Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-03 / 5. szám
Budapes 1895. (2.) BUDA és VIDÉKÉ. Február 3. hető. A Dunántúl lakók, a délvidékiek egész raja — zónázik majd a fő- és székvárosba és a már kiépitett utakon egyenesen a várba hajtatna, a honnan a szeme végig tekinthetne az est beálltával a mi gyönyörű fővárosunkra, a mely a lámpák ezreivel tündéri fényben úszik, és kora reggel a felkelő nap tüzsugarai- ban gyönyörködhetnék, mely bearanyozza a váczi határt egész a délibábos Kunságig. Hogy nagyobb szabású, európai színvonalon álló szálloda építtessék és ren- deztessék be a várban, az most megbeszélés tárgyát képezi. Tudomásunkra jutott, hogy az intéző körök nem is idegenkednek, sőt melegen karolják fel a tervet. Ám szóljanak hozzá akár mellette, j akár ellene, mi kötelességszerüen csak a j tényekre és mozgalomra szorítkoztunk j akkor, a midőn konstatáltuk e tényeket. Mi a terv kivitele mellett vagyunk, de ha erősebb bizonyítékokkal okolják meg tévedésünket, úgy meghajlunk előtte. A uádorispáuság visszaállítása. A magyar jogászvilág egyik kitűnőségétől kapjuk a következő sorokat, a melyeket készséggel közlünk. Tisztelt Szerkesztő ur! Nem keresek és nem vitatok semmiféle politikai háttereket. Úgy beszélek mint egy igaz szivü magyar ember, ki a mellett Buda érdekeiért lelkesülni tudok, ha bár nem is lakom Budán. Figyelemmel kisérem a Buda és Vidékét és sok eredményéről van nekem tudomásom. A szerkesztő ur lapja nem csak Budáé, de a hazában édes mindnyájunké, mert azért a helyért küzd, hol a magyarok királyának palotája van, a hol ő székel. Nem lehet müveit magyar ember e hazában, ki Buda emelkedéséért és fejlődéséért ne lelkesednék. Buda ügyei nem csak a budaiaké, de az egész fővárosé és a hazáé. Nem lehet szűkkeblű senki a magyarosodásért is oly lelkesen buzgólkodó Buda és Vidékével szemközött. Hiszen minden jő magyar szivesen tudja meg mi hir Budán P C "m-J törekvése, melyet a család, iskola és vallás kifejt, valamint a szomorú tapasztalatokat, melyeket ily szervezet későbben tesz, nem képesek ethikai érzetét és magatartását kedvezően befolyásolni. Ez egy elfajulási folyamat, mely az egyéniség legbensőbb részét kedélyi, ethikai és erkölcsi vonatkozásait érinti, de mert ilyenek logikailag Ítélni és következtetni jól tudnak a laikus előtt az erkölcsi Ítéletek hiányát palástolni képesek, s a laikus őket nem beteg, de bűnös embereknek nézi. Ilyenek ismerik az erkölcsi törvényeket, emlékezetükbe is tudják idézni, de átérezni nem képesek, náluk az erkölcsi törvények hasznavehetetlen nyomtatékok, cselekedeteik és mulasztásaik számára, azokból ők nem indokokat sem ellenindokokat nem tudnak levonni. Erkölcsi szinvakságban szenved- vednek; nekik az összes erkölcsi állami rend csak korlát az ő törekvéseikre, mely körülmény mások jogkörének negátiójához és sértéséhez vezet. A szép és nemes iránt érdeknélkül, a szív indulati iránt eltompulva már ifjú korban meglep bennünket a beteg emberek rokoni és gyermeki szeretetének hiánya, a társadalmi ösztönök teljes nélkülözése, szívük ridegsége, hoz- • zátartozóik iránt tanúsított közönyösségük. Hiányzik náluk minden fogékonyság mások becsülése és megvetése iránt; hiányzik a lelkiismeret és bánat min n érzete; az uralkodó szokást nem értik; a törvény számukra csak rendőri hivatkozás értelmével bir; a legsúlyosabb bűntett elkövetése, nekik csak annyi, mint egy rendőri rendelet áthágása. S ha az egyes emberrel, vagy a társadalommal összeütközésbe jutnak, mel tapasztalom a lap terjedését az ország minden részében. Egy ilyen elterjedett s a budaiak által is különösen kedvelt lapban szóllalok fel Budáért s egyúttal egy régi magyar méltóságért. Nem akarom kihívni a közjogi vitatkozást, én csak mint egy szép nemzeti álomóhajt említem és kívánom, hogy állítsuk vissza a tiszteletbeli nádorispánságot. Szinte látom azt, hogy némely jogásztársam mosolyogja ezt a tervemet. Tessék mo- solyogni, de azután gondolkozzunk s nézzük a régi időket. A művelődés-történet örökké hálásan emlékezik majd meg boldogult József nádorról, József főherczeg atyjáról. A nagyok nagy alkotásaiban osztakozott, jó akaratával, tekintélyével támogatta legszebb törekvéseinket. Soha nem tudok elmenni érczszobra előtt úgy, hogy kalapot ne emeljek, mert az o emléke szent minden magyar szivében. Olyan országban, mely monarchia s különösen hazánkban rá vagyunk utalva a király, a királyi család jó akaratára. A korona fénye, az az áhitat, melyet Szt.-István koronája kelt, biztosítják nemzeti nagyságunknak. Az az ország, vagy az a tartomány, melyben a királyi családnak egy tagja lakik, tapasztalhatja azt, hogy milyen előny ez. A mi királyi herczegeink ahoz a néphez tartoznak a hol laknak. Látjuk ezt József főherczegnél, ki maga és családja egészen magyar. Magyar az erkölcse, magyar a gondolkodása. Daczára, hogy katona, a polgári életben is találkozunk vele és a mit tehet meg tesz hazánkért úgy is mint királyi herczeg, úgy is mint magyar ember. Itt nevelkedett, itt élt, csakis egészségi okok miatt tartózkodik másutt. A magyar királyi herczeg magyar családja szereti hazánkat és hazafiságban mindig előljár. LTdvara magyar, házi tűzhelye szintén az. Mint a honvédség főparancsnoka sok szolgálatot tesz Magyarországnak. Itt vannak birtokai, itt él az ő szenvedélyeinek, melyek közül egyik első az irodalom és művészet kultusza. Ámde, ha József föherczeget viszonyai vagy egyéb okok távol tartják az országtól, vagy az idők úgy kívánják, nekünk nincs főherczeg ünk. Vegyük azonban azt is, hogy József főherczeg nem képviseli a szó szoros értelmében az udvart, mert erre exequa- túrája nincsen. En azt szeretném, ha p. o. József főherczeg megkapná az országtól a tiszteletbeli nádori czimet és a király itthon nem akkor a szív ridegsége és a negátió helyett gyűlölet, irigység, boszuvágy lép föl, és durvaságuk nem ismer határt. Ez az epileptikus karakter; ezek átértése után megfogjuk érteni a mi thémánk két hősének jellemét. Nézzük Napoleon életrajzát természetesen esak abból a szempontból, melyből jellemére következtethetünk. 1789-ben szükebb hazájának Corsikának szabadságtáborában van. Becsvágyát itt ki nem elégítik, ezért indulatoskodik felebbvalóival, rőt __ 7olog katonai rangjába kerül. Ezt visszakapja Párásban, miután szülőföldjével szakított. Páris ekkor átéli junius 20-ikát, augusztus 10-ét, szept. 2-át, mely Capet Lajos lefejezte- tésével végződik. N. mind ennek tanúja, ő nem sajnálja a királyt, kinek lekötelezettje; ő nem lelkesedik a forradalom eszmékért, melyek népét megváltják, ő egyszerűen megvetést érez a kormány iránt, mert gyenge. Ekkor politikai hitvallást tesz, jakubinu- sok erőszakoskodását helyesli a józan girondis- tákkal szemben s kijelenti, hogy mindig a legerősebb jogosult az uralkodásra. Milyen jellemző ez! — A félig ifjú már mutatja a legerősebb akarat és tetterőt, de az idealizmus s morális elvek helyén, melyek az ifjú korban a legerősebbek, hideg számítás jelentkezik nála. Toulon bevételéért brigád genaralis lesz, majd az olasz sereg bevételével Piemont bevételével remekel,/de Robespierre bukásában kom- prommitálva kitörlék a franczia tisztek listájából. Súlyos aiiyagi gondok közt él pár hónapig, a mikor a Convent a párizsi csőcseléktől létében helyettesítené a királyt. Nagy közjogi sérelmekbe ennek a teljesítése nem ütközik, sőt egy lépéssel közelebb volnánk a magyar udvartartáshoz. A tiszteletbeli nádorispánság szervezése esetében a magyar udvari méltóságoknak Budán kellene lakni s volna fény újra Buda várában. Politikusok, közjogi tudósok mit szólnak hozzá ? nem tudom, de arról meg vagyok győződve, hogy jó érzésű magyar ember nem lát benne akadályokat. A király koronázásakor Andrássy Gyula gróf a koronázásnál mint nádor-helyettes működött, tehát az nyilvánvaló, hogy a koronázás a nádor vagy helyettese nélkül nem eshetik meg. A nádorispánság tehát elvben létezik és nem lenne törvénytelenség, ha valaki a d honor e s betöltené. Tessék hozzá szólni! d . , , ez. A szerűm. Egyetlen szobában nehéz lélegzés hallatszik. A lámpa ernyője alól kisugárzó világosság különféle alakok árnyképét mutatja a falon. Odakint fütyül a szél s meg-megrázza a lég- szeszlámpa üvegeit. Nagy csend borult a rácz- város egész utcza sorára. A szomszédok nyugvóra tértek. — Mennél nagyobb a csend, annál erősebb az ágyban fekvő fiatal nő feljajdulása. Férje, az erős, tagba szakadt ember megtörve, meggörnyedve lépkedi a szoba padlózatát Olykor-olykor fejéhez kap, s nehéz sóhaj tör ki melléből. Aztán bejön egy idegen asszony, a ki egészen ottho^^nak érzi magát a szerény lakásban. Síire orog, s tele van szája minden vigasztaló szóval. És aztán a mély csendet egy sikoltás tölti be, s utánna még élesebb idegen sirás; és a kis angyal megérkezett a földre. . Fiti! Az egyetlen kis szoba betelik örömmel. A férfi, most már édes apa oda kap szivéhez, a melyben az öröm túláradott, s alig tud meg férni a széles mellkasban. Fiú ! — és az az idegen asszony váltig azt mondogatja: „szakasztott az apja.“ Es a férj, az édes apa, az a komoly ember, gondterhes fejét felemeli, dereka kiegyenesedik. és arczán a kéjes büszkeség sugara játszik. — Fiam van! ezt a két szót szeretné szorongatva őt állítja a helyőrség élére. Kartács tűzzel verte vissza ezeknek a Tuileriák elleni támadását. Páris megszabaditójának czimét nyeri, az olasz sereg fővezérévé lesz, ekkor veszi el a nála idősb özvegy Bokámét. Következik az olasz diadalut, mely kadve- zéri geniállitását kápráztató színben tünteti fel. Hideg számítás mutatkozik ezen útjában, szokásai egyszerűek; magával szemben szigorú és megvesztegethetetlen; de katonáit hadi zsákmánynyal fűzi magához, a hódolóktól nagy adókat és műkincseket csikar ki, és ezek hazaküldésével a párisi direktórium előtt nélkülözhetetlenné teszi magát. Az olasz diadalut eredménye a Compó-Formiai békekötés, hogy a franczia határokat Yelenczén és Lombardián túl terjeszti ki. Milyen tetetett szerénység volt az, mely hazajövet a publikum kíváncsisága és kódolása elől elbújt. A direktórium az angol kikötők megszállására kéri, ő azt egyelőre kivihetetlennek tartja és Egyiptomba teszi át működésének színhelyét. Nyugtalan becsvágy és cselekvési ösztön, a remény, hogy a Kelet siippedékes taláján fog leghamarább fényes győzelmekre szert tenni, a melyek izgassák a franczia fantáziát és növeljék az ő népszerűségét, a számítás, hogy szerencsétlen csaták odahaza az ő nélkülözhetetetlen- ségét fogják bizonyítani, talán az angol nagy utalómnak lóerejének, az indiai befolyásnak megfő1 lse is lebegett szeme előtt; igy fogott^ ö ezen gigasi tervének keresztülviteléhez. Megveri az egyptomi mamdukokat, bevonul Cairóba, elpusztít egy török sereget, de ekkor kitör seregében a Pestis, otthon
