Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-02-03 / 5. szám
Budapest, 1895. IV. évfolyam 5. sz. Vasárnap, február , • F *>• BUDA ÉS VIDÉKE KÖZIG,'IZGATÁS! KÖZGÁZIIASÁGI ES TÁRSADALMI IIETILAI* Az I. kerületi polgári kör, II. kér. polgári kör, a krisztinavárosi vöröskereszt-egylet és a budai kereskedő-társulat stb. közlönye. KIÄD0-HIYÄTÄU hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek: I. kér. Alkotás-ntcza 12 a. Szőke-liáz. / Szálloda a várban. Ilyen is készül, már tervben is van, csak végrehajtásra vár. Első látásra különösnek tetszik ez a terv, de ha komolyabban a kérdés érdemébe belepillantunk, úgy nagyon is egészséges eszmével állunk szemben. Haladni akarunk minden vonalon a mi nem dédelgetett bal parti részünkkel, megakarjuk ragadni az alkalmat, hogy mi is produkálhassunk valamit a nagyközönség kényelmére. Hiszen mi a székes-fővárossal egy test vagyunk, hát iparkodunk is, hogy annak egyes testrészei megtegyék működésüket az egészért, mert csak igy érhető el, hogy az egy test összhangzó működésben végezze munkáját. A I-ső kerülethez tartozó várnak egyátalában nincsen szállodája, pedig nagyon is elkelne. Egy előkelő városrész, a hol nem hajthatja le fejét az idegen nyugovóra, de még az ide tartozó polgár sem, ha a sors úgy kívánja, hogy egy két éjjet nem tölthet otthonában. iSTe értsenek félre ! Az L kerületi várat az intelligensebb osztályhoz tartozók lakják, túlnyomó részben hivatalnokok. Történjék ! Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak ; Egész évre 12 korona, fél vre 6 koi'ona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. s^er készít I. kér., Alkotás utcza 12/a. Szőke -húz kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. már most egy haláleset a családban, mig az egyik szobában a kedves halott kiterítve fekszik, a megszomorodott család a másikban csak nem húzhatja meg magát fájdalmával ? ha ismerőse nincs, a várból le kell vándorolnia, hogy keressen egy szállodát a hol gondjaiba temetkezve, megpihenhessen; még a gyászszer- tásnak vége szakad. Vagy tegyük fel, hogy a családban epidemikus baj tör ki, a közegészségi bizottság ilyenkor könyörtelen, — és jól is teszi, — kilakoltatás történik s a családfő ismét kénytelen vándor utat tenni messze idegen kerületbe egy szállodáig, — mert.a várban nincs, —bogy az ég alatt ne maradjon addiglan, inig a fertőtlenítés megtörténik. De arra nézve, hogy egy minden kényelemmel berendezett szállodának igen is immár helye van a várban, arra nézve a bizonyitékokat legeslegvégén kezdettük. Megállja ez is a helyét, de sokkal nagyobb bizonyíték a nagy közönségnek érdekei, hogy itt a várban is legyen egy a mai kor igényeinek megfelelő szálloda, a hova az ország különböző részéből felvándoroló idegenek, de mondjuk, az itt kínálkozó pompás kilátásban gyönyörködni akaró külföldiek is otthonra találjanak. Itt van a királyi lak, a miniszterelnöki palota a különböző minisztériumok köztük a pénzügyi, konvédelemügyi és belügyi, itt székel a herczegprimás. Ügyes-bajos ember mindig akad a megyékben, városokban Jönnek a depntácziók különféle irányból, sokszor már késő este, bogy reggel jelentkezzenek a kihallgatásra. Hát milyen kényelem adódnék ezeknek, ha megérkezésükkor egyenesen a várba hajtatnának, hol egy tiszta, igazi komforttal berendezett szállodában pihenhetnék ki úti fáradalmaikat? Sokszor igy tél viz idején valóságos áldás számba menne, ha a . küldöttség a kitűzött időben teljesen kipihenve egy pár lépésnyire közelíthetné meg a királyi lakot, s végezhetné dolgát miniszterekkel, hivatalnokokkal, már a hová kiküldetése avagy jogorvoslata, kérelmének és sérelmének elpanaszolása vonzza. A várba felállítandó és létesítendő szálloda mellett csak úgy pongyolán vetjük oda a bizonyítékokat, nem okoljuk meg bővebben annak szükséges voltát, de egyet még fel kell hoznunk a terv czélszerüsége és a terv egészséges volta mellett és ez a Déli vaspálya ál lain o s i t á s a. Ez már befejezett ténynek tekint„A BUDA és VIDÉKÉ“ TARCZAJA. Napoleon és Mohamed. (Az epileptikus jellem szempontjából) — Irta és felolvasta a III. k. kör estélyén : Mittelmann Bernát dr. — Mielőtt thémánkra áttérnénk, szükségesnek tartjuk felemlíteni, hogy az emberi jellemnek fő sajátsága az akarásnak módja, de mielőtt az ember szabad akaratának elvéből gyakorlati következtetést vonnánk, szükséges fölvetni a kérdést: mennyiben van szabad akarat egyátalában ; szükséges ez azért, mert erre nézve bölcsész és tbeologus, jogtudós és természetbúvár külömbözőkép gondolkodik. A theologusnak dogma a szabad akarat, a bölcsésznek czél, a jogásznak ez azért kell, mert annélkül nem tud államot képzelni. A természetbúvár nem ismer dogmát, neki nincs előzetes okoskodása, előtte nincs tekintély, nincs hasznossági elv; ő csak megfigyelésekre támaszkodik és ezen alapon a szabad akaratot nyílt kérdésnek tekinti. Csakhogy bajos a szabad akaratot megfigyelni, az nem olyan tulajdonsága az anyagnak, mint a villamosság a kautschuknak. Az akarat az anyag összes cselekedeteinek az eredménye, ezt érzékileg nem lehet megfigyelni, ezt csak közvetve lehet kipuhatolni. A megfigyelésnek pedig azt találjuk, hogy ha az akarat a theologussal egyezőleg hajlandók vagyunk mi is az úgynevezett léleknek tulajdonítani, de ez a lélek függ minden pillanatban a festői, függ minden pillanatban az agytól, a hová a lélek működését Imlyeztik. A lélek működése és az agy szoros összefüggésben vannak; de nemcsak az agytól közvetlenül, de az egész test táplálkozásától és működésétől is függ a szellemi működés, mint azt látjuk a társadalmi érintkezéseknél, a beteg ágynál és a bonczoló asztalon. Az agy centruma a szellemi működéseknek, idejönnek a testből a benyomások, a melyek részint homályos érzelmekké, majd tiszta felfogásokká, érzésekké, indulatokká alakulnak. Hogy ezen sokféle lelki folyamat között hogyan működik az agy, ez az agynak szabadsága. A természettudományi felfogást az erkölcsi statisztika is támogatja. Ez a szabadakaratról szóló tannak korlátokat állít, sőt azt csaknem romba dönti. Kiderült például, hogy teljesen önkényesnek látszó cselekedetek, mint az ön- gyilkosság, nősülések, büntettek, évről évre ugyanazon számarányban fordulnak elő ; sőt ezek számarányát már a következő évre meghatározhatjuk. Mikép egyeztethető össze, hogy önkényesnek látszó cselekedetek bizonyos törvényszerűséggel jelentkeznek? A természetudományi felfogás szerint az egyén viszonyai bárom tényezőinek rabszolgája, és pedig: szervezete alapjának, nevelésének, külső viszonyainak és végzetének. Az egyén csak nevelését és külső viszonyait befolyásolhatja, de csakis korlátoltan és 1 föltételesen; a legfontosabb a szervezet az akarattól teljesen független. Az egyesnek akarata csak annyira érvényesül, a mennyire bizonyos társadalmi föltételeket akár jókat akár roszakat átalakítani, az emberiség nevelésében rósztvenni, saját nevelésére értékesíteni képes ; a mennyire az egyén ethikai ösztöne erkölcsiség és a nevelés javulása által túlsúlyra jut szervi ösztöne fölött, annyira gyarapodik az erkölcsi akarata is. A természettudományi fölfogása a szabad akaratnak különben kielégítheti a jogállamot is, mert hisz ő nem követel feltétlenül szabad akaratot, ő megelégszik annak a törekvésnek létezésével a mely az egyént kötelezi, hogy önző és másokat sértő ingereknek erkölcsi és állami törvények érdekében sikeresen ellentálljon. Jogunk, van tehát követelni, hogy hasznosnak és ártalmasnak, a megengedettnek és tiltottnak logikai indokait úgy állítsa maga elé, hogy azutáni elhatározásáért íelelős lehessen, beszámitásképes lehessen ; jogunk van tőle ethikai tudatot követelni, átérzését auuak, hogy az ő jogait mások és a társadalom csak úgy respektálhatja, ha ő nem sérti mások jogkörét; de ezt a jogot csak az egészséges agygyal szemben gyakorolhatjuk, a beteg agy, — és ide tartoznak főleg az epileptikusok, — ethikai indokokkal nem bir ; ezek nem teljesen beszámítás képesek. A legmodernebb jogtudomány különös tekintettel van is ezekre és enyhítő körülmények számba vételével bírálja el ezeket. Az epileptikus, noha a polgárosultság és nevelés jótéteményében részesült, nem részesült az egészséges ember azon képességében, hogy ethikai képzeteket szerezhetne, azokat erkölcsi fogalmakká és iltéletekké egyesíthesse és ellenindokai gyanánt értékesíthesse. Az az agy, hol ilyen integráló képesség hiányzik, bizonyos defectusban szenved, szervezeti hibában, bizonyítja ezt, hogy a nevelés minden
