Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-09-08 / 36. szám
Budapest 1895. (2.) csapadék volt Zágrábban (Slejme) 1350 mm. (Budapesten 640 mm.) A IV. fejezet föltünteti az ó-gyallai meteorologiai önjelző műszerek adatait óráról órára, s ez e jelesen szerkesztett évkönyv legérdekesebb része. Az ó-gyallai intézet Dr. Konkoly Thege Miklós a központi m. kir. meteerologiai intézet érdemes igazgatójának magántulajdonát képezi, ki évenkint ezreket és ezreket áldoz itt a tudomány oltárára. EperjeBsy István. A kereszt diadala. „Kezdet és végnélküli Lény, lények Lénye Isten ! Szentséges nevedet az égen izzó csillagokkal, a földön gyönge virágokkal Írtad fel, — Ura vagy mindennek, felhők felett és alatt, — intésedre hamvakba térend egykoron az azúr tüzpontja: angyalaid egyike e földről kiált gyémánttrónod kristály zsámolya felé. Szent parancsodból érkeztem e földre, hogy véget nem ismerő boldogság birodalmadba vezessen eltéve- lyedett gyermekeidet. Aranyszínű hajfürtjeimen elhozám az özönvíz jeléül hagyott szivárvány színeit, — égi fénnyel teljes szemeimben a szerelem nefelejts bimbója fakad, — ifjubájos arcaimon a kedves hajnal legdicsőbb sugara mosolyog. — ajkaimról a zenithen felül viruló boldogságot hirdető hit magasztos igéi repülnek el.“ „Nem reszkettem a nap vakító tüzpont- jától, csillagok rémes futásától, vészthozó felhőtől, borzalmas vihartól, reszkettetőleg daloló menydörgéstől, lángoló villámlástól. A felhőtlen nap aranysugarai, szende hold fénye, csillagok milliói, zarándokló felhők: mind mind hű társként jártak velem, halmok és völgyek ékes virágai, tisztelettel hajoltak meg, dicsőített személyem és örökifjú szépségem előtt. így haladtam, örömet nyújtott minden, engem üdvözölt minden, mint szent hivatásban működőt. Mindenütt örömmel fogadtak, minden meghajolt legszentebb neved előtt, mindenütt csodálatos fény körité e keresztet, egyedül eltévelyedett gyermekeidnél, akikért is a kopár Golgothán, édes szeretettel véreztél el: találok zord kebelre, az égifény koszoruzott kereszt szemlélésétől futva rohannak.“ így beszélt az égi hírnök. Kedves arczain egy mély fájdalom pihen, éjsötét szemeiből a tépő kín nehéz és forró könnyei esnek. Egy tövisbokrot választ nyugalmi párnául, az összegyűjtött könnyekbe érintve, a megváltás jeléül maradt keresztet, zokogó bánatról regélő ajkaira szorítja és álomba merül. És szól a lények Lénye : „Béke veled, fáradt angyalom, vidd a keresztet, a megváltás koszoruzott jelét, az égboltozatig emelkedő bérez ormára, hogy a távolból jött és messzeségbe induló vándor meglássa, állítsd fel a bömbölő oczeán iszonyai felett, hogy messzelátszó fényt adjon, a mély örvény felé dobatott hajón lévőknek, helyezd a roppant terjedelmű sivatag vázára, hogy koronás árnyában jóttevő nyugalmat találjon a fáradt utas, vidd a virággalteljes völgyekbe, hogy a tőlem oly szépnek alkotott természet bájain merengő leány és ifjú előtt álljon és te fáradt angyalom, szent akaratom teljesülhetéséből maradj a földön, eltévelyedett gyermekeim mindegyikét vezesd vissza, atyai szerető szivem melegére és a háromszáz milliót számláló hívemtől, hódolattal is megkoszorúzott keresztet vezesd újabb diadalra.“ Föld kebelében buzog még a kis viz, addig addig tör benn, amig életet nem követelhet ő is magának a földszinen. Reszket még az ifjú cserje, szerettei fűződik a több esztendős fához, de ha hatalmassá nőtte ki magát, csatára ki- hivólag is tekint a dúló elemek elé. Olyan zsengekort élt hitünk, blyan ifjú esztendőket látott a kereszt, de ime: az öt földrészen milliókat vall gyermekéül a hit, milliónyi a kereszt száma, amely diadalról diadalra lépett, lép és lépni fog. Isten és nem ember teremtette e hitet, tehát e hitnek halált látnia nem lehet. Isten jövendölte meg egyháza maradását, tehát állnia kell addig, amig a borzasztóságok borBUDA és VIDÉKÉ zasztó napján fel nem kiáltanak az igazságos ítéletre hivó kürtök igéi. Igen, tehát a keresztnek újabb diadalt kell nyernie most és addig. Csendben, zajtalanul, mint sötét erdő árnyában él a szende ibolya, mintegy két esztendő óta, egy katholikus egylet óhajt létre jönni itt Szent-Endrén. A kereszt indul tovább. — Az egylet czélja lenne leányokat és nőtlen ifjakat, működő tagokul felvenni, betegse- gélyzésben és temetkezési összegben részesitni. Temetéseken az egylet, egyleti teljes díszben jelennék meg zenekarával, zászlóval, testvivőkkel, koszorúval, fáklyákkal, a sirnál pedig emlékbeszéd tartatnék. Ezeken felül az egylet saját helyiségében, naponként összejöveteleket rendez, amelyeken hittani értelmű felolvasások, szónoklatok lennének, megismertetnek Egyházunk szentjeinek élettörténetei, hittan, biblia, szertartástan és más hasonló könyveinkből előadások tartatnak. Hogy pedig az összejövetelek a hit magasztos egélyének, fenséges törekvésének és szenytelen hírnevének, megfelelhessenek a női legdrágább erény a leányi szüzesség, ifjúi tisztaság ellenőrizhetéeéből, a szülők is bármikor megjelenhetnek. Temetések alkalmával, az egylet oda törekedni akar, hogy minden egyes meghalt tagja, a lehető legszebb ünnepélylyel temettes- sék el, a legközelebbi napok egyikén pedig, az elhunyt tag szenvedő halhatatlan leikéért tartandó engesztelő szent mise áldozaton az egylet megjelennék. Ezek az alakulandó egyletnek mintegy legfőbb törekvései. A fáradt, a szenvedő, a senkitől meg nemértett lélek: Krisztus vallása a keresztyén hit boldogító árnyában találhat nyugalmat, vigasztalást, részvétet. Úgy mi is, szent Ágoston püspök egyházatya szavaival élve : „Nyugtalan ami szivünk, amig benned Jézus: nyugalmat nem talál“ szüzeink imáival,ifjainkkönyörgésével,megváltásunk égi glóriájával koszoruzott keresztjét, ujabbi diadalra, e szent törekvéssel vezetni: lélekből és szívből induljunk. Baráth Sándor Illés. Budafokról. Budafok község fő-utezájának kikövezése immár befejezést nyer; — voltak oly háztulajdonosok, kik a kövezési költségektől vissza- riadoztak, de most már, amidőn a régi kátyúk és feneketlen sár, avagy fullasztó por helyett szép, egyenes kikövezett utcza ékeskedik a községen végig, mindenki örömmel készülődik házát átalakítani, tatarozni avagy újjá építeni, szóval értékesebb és kies állapotba hozni. Sternlicht Lipót újon épült és bár kis területen fekvő, de mintegy 20,000 forintba került egy emeletes, gyönyörű stylü és belsőleg is minden tekintetben a kényelemnek megfelelő háza, mely a sugárutra is beillenék, már most is nagyban emeli a fő-uteza szépségét ; nevezett ur saját nyilatkozata szerint, nem kiméivé a tetemes költséget, nemcsak saját kényelmét, hanem a község, illetve fő-uteza szépségének előmozdítását tűzte ki czélul; ezt a példát már most is többen követik, ugyanis: Dr. Taub Ferencz, Szäuger János, Gissinger Józsefné, Pospischl Lajos és társa Schuda Simon szép házakat építenek és többen építeni készülnek. — Bár ezt a példát, tekintve a millenium közeledtét és a községnek a főváros közel szomszédságában! fekvését kinek módjában áll mindenki követné, A villamvilágitás a kiállításra feltétlenül készen lesz, mert az ez iránt megkötött szerződést Pest-Pilis-Solt-kiskunvármegye közigazgatási bizottsága f. é. julius hó 9-én tartott rendes évnegyedi közgyűlésén jóvá hagyta és az építési terhek az építési engedély elnyerése végett f. évi; augusztus hó 29-én a kereskedelemügyi ministeriumnál benyujtattak. A vízvezetéki előmunkálatok javában folynak és úgy a község, valamint a magánosok áldozatkészsége folytán biztosra vehető, hogy a villamos világítással egyidejűleg egyesítve életbe lép. Takács Pál. __________ Szeptember 8. Ho zzuk át Budára. (Levél a szerkesztőhöz) Tesztelt Szerkesztőség! Egy lap hire szerint a Horváth fővárosi tanácsnok elnöklete alatt tartott árvaházi bizottság ülésén Heinrich István képviselő részéről inditványoztatott, hogy miután a Rotten- biller-utczában levő Elisabethinum leány árvaház egészs égügyi szempotból czéljának már semmifélekép sem felel meg, az hivatalos esetleg iskolai czélokra használtassák, esetleg eladassék, helyette pedig a kültelken terjedelmes kerti ültetés közepette egy uj árvaház építtessék, mely indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Miután a hol sivár homokos, hol mocsaras pesti környék köztudomásúlag egészségtelen, ngy e részben észszerüleg csakis a budai oldal jöhet tekintetbe. De miután nálunk rendesen nem mindig a természetes ész követelményei, hanem néha a pesti klikkek érdekei a döntők: úgy Budának ott is kell küzdenie, hol minden körülmény mellette szól. Üdvös volna tehát Budaszerte különösen a budai képviselők körében mozgalmat indítani, mely az Elisabethinumnak a budai kültelekre való áthozatalát czélozná. E részben a tisztelt szerkesztőség, melynek lapja Buda érdekeinek védelmét és képviseletét tűzte ki fő czélul, tehetné meg a kezdeményező lépéseket. Bocsássa meg tisztelt Szerkesztő ur e közösen szeretett Budánk érdekében intézett alkalmatlankodó soraimat, mivel is vagyok megkülönböztetett tisztelettel Cívis bndensis. * Adtuk ezt a levelet. Örülünk rajfa, hogy a tisztelt levélíró ur a „Buda és Vidékéinek kitartó munkásságát figyelemmel kiséri. Mint eddig úgy ezután is küzdeni fogunk Budáért és vidékéért. Fegyverhordozásunkat megköny- nyiti az, ha polgártársaink magok is szivükön viselik városrészünk érdekeit és ez által annak emeléséhez hozzájárulnak. Az Elisabethinum áthozatalának kérdése méltó arra, hogy cselekedjünk érte és törvény- hatósági képviselőink emeljék fel szavukat és ne engedjék elaludni cziiikiró indítványát, mit mi is a magunkévá teszünk. Szerkesztő. Az első budai zarándoklat N.-Hária-Czellbe. Ragyogó fényben tűnt fel Szt.-István napja. Verőfényes nap aranyozta be Budapest utczáit és tereit, és mig a főváros lakosságának nagy része a vidékiekkel együtt sietett leróni a nagy és szent király iránti hódolatát és tiszteletét a budai várban, azalatt egy kis csapat készülődött többnyire budaiakból, hogy lelke ájtatosságával elzarándokoljon a hires bucsujáró helyre, N.-M á r i a-C z e 11 b e, hogy bűneitől megtisztulva imádhassa szivének, lelkének tisztaságával az egyedül való nagy Istent. Augusztus 20-án d. u. 5 órakor indult el a „Budapest“ nevet viselő külön hajóval az első budai zarándoklat N a g y-M ária Czellbe. Az első állomás Mária-Taferl búcsú járó hely volt. Gyönyörű fekvésű nagy templomában szent misét hallgattak az ájtatos hívok. A magasból lejővet a közönség az úgy nevezett repülő hídon átkelt a dunai vasúti állomáshoz, hogy innen gőzkocsin folytassa útját Rosenauig. Oda érve a zarándok csapat a S z e n t-H á r o m- s á g hegyére ment fel, hogy ott meglátogassa a bucsujáró hely másodikát, Szent-Háromság templomát.
