Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-13 / 41. szám

Budapest, 1895. (3.)

BUDA és VIDÉKÉ.

Október 13.-'

lekedése, mert a x/2 óránként induló déli 12—2 között s este 7‘/2 órán túl szünetelő vöröskeresztes kocsit, s a Városmajor-utczába óránként, télben még kevesebbet járó magán ember egy- fogatu taligáját annak nevezni nem lehet.

A Krisztinavárosban pedig számtalan adófizető lakik, s a délivaspálya háza a katona helyőrségi kórház, a vöröskereszt telepe stb. is itt van.

Kérdem a város intéző köreit, nem látja-e hogy a közlekedés előmozdításával a gyéren lakott város részek sűrűbb benépesítését érheti el és, hogy az közvetve neki is haszon.

Rossz szokásunk, az úgy nevezett tűrhetetlen állapotokat ázsiainak nevezni. Ez a nagyon elcsépelt mondás nem igaz, mert Ázsia nagy városaiban sok más dolog mellett a közlekedési viszonyok is jobbak, mint Budapesten, és Kelet-India városaiban jogosabban mondhat- hatnák az ottani tűrhetetlen állapotokat budapestinek mint mi a magunkéit ázsiainak.

Budapestnek két olyan specziálitása van a mely eredeti ugyan, de nem lehetünk rájuk büszkék. 1. Az egyik, hogy a város belsejébe járva kétszer kell vámot fizetni (a hídon és a tunelen.)

2. A por és piszok. Ne igyekezzünk egy harmadik ilyen fajtára szert tenni, s javítsuk meg közlekedési viszonyainkat, mert a rossz közlekedés méltán sorakozik a két felsorolthoz.

Bizonyos körök, a Városmajor-utczába járó omnibuszos érdekében mozgalmat indítottak, hogy az omnibus társaság ne járasson kocsit az irányban. Az omnibusz társaság ennek megfelelőig, nem indít erre kocsit.

Ez eltévesztett dolog. Fizessen a társulat indemnityt a városmajori omnibuszosnak s járasson kocsit a tunelen Mészáros-utczán, Alkotás- utczáu át a déli vasút pályaháza érkező oldalához s onnan a Városmajor-utczába s ezzel némileg segítve lesz a bajon. Ha megteszi a polgárság elismerését vívja ki. Ha nem teszi a városnak kötelessége rá venni, mert a községek közigazgatásának az a kötelessége, hogy az adózók javát mozdítsa elő. Nem az adózó polgárok vannak a közigazgatásért, de a közigazgatás áll az adózók szolgálatában.

Már hallom a választ. Meglesz a lóvonatu vasút járás a déli vasutig s ezzel minden bajon segítve van. Csakhogy ez nem áll, mert annak a ki a Belvárosból jön a Krisztinába, nem szolgál a Károly-körutról induló és a Margit-hidon át öt negyed óráig menő kocsi.

Egy krisztinavárosi polgár.

Ismerőseink.

(Árnyak és fények,)

Luppa Péter.

Luppa Pétert, a szentendrei kerület tisztelt országgyűlési képviselőjét a király a Ferencz József-renddel tüntette ki. Luppa Péter a kitüntetést valóban megérdemli. Régi munkása ő a nyilvánosságnak és hasznos szolgálatai nagyszámuak.

Luppa Péter pomázi nagybirtokos, ki testvéreivel, Vidorral és Szvetozárral messze földre hires igaz magyar vendégszeretetéről. A pomázi Luppa-ház folytonosan vendégeket fogad és lát el. Innen még nem halt ki a magyar nemes ősi erénye, a vendégszeretet. A gondviselés jó volta saját szorgalmuk és beosztásuk folytán telik a czikornyátlan magyaros vendégelésre. Jóllét és kényelem jellemzi a Luppa- házat és nem az oktalan fényűzés.

Magyar konyha, magyar ital, magyar szívélyes barátság. Ez teszi otthonossá a vendégre nézve a Luppa-házat.

Luppa Péter pályáját, mint megyei főmérnök kezdette. Az irodalomnak szorgalmas munkása volt. Beutazta a hazát és többek között a „Vasárnapi Újságban“, mely abban az időben nemcsak a nemzeti typus művelését szolgálta jobban, de a dolgozatok kiadásában

is jobban válogatott, szorgalmas és tekintélyes munkatársa volt.

Jól megirt utiképeit maga illustrálta művészi biztos kézzel és ezek a rajzok ma is mintái lehetnek az illustrátoroknak, mert oly helyesen nem tudja ma sem senki a távlatot eltalálni, mint a hogy ez az ő rajzain eltalálva van.

Elbeszéléseit Kőkuti név alatt irta. Ezek az elbeszélések is arra vallottak, hogy hivatott iró tollából kerülnek ki. Érdemes volna kiadni egy kötetben.

Irt politikai és társadalmi, gazdasági és ismeretterjesztő czikkeket, e mellett hivatalát a legnagyobb pontossággal végezte.

A kerület közbizalma már ismételten tiszteli meg a megbízó levéllel. Nagyon kemény dió feltöréséhez fogna az, ki ellenne fel merne lépni. A kerületnek hasznára van, annak minden ügyéért érdeklődik és jó magyar ember. Becsülete példás, jelleme klaszikus jellem. A megyénél is tekintélyes oszlop-ember.

Kívánjuk, hogy Luppa Péter még sokáig munkálhasson kerülete javára.

A közmunkatanács jelentéséből.

Szabályozás.

I. kerület.

A vár négy kapuja közül a tabáni oldalon levő a királyi palotai építkezések, a fehérvári kapu pedig a várba vezető uj ut építése következtében megszűnt. A másik kettőnek sincs már semmi czélja, sőt mint a közlekedés jelentékeny akadálya a mai viszonyokba már nem illik bele. Felhívtuk tehát a székes fővárost, hogy különösen az élénk forgalmi ponton levő Ferencz József-kapu eltávolításáról gondoskodjék. A középitési bizottság oda nyilatkozott, hogy a Ferencz József-kapu egyelőre maradjon meg, de ebben a véleményben nem osztozhattunk. Eltekintve ugyanis attól, hogy nem lehet kétséges, mikép e kapu eltávolítása közlekedési szempontból felette kívánatos, figyelni kívántunk arra is, hogy a kapuval határos telkek lehetőleg minél előbb újból beépíttessenek, ez pedig, mig a kapu ott áll, nem várható. Ezért a Ferencz-József kaput még annak az árán is el kívántuk távolítani, hogy a helyzet szépészeti szempontból a mostaninál egyelőre kedvezőtlenebbé válik. A mi pedig a bécsi-kaput illeti, miután azzal egy feljárat van kapcsolatban a bástyára, az eltávolítás csak úgy volna czélszerü, ha egyidejűleg a környék is véglegesen rendeztetnék. Minthogy azonban ennél sürgősebb feladatok várnak megoldásra, ez a rendezés rögtönösen nem történhetik meg, de közlekedési szempontból egyelőre nem is múlhatatlanul szükséges, mert a várhegy nyugoti oldalán épitett uj ut, különösen kedvező lejtési viszonyainál fogva alkalmas arra, hogy a várba irányuló forgalom nagy részét magához vonja. Ily körülmények között elégségesnek találtuk, hogy a bécsi-kapunál egyelőre csupán a közlekedésre szolgáló nyílás tágittassék egyrészt a beiktatott szabadon álló pillér eltávolításával, másrészt a kaszárnya melletti kapufal lefaragásával, annyira, a mennyire ezt a kaszárnya épület biztonsága engedi.

Azt kívántuk tehát a székes fővárostól, hogy a kivitelről ezek értelmében gondoskodjék.

A kelenföldi szántóföldek gyakrabban lóvén az áradás veszélyének kitéve, a székes főváros szükségesnek látta e baj orvoslásáról gondoskodni. A czélzatot magunkévá téve, az elénk terjesztett javaslatot és tervet, bár csak részleges orvoslást nyújthat, elfogadtuk.

A telektulajdonosokra és a kiránduló nagy közönségre való tekintetből ezeket az utakat fontos közlekedési vonalaknak tartván, óhajtottuk volna, hogy azok —• mint eredetileg tervezve volt — 5 méteres kocsiuttal és járdákkal építtessenek ki; de a telektulajdonosok saját jól felfogott érdekeik ellenére is vonakodtak a szükséges területet átengedni. Hozzájárultunk tehát ahoz, hogy a szóban levő utak jelenlegi szélességükben, folyóka-kövezéssel ren- deztessenek.

Az eddigi német nevek helyett a székes főváros javaslata értelmében a budai és ó-budai dűlőket magyar nevekkel láttuk el. Ezen uj elnevezés a hajdani dűlők kiterjedésére is módosító befolyással van és ehez képest a telekkönyvek sürgős átalakítást igényelnek. Felhívtuk a fővárost, hogy az ehez szükséges térképet az uj dülőbeosztásnak megfelelően készíttesse el.

A honvédfőparancsnokság épületének helyéül, hogy az a honvédelmi miniszteri palotával kapcsolatba jöjjön, a várbeli evangélikus templom, papiak és iskola telke a közbeeső magántelkekkel összefoglalva szemeltetett ki, melyet a honvédelmi miniszter ur akként kívánt szabályozni, hogy az építési vonal a disztér felé a telek régi határvonaláig kitolassék. E kívánságot egészben nem teljesíthettük, mert a Szent- György-utczának a dísztérbe való betorkolásá- nál a megállapított 11 öl szélességet, tekintettel az itteni főleg ünnepélyességek alkalmával uralkodó nagy közlekedésre, nem szállíthattuk le, mert továbbá a disztéri Kovács-féle saroktelek szabályozását is módosítani kellett volna, ami lehetetlen volt, már azért is, mivel e telken háromemeletes ház építésére az engedély már előzőleg kiadatott. A telek építési vonalát tehát a várba vezető uj út torkolatának megfelelő módosítása mellett, némileg ugyan kitolva, de úgy állapítottuk meg, hogy a Szent-György- utcza torkolata össze ne szoruljon.

A dísztéren állott evangélikus templom és tartozékai a honvéd főparancsnoksági épület miatt kisajátítandó lévén, az egyházközség feltétlenül ragaszkodott a kártalanítás azon módjához, hogy részére a várban, más alkalmas helyen templom, iskola és papiak építtessék. A honvédelmi miniszter ur e czélra a bécsi kapuval szemben fekvő Szupp-féle telket szerezte meg és az építkezést az egyházközség kívánságára a Verbőczy-utczában és a Fortuna-utczában azon szabályozási vonalon tervezte, melyet részünkről eredetileg arra az esetre vettünk kilátásba, ha a nevezett két utcza közötti telektömb, úgy, amint a m. kormánynál ez iránt már előbb külön kérelmeztünk, kisajátittatnék. Noha azonban ezen kérelmünk sorsa felől akkor még nem voltunk tájékozva, a szabályozást önmagában is feltétlenül helyesnek ismervén fel, azt a templom építése alkalmából véglegesen megállapítottuk, megengedvén azt .is, hogy az építkezéshez a bécsi kaputérből mintegy 12 m2 terület foglaltassák el.

József csász. és kir. föherczeg 0 Fensége a várban levő honvédfőparancsnoksági épületet oly czélzattal vette meg, hogy a telket a Bánffy- utczával és tovább a volt fehérvári kapuig fennálló apróbb házak telkeivel kiegészítse és a csatolandó uj területen lakásához kertet létesítsen. Ez a szándék, melynek kivételét kedves kötelességünknek ismertük előmozdítani a Bánffy- utcza felhagyását, ez pedig viszont azt vonta maga után, hogy az alagút mellett fel a várba tervezett s részben már megépített lépcső áthelyeztessék. E részben határozatba ment, hogy, a lépcső a honvédfőparancsnoksági épületnek körülbelül éjszaknyugoti sarkára vitetvén fel, innen a várfal alatt mintegy 12 mtr szélességben délfelé vegye irányát és a honvédfőparancsnoksági épület s a lovardaépület közötti utczába, ennek közvetítésével pedig a Szent-György-térre vezessen.

A tanács műszaki osztálya által ide vonatkozólag kidolgozott terv a Németvölgy azon részének szabályozását is felöleli, melyet az Alkotás-utcza, Enyedi-utcza, németvölgyi-ut és a felső németvölgyi árok határol. Figyelemmel arra, hogy a város ezen része két igen fontos forgalmi ér, a Duna és a kelenföldi állomás közt terül el, s a vidék egy része gyártelepek czéljára van kijelölve, a tervezésnél a következő főbb szempontok szolgáltak irányadásul, és pedig hogy

1. a Duna minden tekintetben lehetőleg kihasználható legyen;

2. a kelenföldi állomás czélszerü kapcsolatba jusson a Dunával, a budai • közvágóhiddal, a gyártelepek czéljára kijelölt területekkel és a város belsejével is;

3. a Duna balparti városrész több köz