Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-10-06 / 40. szám
Budapest, 1895. (3) BUDA es VIDÉK Oktober 6. hogy ott van, ott függ megtöltve a falon. Valóságos gyermek játék, pedig kéz és fegyver nem való annak kezébe, a ki avval bánni nem tud. Az orvos valakinek nagy sétákat ajánl, azonnal fegyvert vesz, vált fegyverengedélyt belép egy vadász-társaságba és legtöbbnyire, nem sokára meg is serétesz valakit. A törvényhozás még eddig nem figyelt ezekre. A fegyver okozta baleset szerzőjét elitélik, vagy felmentik, vagy egyáltalán bíróság elé sem kerül. Mindig félelem tölt el, ha vasárnap úgy nevezett kocza vadászokat látok kivonulni. Elvannak látva, felszerelve, felöl* özve. Többen közülök még czélozni is alig tudnak, előbb veszik meg a vadász diadal jelvényeit mielőtt a^ első vad elejtésének emlékéül a vadásztársak megpálczázták volna. Mikor azután két-három nap múlva olvasom a szerencsétlenséget, rágondolok az én tollas, lábharisnyás vadászaimra, kik az eredményt a zsákmányt megvásárolják. Mikor pedig látok félkezü embereket, eltolt újakat, fekete szemköteléket és más ilyesmiket rágondolok az állam mulasztására. A törvényhozásnak el kellenne fogadni Szávoszt Alfons ind tványát és ajánlatát, mely szerint minden felnőttebb iskolás fiút a lövő fegyverrel való bánásmódra meg kellene tanítani. A budai lövészház igen alkalmas volna erre — igy ajánlotta és így tette magáévá az indítványt a választmány. Úgy tudjuk, hogy az indítvány a honvédelem minisztériumához be vau adva, de nem hallottuuk semmit arról, hogy az inditványnyal mi történt ? A budapesti polgári lövész-egyesületet és közelebbről az eszme megpenditőjét Szávoszt Alfonsot a legnemesebb czél vezette. A honvédelem miniszterét is olyan férfinak ismerjük, ki minden szép és humánus eszmét igyekszik megvalósítani, és megvalósítja ezt is, mert a fegyverrel való ügye3 bánásmód egyik főalapja a jó fegyver viselésnek. —o—r— Országh-estély Kelenföldén. Sikerült estélyt rendezett a kelenföldi kör folyó hó 3-áu a Sós-fürdő vendéglője éttermében. Az estélyt budavári dr. Országh Sándornak a király részéről történt kitüntetése alkalmából rendezték. Budavári dr. Országh Sándor mint a kelenföldi kör elnöke, nagy befolyásával lelkesen és ernyedetlenül küzd a Kelenföld jövője érdekében. A rossz idő daczára előkelő és számos tagból álló társaság gyűlt össze. Az ünnepeltet megérkezésekor Martinék Ágoston üdvözölte, a ki azt szívélyesen megköszönte. Ezután megtartották a választmányi ülést. A választmány ülése után Dániel György építő mester és kelenföldi lakos olvasta fel: „Húsz év múlva“ czimü érdekes felolvasását, melyben élénken, megkapóan rajzolta a jövőt. Erre a dúsan teritett asztalhoz ült az ünneplő társaság. A vacsora, mit Schmidt Győző ízletesen és általános megelégedésre szolgált s melyhez kitűnő borokat s Francois-féle élvezetes pezsgőt adott a következő fogásokból állt: Kecsege tartár mártással. Angol vesepecsenye körözve. Stíriai jércze salátával. Torta. Giardinettó. Sajt. Az első pohárköszöntőt lendületes hévvel Hirschler Mór mondotta dr. budavári Országh Sándorra. A tetszéssel fogadott pohárköszöntő után dr. Jámbor Gyula szintén az est hősét éltette. Általános csend és figyelem között emelkedett fel a kör elnöke dr. Országh Sándor. Először is kijelentette, hogy a meghívást nagy örömmel fogadta. A kelenföldi kör szintén az a kedves kör, hol mindenki jól érezheti magát. Biztos alapokon nyugszik, mert itt nincs ellenségeskedés. Itt csak barátok vannak. Kéri a kör tagjait, hogy munkásságukat folytatva ápolják továbbra is ezt a szellemet. Szónoki erejű beszédében tanuságosan foglalkozott a régi Budával, melynek régi dolgainak megírásához hozzá kezdett. Dániel merész képzelettel rajzolta Kelenföld jövőjét, de meg; van győződve, hogy ebből sok valósul meg. Kívánja, hogy Dániel elmefuttatásában előadottak megvalósuljanak. Élteti a kelenföldi kört. A szűnni nem akaró éljen és tetszés zaj elmúlása után dr. M e i s e 1 s Vilmos sikerült pohárköszöntőben az egész világon hires és páratlan Sósfürdő tekintélyes orvosát dr. Brukkot és a szakavatott és buzgó igazgatót Káhn Gusztávot élteti, kiknek köszönhető a Sósfürdő felvirágzása. H e i u Lipót tartalmas pohárköszöntőben beszélt Kelenföld elhanyagolásáról, s kifejezte azt, hogy a fel- virágozásnak hatalmos biztosítéka dr. Országh Sándor, s mint a jövő felvirágzás biztosítékára, oszlopára emelte poharát. Dr. J á m b o r Gyula Káhnt, mint jó hazafit éltette. Ezután ismét dr. budavári Országh Sándor szófiait fel és pedig a nehány német ajkú kedvéért németül. Hatásos köszöntőjében kiemelte a magyarság erősödését. Az öreg emberek csak németül, ők magyarul és németül és a fiaik csak magyarul beszélnek. Nagy hivatása vau a magyarnak, mert ez választja el a szlávot a némettől. . . . Káhn Gusztáv a „Buda és Vidéke“ jelenlevő képviselőjére emelte poharát, hangsúlyozta a Buda és Vidéke hivatását és buzgol- kodását, egyúttal arra kérte a jelenlevőket, hogy a Buda és Vidéke terjesztése érdekében, támogatásában lelkesen működjenek közre. Élteti az egész sajtót és kéri, hogy Kelenföld ügyeivel foglalkozzanak a lapok. Tury Zoltán a Pesti Napló jelenlevő képviselője Országhra, mint minden közügy lelkes előharczosára köszöntött. Jámbor Gyula Országhot, mint fiatal embert éltette. Dr. budavári Országh Sándor Tury Zoltán köszöntőjére válaszolva érdekes adatokat sorol fel a múltból 1861-ben mint Budaváros főjegyzője emlékezik arra, hogy Budának körül-belül 50 tanítója volt, és ezek közül 30 semmit sem, 15 keveset s egészen csak 5 tudott magyarul. Harminczat nyugdíjazni kellett. Felemlíti 1870-ből Molnár György magyar színházának küzdelmeit, ki nem tudott felvergődni, mert kimondották, hogy Budán csak magyar színház lehet. A múlt és a jelen között nagy a kiilömbség sok az eredmény. A mulatság ezután jó kedélylyel folyt tovább és egyik legszebb estélye lesz a kelenföldi körnek. . . . Jelen voltak: Dr. Országh Sándor, Hirschler Mór, Kahn Gusztáv, Jámbor Gyula, Hein Lipót, Hein Samu, Lobmayer Mátyás, dr. Bruck Jakab, dr. Meisels Vilmos, Koch József, Frey Alajos, Dániel György, Molnár Norbert, Büttel János, Bittner Alajos, Barabás József, Sári Antal, Korn Izidor, Voigt Henrik, Schönfeld Károly, Schmidt Győző, Horváth János, Pollák Miksa, Kratochwilla Imre, Fischer Károly Martinék Ágoston, Weisz Salamon, Tury Zolán stb. Mi a magunk részéről azt kívánjuk, hogy tj kelenföldi kör virágozzék és tagjai lelkesedjenek Kelenföld ügyéért úgy mind eddig. A m. kir. állami nő ipariskola. A „Pest-budai nő ipar egyesület“ vetette meg alapját ennek az iskolának, a mely annak idején súlyos anyagi zavarok közé jutott, úgy hogy további fennállása is veszélyeztetve volt. A kereskedelemügyi m. kir. minister azonban fontolóra vette e fontos hivatással biró ipar iskola fentartásának módozatait, a vallás és közoktatásügyi m. kir. ministerrel és Budapest fővárossal már 1889-ben oly megállapodásra jutott, a melyek annak további fennmaradását biztosították. E megállapodások szerint a kultusz minister évi 2800 frt engedélyezett, Budapest főváros pedig elismerésre méltó áldozatkészséggel elvállalta egy 25 ezer frtos kölcsönnek kamat terheit 1250 írttal; végre a pesti első hazai takarékpénztár évi 100 frtot biztosított. Ezekhez az összegekhez hozzájárult még a kereskedelmi minister 2000 írttal. A nevezett egyesület ily nagymérvű támogatás mellett a kultusz minister valamint a kereskedelemügyi minister főfelügyelete alatt 1892-ig működött tovább, a mikor az intézetet a kereskedelemügyi minister végleg átvette. A végleges átvétel folytán az intézet a felügyelő bizottság által tett javaslatok alapján 1894 év julius ho 3-án kelt leirattal uj szervezeti szabályzatot nyert. Mi is hát czélja, és feladata a m. kir. állami nő ipar iskolának ? erre megfelel a múlt évben kiadott Értesítőnek következő tájékoztató sorai, a melyeket nagy gonddal és szakavatattsággal özv: Nendtvich Gusztávné Igazgató szerkesztett. Első sorban is, hogy a fiatal nőket a női munkák készítésével foglalkozó üzleteknek hasznos segédmunkásaivá képezzen oly módon, hogy az ilyen nők közül azok, kik később is önerejükre lesznek utalva, gyakorlati képzettségük tovább fejlesztése, illetőleg kiegészítése után, önálló gyakorlati működésre, női munkaüzletek vezetésére is képesek legyenek ; a családi körükben foglalkozó nőknek a kiilömböző női munkák készítésében alapos képzést nyújtson. Az intézet alkalmas Időszakokban rövi- debb tartamú rendkívüli tanfolyamokat is rendez a rendes szaktanfolyamok tantervébe fel nem vett fontosabb női munkák tanítására. Az intézett végzett tanulói a rendelkezésre álló hely szerinti számban a felügyelő-bizottság jóváhagyásával még egy évig foglalkozhatnak az intézetben kézi ügyességük tökéletesítése végett. A m. kir. állami nőipariskolának a mostani tanévben is négy szakosztálya van u. m.: a fehérvarró, a felsőruhavarró, a fehér-, szines és mühimző, végre a divatáru-czikkeket készítő osztály, melyek, a legutóbb említettnek kivételével, a budai fiókintézetben is működni fognak. A tanítás főbb szaktárgyai a következők: a) fehérnem ü-v arr ó-o sztályban: a férfi és női fehérnemüek, az asztal és ágynemiiek rajzolása, kiszabása és varrása kézzel és különböző rendszerű gépeken. A fehérnemüek díszítése. b) afelsőruh a-v arr ó-o sztályban: a felsőruhák mértékvétele, szabás-minta rajzolása, kiszabása az egyszerű és díszesebb ráhák összeállítása, varrása és díszítése. Az felsőruhák átalakítása. Ruhavasalás. c) A fehér-, szines és mühimző- osztályban: hurkolás, likacsos és tömött kézi hímzés. Fehér- és monogramm-himzés kereten. Szines hímzés, tűfestés, aranyhimzés; hímzés ráhelye- zéssel. d) A divatáruczikkeket készítő osztályban: téli és nyári női kalapok, fejkötők, szalag, csipke, virág stb. és tolldiszek készítése; kalapok és fejkötők átalakítása ; Ezt a programmot elolvasva, és ennek betartásáról meggyőződve, lehetetlen, hogy részünkről is ki ne fejezzük elismerésünket az illetékes körök előtt, a kik elősegítették azt, hogy ez az ipariskola a budai részeken is otthonra talált. Úgy a kultusz valamint a kereskedelemügyi miniszter urak, de hozzá a fő- és székváros áldozatkészsége lehetővé tette, hogy ez az intézet feladatának teljesen megfelel, és tovább virágzik. Ismerőseink. (Árnyak és fények.) A 19 éves feltaláló. Irta : Fulton. A bécsi Statthalterei ez évi augusztus 20-án jegyezte be Szentesi Alfonz hazánkfia „villanymalom“ nevet viselő találmányára a szabadalmi elsőbbségi jogot. Minthogy e szép sikert ígérő vívmány eszméje hazánkban született meg, sőt a kivitel első mozzanatait annak idején szerkesztőségünk is figyelemmel kisérte, igen időszerűnek tartjuk azt most, midőn vele a feltaláló a technicus világ elé kilép, nehány szóval olvasóink előtt ismertetni. A technika fejlődésének első korszakában az ember egyedül a természet szolgáltatta erőket vette használatába, értjük ezek alatt a vizet és szelet, melyekkel malomkereket hajtatott s
