Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-01 / 35. szám

Budapest, 1895. (5)

BUDA es VIDÉK

Szeptember 1.

közéletünk ismertjeinek árny és fényképeit, méltányoljuk a polgári érdemet, de feljegyezzük a mulasztásokat is.

Ismertetjük Buda és vidéke közintézeteit ipar és gyártelpeit, községi és közművelődési ügyeit. A magyarosodásért is kitűztük a zászlók nemcsak a nyelvet, de a szellemet is magyarrá akarjuk tenni. Mindent elkövetünk ezért, de nem erőszakos fegyverekkel.

Lapunk erősödésének egyik feltétele az, hogy minden nyilvános helyen olvasható legyen a főváros mind a két pontján és a vidéken is. Kérjük barátainkat, hogy azt minden nyilvános helyen erélyesen kérjék, hivatkozva a magyar egyesület ajánlatára.

Kérjük barátainkat, szíveskedjenek mindenről gyorsan és röviden értesíteni és becses közleményeikkel minél gyakrabban megtisztelni, Buda Dunántúl szive. Sokszor hangoztattuk és mos is hangoztatjuk. Czélunk, hogy a vidékkel szorosabb összeköttetésben lépjünk.

Arra fogunk törekedni, hogy a Budán levő számos intézet életének minden mozzanatát közölhessük, a mi által „Buda és Vidéke“ minél szélesebb körben terjedhessen és Buda iránt, hol a király palotája van az érdeklődést országszerte felkelthessük.

A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai :

Egész évre .... 12 korona.

Félévre.....................6 „

Negyedévre ... 3 „

Különfélék.

— Budavári Országh Sándor.

A király ő felsége dr. Országh Sándornak a budavári előnévvel a magyar nemességet adományozta. Dr. Országh Sándor kitüntetését széles körben fogadják örömmel. Buda emelése körül határozott érdemei vannak. A ki igazságos akar lenni annak ezt el kell ismerni. Működésének maradandó emlékei vannak, sokoldalú munkásságával hasznára volt a polgárságnak és Budának. Fáradhatlan a közügyek terén. A „Buda és Vidéke“ őszintén gratulál a kitüntetéshez annál is inkább, mert Országh Sándor lapunknak nem csak kitűnő munkatársa, de annak egyik legbuzgóbb barátja, ki a „Buda és Vidéke“ érdekében sokat, nagyon sokat tett s annak szerkesztőjét a lap terjesztése körül kifejtett lelkes közre- munkálásával hálára kötelezte.

— Ágoston napja. Múlt hó 28-án, Ágoston napján a II. kér. polgári kör küldöttsége tisztelgett a kör elnökénél Del-Medico Ágostonnál. A küldöttséget a kör alelnöke Duma György főgymnáziumi tanár vezette, ki a tagtársak szerencse kivánatait meleg szavakban tolmácsolta. Az ünnepelt válaszában kiemelte, hogy a kör hivatása a béke idején odairányul, hogy ez a béke a kerület polgárságának kü- lömbség nélkül biztosittassék, a mi csakis az által érhető el, ha annak minden tényezője a kerület polgársága közt felmerülhető ellentétek kiegyezésében fáradozik.

— Túlzsúfoltság. Az iskolákban a tanítás nemsokára megkezdődik. Általánosan nagy a panasz, hogy kevés az iskola. Az elemi iskoláktól kezdve a legfelsőbb tanintézetig tür- hetlen túlzsúfoltság uralkodik. A legtöbb gym- náziumba már nem lehet beíratni a tanulókat. A szüléknek nagy megnyugvására szolgál a városmajor- utczai főgymnázium igazgatóságának az az előzékeny elhatározása, hogy a budai polgárok gyermekeit állami tandíj fizetése mellett veszi fel. Nagy jótétemény ez reánk budaiakra, mert az I. és II. kerületi gymnáziumba már eddig több mint 50 gyermeket nem vehettek fel. Ezen a bajon segít a városmajor-utczai főgymnázium

igazgatójának áldozatkész elhatározása. Figyelmeztetjük erre a szülőket és érdekelteket.

— Halálozás. Jakabffy Tódor öngyilkossága megdöbbentette az egész társadalmat. A részvét kiengesztelte koporsójánál a nem egészen való vádakat. A lapok mohón kaptak az eseten és krónikáztak valót és valótalant. Vezérczikkek jelentek meg a felett, hogy miért nem beszélnek el több rosszat a boldogtalan végű fiatal emberről ismerősei. A mende-mondák terjesztését gavallér kötelességnek akarták minősíteni. Szerintünk a sajtó tisztessége azt követelné, hogy magánügyeket ne hurczoljanak a nyilvánosság elé s ha már oda hurczolják igazságosan ítéljenek. Az egyoldalú informácziók nem képezhetik a sajtó feladatát. Meghalt eltemették, rokonszenv kisérte sírjába. Az Ítéletet, mely kezébe adta a halálthozó fegyvert nem helyeselhetjük. Azt pedig, hogy a sajtó a cause céiébre-nél valóságos kutató rendszert követett nem tartjuk helyesnek. Lehet, hogy mi egyszerűen, talán naivan gondolkodunk, de gondolkodásunkat kötelességünknek tartjuk ki is fejezni. Idézzük Krisztus szavait is: Ne Ítélj, hogy ne ítéltessél.

— Törvényhatósági naptár. Dr.

Toldy László a főváros főlevéltárnoka előfizetési felhívást bocsátott ki az általa szerkesztett „Törvényhatósági Naptár“ 1896-iki évfolyamára. Ez a hézagot pótló és kitünően szerkesztett vállalat most már 8-ik folyamát járja. Az uj folyam gondos szerkesztésben és teljeségben felül fogja múlni az eddigieket is. Különösen kiemelendőnek tartjuk, hogy megyéuként közölni fogja az ország összes anyakönyvezető hivatalait, a mi főképen kezdetben, mig az uj intézmény ismerete általános nem lesz, mindenkire nézve igen fontos útbaigazítást fog nyújtani. Az uj folyam, daczára annak, hogy az eddigieknél bővebb lesz, nem lesz drágább, fűzött példánya 1 frt, a kötött 1 frt 20 kr. A megrendelés postautalványon eszközölhető a Pesti könyv- nyomda-részvény-társaság czimére (Budapest, V., Hold-utcza 7.) A ki az előfizetési áron felül még 20 krajczárt is beküld, az a könyvet bérmentve kapja meg.

Jutalomjáték. Kovács Mihály, a budai szi nkör kedvelt vig színművészének szeptember hó 3-án lesz a jutalomjátéka. A Furcsa háború, Grott Boldizsár szerepében fogja elragadni a budai közönséget. A ki annyi vig estét szerzett remek játékával megérdemli, hogy zsúfolt házban tartsa jutalomjátékát.

— Ró»sa Sándor a szatoadságharczban. >Az 1848—49-iki magyar Szabadságharcz története czimü nagy munkának most jelent meg a 42-ik füzete, melyben G r a c z a György rendkívül érdekesen írja le Rózsa Sándor 1848-iki szereplését. Egészen uj alakban látjuk a hirhedett betyárt a ki száz főnyi lovascsapatjával szörnyű pusztítást tett a iellázadt ráczok közt. Igen szépek a füzet képei is ; különösen érdekes a magyar bankóprés maradványainak bemutatása. A képek a következők: Osztrák hadilobogó, Honvéd attila, Dunyow, honvédezredes, Vécsey tábornok tábori látcsöve, töltényláda a honvédseregnél, Oláh prefektek kardja, A honvédség fegyverei. Az aradi ereklye-muzeumban őrzött eredeti után: Bohusné Szőgyén Antónia, 1848—49 magyar bankóprés maradványai, Az aradi vár szükségpénze, Bem arczképe, Petőfi Sándor rajzolta. Pénznyugtatvány.

— Petőfi. Petőfi reliet-képéről Aradi Zsigmond szobrászunk kitűnő müvéről magasztaló elismeréssel emlékeztünk volt meg. Kiemeltük azt is, hogy a legkülönbözőbb pártszinezetü lapok behatóan indokolva dicsérik a szobormüvet, hangsúlyozva azt a nevezetes és a mü kritikai méltatásánál döntő körülményt, hogy az Aradi müve a nagy költőt ennek jellemző szellemi és kedélyi individualitásában összhang- zatos vonásokban alakította. Mi mindezekhez örömmel hozzájárulunk s készséggel elismerjük azt is, hogy a művész a pompás dombormű Petőfi vonásaiban a magyar zsenialitás prototípusát tüntette fel. Készséggel és hazafias örömmel ismerjük el ezeket, de még sem hallgathatjuk el, hogy az Egyetértés is egy érdekes szakszerűen irt czikkben Aradi müvét magasztalván, olyan formát ir, mintha többi szobrászaink összes müvei silányak volnának. Azt hiszünk, hogy az E—s ide vonatkozó sorai stilisztikai tollcsuszámlás szüleményei, de félreértésre annál inkább alkalmat szolgáltathatnak, mert a czikkiró, nehány az egész közönség által méltán igen gyengének ismert fővárosi nyilvános szobrot említ, a Deák-, Eötvös- és Széchenvi-szobrokat.

— Érdekes Újítás. Eddig Magyar- országon lehetetlen volt az év nevezetesebb eseményeit könnyen áttekinthető alakban számon tartani, mert bármely hirlap egy évfolyama oly nagy terjedelmű és oly nehezen áttekinthető, hogy ennek a czólnak nem igen felelt meg. Most a Budapesten megjelenő „Világ- napló“ azt az értékes njitást léptette életbe, hogy ügyesen összeállított rovatjai végén lexikonszerű naplót vezet hétről-hétre minden nevezetesebb eseményről s igy az év eseményei datum szerint könnyen áttekinthetők. A „Világnapló“ hetenként, szombaton jelenik s bárcsak 6 frt az évi előfizetési ára, e lexikonszerű napló mellé a napi- és hetilapokból, folyóiratokból, szak- és élczlapokból átveszi az érdekes közleményeket s igy nélkülözhatlen hírlapja ez mindazoknak, a kiknek sem idejük, sem alkalmuk, hogy a hatszázat meghaladó magyar hírlapokat átnézzék. Ez az elejétől végig érdek- f'eszitő újság nemcsak a tudás vágyát elégíti ki, hanem az általa nyújtott vaskos lexikon mellett, rendkívül növeli olvasói intelligencziáját Kiadóhivatal: Budapest, Révay-utcza 14.

— Eljegyzés. Özvegy König Lajosné leányát König Margit kisasszonyt eljegyezte Danielisz Ágoston a Franklin-társulat hivatalnoka.

— Az ó-budai takarékpénztár mérlege. Pénzintézeteink sorban nyilvánosságra hozzák az év első felében elért üzleteredményeik számadatait, amelyek nagyrészt piaczunk szilárdságáról és szolidságáról adnak tanúbizonyságot. Ma kapjuk a „Budapest III-ik kerületi takarékpénztár“ junius 30-ával lezárt félévi mérlegét, amely ha nem is bővelkedik imponáló nagy számokkal, de annál szebb eredményeket tüntet fel. A nem is teljes ötvenezer forintnyi részvénytőkével dolgozó intézet a rendes takarékpénztári üzletből eredő 10.747 frt 48 krajczárnyi tiszta nyereséget ért el, ami az alaptőke negyvenhárom százalékos kamatozásának felel meg. A kitűnő mérleg adatai különben a következők: Vagyon: Pénztár 26.077 forint 31 krajczár. Váltótárcza 1,213 618 frt 19 kr. jelzálogilag fedezett követelések 15.220 frt 87 kr, más intézetnél elhelyezett pénz 48944 frt, különféle adósok 12.942 frt 47 kr, előlegek értékpapírokra 1450 frt, összes leltár 808 frt, összesen 1,319.060 frt 84 kr. Teher: Részvénytőke 49.600 frt, tartalékalap 48000 frt, takarékbetétek tőkésített kamatokkal 1,189 816 frt 6 kr, különféle hitelezők 2696 frt 95 kr, fel nem vett osztalék 56 frt, 1894. évi nyeremény áthozat 1918 frt 65 kr, átviteli kamatok 15.2*25 frt 70 kr, tiszta nyereség 10.847 frt 48 kr, összesen 1,319.060 frt 84 kr.

Hódított. A fő és székváros közönsége már a kezdődő országos kiállítás előtt is élvezettel fogyasztja a minden körben hóditó p o- lenai vizet. Ez a viz nem ceak élvezetül szolgál, de egyúttal számos orvosi tekintély által és a közönség részéről is igazolt jóhatásu gyógyvize. A számos bizonyítványokból adjuk ezúttal a következőt:

A Polenai-forrás Tekintetes Igazgatóságának.

Munkács.

Hogy a p o 1 e n a i gyógyvíz, melyet körülbelül egy évig a gyötrő köszvényem ellen rendesen használtam — milyen felséges gyógyszert képez, ilyen baj ellen — azt leírnom lehetetlen, csak anyit mondhatok, hogy engemet a köszvény évek hosszú során nemcsak rendkívül gyötört, hanem lábaimat is anyira elgyengítette, hogy járni sem voltam képes •— szóval a leg- kétségbeejtőbb helyzetbe jutottam. Használtam ezen nagynevű bajom ellen midenféle gyógyszert — ittam sokféle ásványvizeket — de eredmény nélkül. Végre a c s á s z á r-f ü r d ő b e n alkalmam nyílt az áldásos polenai vizet megismerni. Ennek a víznek rendes használata után kezdtem mindjárt könyebülést érezni, később pedig oly mértékben, hogy feltudtam lábaimra is állani, most már nem csak hogy hála istennek járok, de az idő változásait legcsekélyebb mértékben sem érzem.