Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-10-06 / 40. szám
Budapest, 1895. IV. évfolyam 40. sz. Vasárnap, október 6. BUDA ÉS VIDÉKE KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ES TÁRSADALMI HETILAP. BUDA ÉS VIDÉKE ÉRDEKEINEK KÖZLÖNYE. Szerkeszti : EEDÉLTI <3- "2" TX Xj KIAI>ó-íII Y ÄTÄI^, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotás-utcza 12 a. Sztíke-ház, Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél 'vre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. SZERKÍJSZTŐS^G, 1. kér., Alkotás-utcza 12/a. Szöke-liáz. kézáratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Szocziálisták Kalázon. á' . nberfc megilleti az a jog, hogy sorsa javítására törekedjék. Ezzel telik el a legtöbb ember élete. Kevesen vannak a jóllakottak, a többség nélkülözéssel tengődik. A munkás kérdéssel nincs a társadalmi kérdés megoldva, mert a szorosan vett ipari és gyári munkásokon kivül az egé^z kenyérkeresetre utalt emberiség, szóval az a ki nem magáéból ól, sinlődik, nyomorog. Maga a föld- birtokos osztály, az iparos, a kereskedő, a gyáros is sújtva, terhelve van a körülmények és a fogyasztó közönség állapota folytán. Elérkezett az egész társadalom rendezésének ideje. Az igénjmknek a neveléssel való csökkentése, a kereset forrásoknak fokozása, vallásosság, jó erkölcs ébresztése a keresztény türelemben való edzés, a kapzsiság, a hirtelen való meggazdagodás vágyának való korlátozása, az egészség és munkaerővel való visszaélés megszüntetése azok, a melyekkel czélunkhoz közeledünk. Sem munkás, sem munkaadó ne teremtsenek kényszer helyzeteket. A „BUDA és VIDÉKÉ“ TÁRCZÁJA. Elvek és tövisek. (Regény egy kötetben.) (20) Irta : ERDÉLYI GYULA. Rétyi Antos István barátomnak! Pönöge Lörincz nagy büszkén integetett a második helyen üllő Domboréknak, a mint a következő állomáson kiszállt, hogy tanuk előtt élvezze dicsőségét. A báró jágerja nyomon követte. Ha ő megállt, az is megállt. A közönség mosolygott a furcsa jeleneten. Selyem ruhás paraszt a kit karon fogva vezet egy nő és egy ur, előtte falusiasán öltözött leány a nyomában a jáger. Éhez a képhez nem kellett magyarázat megértette azt még a gyermek is. Dombor Máté kihajolt az ablakon. Adj Isten komám uram ! Pönöge Lörincz nagy becsesen hajtogatta a fejét, mint ha már arra készülne, hogy fogadja az ünneplő küldöttséget. — Hogy van komám ? kérdezte Máté ur. — Diszes létezés köröz a boldogság pántlikájával, felelt Kasznár uram. Csengettek. A társaság felczihelődött a kocsira. A vadász és a báró emelték fel az uj férjet. Báró Szirtes Aladár folytonosan őt mulattatta és beszélt neki arról, hogy milyen is hát az az úri élet a mibe bele akar lépni. Meg lesz minden még a nemesség is, vagy egyéb kitüntetés. Szép kereszt a mellére arany lánczczal. Boldog álomba szenderedett a népbarát a nép nagyja, az apostol, a munkáspárt disz- tagja, az asztaltársaság elnöke és nagyokat horkolt a báró beszélgetése alatt, mintha gyermek lenne és dajka mesét ha lgatna. A szoczializmus a keresztény vallás által meg van oldva. Kövessék a Krisztus evangéliumát mindenek, ha nem is sorakoznak keresztje alá és a felebaráti szeretet és türelem országa lészen a földből. Tekintsük a szoczializmust úgy mint tudományt, ez csak továbbvitele Jézus Krisztus tanitásáuak. Természetes, hogy a kik csak félmüvelteu fognak annak I magyarázatához, a helyett, hogy hasz- j náluának ártnak a szent ügynek. Rómitgetósek, sztrájkok, zajos tüntetések nem használnak, sőt inkább el- mérgesitik a kérdést, a mit mielőbb meg kellene oldani. Izgatások, türelmetlenségek, méívghintő, osztálygyülöletre intő iratok kiosztása, csak elhalasztják a megoldás idejét. A munkások úgy nevezett vezetői elhamarkodják az ügyet, mert minden túlbuzgóság ártalmas. Múlt számunkban a polgárőrség szervezését jó ellenszerül ajánlottuk és ajánljuk továbbra is. A munkások jogos követeléseit istápolja mindenki, egész addig míg ebből állam és társadalmi rend fel forgatás nem következhetik be. GyáBrinzenstein Klotild most már Pönöge Lőrinczné oda tartotta a vállát, had álmodjék még édesebben a vezér. Elérte czélját, fényes berendezésű lakásban lakik, estélyeket ád és még jobban ünnepük a szocziálisták. A pénz jó eszköz, azzal sokat ellehet érni. A kinek pénze van még több pénze lehet, a gazdagság szaporodhatok. Egy kis szerencse és meg: van az egész. Kőbányánál ébredt fel Pönöge uram és elmondta, bogy álmában németül beszélt, mert ez is az urasághoz tartozik. A báró figyelmeztette az ünnepélyes fogadtatásra. így történt . . . A mint a vonat a pályaházb a berobogott éljen hangzott fel. Az utasok kíváncsian néztek oda a honnan az éljent hallották. Egy csomó ember állt ott, a kikhez leugrott a báró jágérje és megmutatta azt a kocsit, melyről majd Pönöge uram fog leszállaui. Az ünnepelt csakugyan leszállt és nejét karon fogva közeledett a csoporthoz, melyből egy vézna alak vált ki és egy bokrétát tartva elkezdett Deszélni: „Dicső férfiú! Népvezér! Apostol! Örvendezve vettük pártunk pártfogója a báró ur ő méltósága (Ha a bankok élén grófok, bárók állnak miért ne lehetne népvezér a báró ennek folytatása korunk satiraja. Súgta Dombor Máté fülébe Csöry Miklós). Örvendezve vettük a báró ur ő méltósága értesítését, hogy az az imádott és rajongva tisztelt hölgy, ki életét a szocziá- lizmus szent ügyének szentelte, hozzád dicső férfiú csatolta életét (Éljen. Taps.) Örülünk, hogy vezérünk akarsz lenni és résztvenní az egyenlőség, az emberi jogok kiküzdésében. Légy hü mind halálig és ird neved betűvel és vérrel szent ügyünk történetébe. Te pedig dicső hölgy fogadd el lángoló tiszteletünk emlékére ezt a virágot. Legyetek boldogok!“ molitani kell őket, de az erőszakosságot gátolják meg az összes alkotmányos eszközökkel. Századunk jelszava a helyzet javitása és a 300 forinttal díjazott néptanitó, vagy a nyolczvan krajczáros dijnok nem oszt kátékat, hanem zörget az ajtón, hogy nyissák meg. A munkások jogát elismerem, de elitólem nem helyeslem a modort, mely- lyel jogaikat követelik. Az izgatásnak pedig ellensége vagyok. Tessék Írni, tessék egyleteket alkotni, népgy üléseken beszélni, de a törvényen belül, hogy a törvényen kivül ne jussanak. Vidéki kirándulásaik nem vezetnek jóra. A múlt vasárnapon Kalázon jelent meg, vagy tiz agitátor a földműves osztály felizgatása végett. Az elöljáróság azonnal intézkedett, hogy csendőrség jelenjen meg. A megjelent csendőrök láttára a vezérek elugrottak és csak egyet sikerült elfogni. Az esetről értesítették a megye alispánját, ki intézkedni fog a veszélyes vasárnapi kirándulások meggátolásáról; a melyeknek különben a józan és törvénytisztelő népe között kévés eredménye lehet, mert ott az az első: „Imádkozzál és dolgozzál.“ A vézna kopott alak, ki valaha népénekes volt és most a kékszinü szocziálisták titkára ezzel végezte beszédjét és torkát köhögéssel megköszörülve egy hatalmas Halljukot kiáltott. Csöry Miklós azt mondta Péternek „Látod azt a népet.“ — Látom. — Nézd meg jól. Hányat látsz olyant, kit csakugyan igazi elnyomott munkásnak tartasz, hány van olyan ki a szocziálizmus magas tanait érti és érzi. Zavarosban halászó dologkerülők kik csak veszélyeztetik a munkások ügyét. Péter nem felelhetett, mert Pönkge uram szóllalt fel dicsőségközi állásában. Eszébe jutott az a mit az utón Csöry Miklós beszélt, hogy milyen komédia az élet. Egy véletlen hiressé teheti a leggyengébb embert. íme iit van Kasznár Pönöge uram esete, a ki szerephez jut, belegyakorolja magát és egyszer oda fejlődik, hogy, ha valaki nem tartaná hires embernek meg is haragudnék. A rossz szinész is hat a neki való szerepben. Pönöge uram levett kalappal állt a tisztelgők elé. Kezet fogott a szónokkal. Azután szólt: „Kedves fogadó barátság! Az egyesülés szárazon és vizen jeles állapot és a kieszelés kibontásának pontja helyes alkalom az ügyre nézve szép tekintet. A felálás úgy jelenetezés, ha keresés vagyon. Keressük és megtaláljuk szivbeli szeretetnek gyertyájával. A gyertya úgy ég, ha meggyujtják. Ez szó mondásom szin kebel gyanánt.“ Éljen! kiáiltották a tisztelgők, azután következett a bemutatás. Pönöge uram úgy találta, hogy jól kivasalta a szándékát. Hizott a büszke sikertől- Hiában csak szép az a vezér- ség. Egy kicsit kopottnak találta a bizottságot, de hátha ez csak úri passzió. Sok nagy urat látott ő már viselt kabátban járni.
