették, hogy 50 írttal is beérik de az ember ezt is vouakodot megfizetni. És kérte kisérnék —- a mint azt eddig minden évben tették — a rendes vám illeték lefizetése után a városon keresztül, győződjenek meg arról, hogy ő ismét ki megy a vámvonalon s aztán fizessék vissza neki a vámilletéket. Ezt tenni vonakodtak, úgy, hogy emberünk reggelig volt kénytelen ott vesztegelni. Reggel világosabban láttak a finánczok és teljesítették az esteli kérést. Most csak az a kérdés van e joga a fináncznak a vámon kívül vezető utón haladó embereknek útját állani, a lakásától egy órányira fekvő vámházhoz kisérni, hol ott nem ez az útja ? És végre, hogy ki fogja hiába való fárasztásáért és időveszteségéért kárpótolni ?

— A magyar kardvívás mint női testgyakorlat. Irta: Sztrakay Norbert Budapest 1895. — A fenti czim alatt megjelent könyv számottevő munka a mai szegény magyar sportirodalmunkban. Már tárgyánál fogva is a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot, mert valósággal úttörőnek nevezhető a maga terén. — Sztrakay Norbert a fővárosnak e régi, jónevü vivómestere már évekkel ezelőtt rájött, hogy hazánkban a női testgyakorlat a legsajnálatosabb hátramaradottságban van a küldföldhöz viszonyítva s a vívást találta olyan sportnak, mely a női nem különleges tornájává fejleszthető. O azonban a külföldi nők fleurette- ezésével szemben a magyar kardvívást emelte érvényre s női vivóiskolájában ezt tanította a legnagyobb sikerrel. — Megjelent könyve e tanítás kiváló eredményéről számol be, másrészt pedig éleselméjü fejtegetésekkel bizonyítja a magyar kardvívásnak, mint női testgyakorlatnak jogosultságát. — Vannak ezenkívül fejezetek a könyvben, melyek eltérve a szorosan vett tárgytól, a vivósport általánosabb témái körül forognak, de ezek is amily élvezetesek, ép oly tanulságosak, találó megjegyzéseikkel. Általában a magyar kardvívás apotheosisa ez a könyv s lelkesen igyekszik bizonyítani ennek fölényét a külföldi rapir, fleurette stb. vívás fölött. Sikerült képek mutatják be a könyvben a hat kedves leányt, akik Sztrakay női kardiskoláját képezték s egész joggal az első magyar vivó- nőknek mondhatók. Hogy különben Sztrakay női kardiskolája mily egészséges, életrevaló dolog, mutatja, hogy más mesterek is követik a példát. Sztrakay könyvének külső kiállítása díszes. Ára 1 frt, kapható minden könyvkereskedésben.

— Meghívó. Az I. kér. polgári kör által saját helyiségeiben (I. kér., Alagut-utcza 1. sz. I. em.) 1895. évi november hó 9-én (szombaton) tartandó zártkörű tánczestélyre. Ä kör vigalmi bizottsága : Szuly Gyula, vigalmi b. elnök, dr. Stipanics Elek vigalmi b. alelnök, dr. Kovács Pál vigalmi b. alelnök, Dévay Szől- lősy István vigalmi b. elnök, Barcsay Dezső vigalmi b. titkár, Radzó Zenó vigalmi b. titkár, Bazaráb Jenő vigalmi b. titkár, Martinék Géza vigalmi b. pénztárnok, Babocsay Béla vigalmi b. pénztárnok, Bosnyákovits Jakab vigalmi b. pénztárnok, Sauersitz Pál vigalmi b. ellenőr, Saáger Béla vigalmi b. ellenőr, Sehr József vigalmi b. ellenőr, Amberg József, Bárány Zsig- mond, Backer Jenő, Bekényi László, Beregszászy Kálmán, Czike Imre, Fülöp Ferencz, Gaál László, Hilbert Rezső, Horváth Ede, Kállay István, Kovács Albert, Kiss Aladár, Mátyus Ferencz, Molnár Miklós, Patisz Kornél, Riedl Nándor, ifj. Szidanits Ferencz, Scherer Kálmán, Tury Zoltán, Vaskovich Aurél. A belépésre jogosító jelvények a meghívó előmutatása mellett a mulatság estéjén a körben megváltandók. Kezdete este 8 órakor. A meghívó másra át nem ruházható. Kik tévedésből meghívót nem kaptak volna, és arra igényt tartanak, szíveskedjenek a rendező-bizottság tagjaihoz fordulni.

— Az 1848—49-iki Magyar Szabad- ságharcz története ezimii nagy illusztrált munkából most jelent meg a 45-ik füzet, a melyben Gracza György Y-ik Ferdinánd lemondását és az ezzel kapcsolatos eseményeket mondja el.

— A rimamurány-salgótarjáni vasmű rt. f. hó 14-én tartotta közgyűlését Tisza István orsz. képviselő elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése szerint a lefolyt üzleti évben minden üzletágban folytonosan fejlődés volt konstatálható. A társaság erdőállományaiban 88.100 köbméter szén- és haszonfát vágtak, 238 736 hektoliter faszenet termeltek. A vasércz- bányákban 2.292,997 mm.-t termeltek s 474.533 q. pörkölt vasérczet szállítottak. A likér vashegyi sodronypályán 11.83.801 q. vasérczet, a tiszolczi mészkőbányák 593.289 q. mészkövet szállítottak, mig a mészkemenczékben 77.113 mm. égetett meszet termeltek az aczéltizem számára. Az üzleti nyeresége 1.963.106 frt 32 krt tett, mely összegből 51.846 frt 61 krt az épületek számlájából, 13.419 frt 72 krt a bánya 46246 frt 88 krt a gépek számlájából, összesen 191.513 frt 21 krt. vonnak le, s az adótartalékra

150.000 frtot fordítanak. Az ezután fönnmaradó 1,621.593 frt 11 krnyi összegből az igazgatóság jutalékra 48.647 frt 79 krt, a tiszviselők részére ugyanannyit, a tartalékalapra 64.863 frt 73 krt vonnak le, s az igy fönnmaradó 1.459.433 frt 88 krhoz hozzáadva a múlt évi 220. 454 frt. 23 krnyi előírást 1,679.888 frt 3 kr. áll a közgyűlés rendelkezésére. Ebből részvényenként 12 írtjával 1.200.000 frtot, fizetnek ki, s a fönnmaradó 479.888 frt 3 krból a rendkívüli tartalék- alapra 200 000 frtot, a tisztviselők nyugdíjalapjára 25.000 frtot, a társládákra 15.000 frt fordítanak s a fönmaradó 239.888 frt 3 krt uj számlára viszik át. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette a felmentéseket megadta s az igazgatóságba megválasztotta : Tisza István, Loisch Edét, Bauer Mórt, Borbély Lajost, Brüll Ármint, Hahn Samu lovagot, dr. Joly Józsefet és lédeczi Schenk Adolfot, A közgyűlés ezután Fáy Gusztáv elhunyt igazgatósági tag emlékét jegyzőkönyvileg örökítette meg.

— A ,.Zenélő Magyarország4* megjelent 20-dik füzetének tartalma Csizmadia Ignácz „Kerek az én subám alja“ népdal. Godard hires „Törpék táncza“ salondarab. Humberdinek a „Jancsi és Juliska“ opera szerzőjének legújabb dala, „Rózsa keringő“ s az idei elite-bálok táncztulajdonsága „Pas de quatre“ egy uj divatu négyes táncz D’Amant Leótól. A „Zenélő Magyarország“ előfizetési ára: Negyedévre, melyért kap hat füzetet 1 frt.

Egyes szám ára 20 kr. Előfizethetni a „Zenélő Magyaroszág“ kiadóhivatalában, Budapest, VI., Csengery-utcza 62/a. és minden vidéki könyv- kereskedésben.

— Érdekes könyv. Budavári doktor Országh Sándor egy igen érdekes könyvet irt melynek tárgya a budai színészet múltja. A könyvnek hivatott Írója a tárgyat kitünően dolgozta fel. A mü feltűnést fog kelteni az irodalomban. Közelebb bővebben ismertetjük.

— Templomavató ünnepély. A budai evangélikus egyház ma tartja templomavató ünnepét. Az ünnepélyen beszédeket tartanak dr. Andaházy László, Sárkány Sámuel püspök, Scholtz Gusztáv budai lelkész. A sorrendbe ezenkívül fel van véve esetleg keresztelés, esetleg esküvő, urvacsoraosztás stb. Az ünnep reggel fél 9-kor kezdődik. Gyülekezés az uj iskola épület torna-termében.

— Zártkörű tánczestély. A „budai katholikus legényegyesület“ 1895. évi november hó 3-án (vasárnap) a „Fáczán“-hoz czimzett vendéglő összes helyiségeiben (II., Medve-utcza

6. sz.) Nsgos és főtiszt. Vézinger Károly úr, az egylet érdemteljes elnökének névünnepélye alkalmából szinelőadással egybekötött zártkörű táncz- estélyt rendez.

— Eljegyzés. Bellusi Baross Margit kisaszonyt, Baross Pál ur leányát eljegyezte Dr. Drucker Jenő. Áldás legyen ezen a szép szövetségen.

— Békásmegyer emelkedése. A

folyton telepünkkel szaporodó szép jövőjű Békásmegyer községben Juszkó Pál Szent-Jó- zsefhez czimzett gyógyszertárt nyitott, a mi még kényelmesebbé teszi az ottlakást.

— Mi van az omnibnsszal? Az omnibusz társaság megint uj vonalokat hirdet. Ezúttal is ki van felejtve belőle a városmajori járat. Azt hisszük egyszer még is eszébe jut a társaságnak, hogy jövedelmét a városmajori vonallal is fokozza és nem kérdik tőlünk folytonosan : mi van az omnibuszszal ? .

— Uj temetkezési egylet. A budai szatócs ipartársulat nevét „Budapest dunajobb- parti temetkezési egyletre változtatta. Az egylet vagyona 7385 korina, A temetkezési járulék 100 korona. Beiratási dij 4 korma, mely alól azonban a 40 életévet túl nem haladottak felmentetnek. Negyedévi dij egy korona. Elnök Tomaskó Frigyes, jegyző Adamasky József.

— Hangverseny. Mint értesülünk a budai Mária-Erszébet-egylet, mely májusban oly fényeseu sikerült ünnepélyt rendezett a bástyán egy nagy hangversenyt szándékozik tartani. A hangverseny minden bizonynyal sikerülni fog és az egylet jótékonyságának gyakorlását nagyban fokozza. A hangversenyért már is érdeklődnek a budai körökben.

Köszönet nyilvánítás.

A Luhi Erzsébet-forrás Tekintetes igazgatóságának

Munkácson.

Nem mulaszthatom el, hogy Istennek adott hála után önöknek a medve védjegygyei ellátott Luhi Erzsébet-forrásnak forgalomba való hozataláért = mely a szenvedő emberiség bajaira oly üdvöshatással van köszönetemet ne nyilvánítsam. Ezen kiváló és mindeneket felülmúló gyógyvíz rendes használata, engemet éveken át kinzott alnormális gyomormükodéstől, nagymértékű gyomorhurut és étvágytalanságomtól teljesen kigyógyitott. Pedig ezelőtti esztendőkben, házi orvosom utasítása folytán, ittam a hírnévre vergődött karlsbadi vizet is — de nálam — bajom megszüntetésére, lekcsekélyebb eredménye sem volt.

Csak most tudom, mióta egészséges vagyok mi az igazi boldogság, ezt pedig kizárólag Dr. Hanzély ur ajánlata után a kitűnő Luhi Erzsébet-forrásnak köszönhetem.

Budapesten, 1895 zzeptember hó 11-én Berger M á r i a, Szegényház-u. 21.

— Halottak ünnepére. Fischer temetkezési vállalata sírok díszítését elvállalja. A legmagasabb igényeket is kielégíti. Koszorúk jutányosán kaphatók.

— Sehmidberger első krisztinavárosi élővirág csarnokában szép élővirág koszorúk kaphatók. Az üzlet már most elfogad megrendeléseket, mit legpontosabban teljesít.