Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-01 / 35. szám

Budapest, 1895. (4) BUDA és VIDÉKE. Szeptember 1. bőven volt, eltartlizgattunk, elpikézgettünb vagy preferanczozgattunk, az csak természetes. Alkonyatkor pedig Major, a derék élet­mentő állomástiszt minden este furulyázott sokáig, mi kisérgettük komoly és tréfás nótákkal. Ily kellemesen töltötte el a két hónapot a kedélyes társaság az egészséges, szép fekvésű Torbágyon, melynek sok előnye között egy hátránya is van. Többek között az az előnye, hogy nyara­lókkal még nincsen túlzsúfolva, de viszont hát­ránya, hogy csak nagy nehezen lehet élelmi szert kapni a lakóktól, inkább beviszik eladni- valójukat Pestre, hol sokszor olcsóbban adják el, mint itt adhatnák. Még egy baj van! Vége a nyaralásnak! No de majd folytatjuk jövőre! Iskolai hirdetmény. A t. ez. szülőket és gyámokat ezennel értesítjük, hogy a II. kér. vízivárosi, nevezete­sen az alsó fő-utezai, a medve- és iskola-utczai, továbbá a Toldy Ferencz-utczai községi elemi népiskolákban az 1895—-96-ik tanévi beiratások f. é. szeptember hó öt első napján, még pedig reggeli 8 órától 11-ig eszközöltetnek; ugyané napokon d. e. 11 — 12-ig a javitó- és pótvizsgá­latok fognak megtartani. Figyelmeztetjük egyúttal a t. ez. szülőket és gyámokat, hogy gyermekeiket illetve gyá- moltjaikat abba az iskolába Írassák, a melyik iskoiakerületben laknak. Szomszéd, vagy távolabbi iskolakerületbö^ jelentkező gyermekek csak abban az esetben találnak felvételt az 5 napi beiratási idő letelte után, ha az illető iskola hely tekintetében azt lehetsségessé teszi. Tájékoztatásul ide igtatjuk az egyes is­kolák területeit illetve határvonalait. 1. Az alsó fő-utezai iskolában azok gyer­mekei nyernek csak felvételt, kik az Albrecht­ul Apor-utcza, Korvin-téx*, Csolnak-utcza, Do- náti-u. (Albrecht-utig), Donáti-lépcső, Fazekas­tér, Fő-utcza (Vám-u.-ig), Halász-ntcza, Jég- verem-uteza, Iskola-utcza (Vám-u.-ig, Kapu- ezinus-uteza, Margit-rakp. (Vám-u.-ig), Pala- utcza, Ponty-utcza, Szalag-utcza, Szeder-utcza, Székely-utcza, Szőnyeg-utcza és Vám-utczában laknak, 2. A medve-utezai fiú- és 3 az iskola- utczai leányiskolába azok a gyermekek jelent­kezhetnek felvételre, kiknek szülői a Bat- thnyány-u. (Irma-térig), Bomba-tér, Calogány-u. (Fazekas-u.-ig), Csapláros-utcza Donáti-utcza (Vám-u.-ig), Fazekas-utcza Fő-utcza (Pálffy- térig), Gancz-utcza, Gyorskocsi-utcza, Horváth- utcza, Irma-tér (Batthyány- és Málna-utcza között), Iskola-u. (Csalogány-u.-ig), Kacsa-utcza, Kapás-utcza, Királyhegy-utcza, Málna-utcza, Margit-rakp. (Pálffy-térig), Medve-utcza, Or- szág-ut (Erőd-utczáig), Ország-ut (Oszlop-utcza és Tégla-utcza között), Oszlop-utcza, Petre- zselyem-utcza, Plébánia-utcza, Szegényház-u. (Erőd-u.-ig.) Tégla-utcza és Vitéz-utczában laknak. 4. A Toldy Ferencz-utczai iskola terüle­téhez tartoznak azok a gyermekek, kiknek szülői az Ápolda-utcza, Batthyány-u. (Ostrom­ukig), Csalogány-u (Sséna-térig), Franklin-utcza, Hattyu-utcza, Hunfal vy-u. Jáczint-utcza, Uona- utcza, Irma-tér (Toldy F.-u. felé eső házai), Éagyló-utcza, Ország-ut (Erőd-u.-tól Széna- térig), Ország-ut (Kis-Rókus-u.-tól Reteg-ut- czáig), Kis- és Nagy-Rókus-utcza Szegényház-u. (Erőd-u.-tól János-kórházig), Széna-tér (Os- trom-u.-ig), Toldy Ferencz-utcza, Toldy-lépcső és A ándor-utezában laknak. A törvény értelmében minden 6 —12 éves korban levő gyermek tanköteles lévén, felhivjuk a t. ez. szülőket illetve gyámokat, hogy tan­köteles gyermekeiket vagy gyámoltjaikat a fent jelzett napokon okvetlenül írassák be. Az I. osztályba a székesfőv. tek. tanácsá­nak 14716—1876 sz. a kelt rendelete értel­mében az idő előtti iskoláztatás nmggátlása czéljából csak azok a gyermekek vétetnek fél, kik életük 6-ik évét már betöltötték s ezt a körülményt hiteles okmánynyal igazolják. Felvétel alkalmával beiratási dij czimén minden gyermek után 40 krajezár fizetendő. E dij fizetése alól csakis a székesfőváros alkal­mazottjainak gyermekei menthetők fel. Tandij czimén egy évre 3 frt 50 kr. fizetendő, mely összeg félévi, esetleg havi részletekben is le­fizethető. Tandijmentességet gyermeke részére csak az nyerhet, ki a beiratás alkalmával a jelenlevő iskolaszéki tag előtt kijelenti, hogy a tandijat anyagi helyzeténél fogva megfizetni nem képes. A beiratásnál a gyermek oltási, illetve ujraoltási bizonyitványa előmutatandó. A rendes iskolai tanítás szeptember hó 7-én reggeli 8 órakor kezdődik. Figyelmeztetjük végül a t. ez. szülőket és gyámokat, hogy magáutanitásban részesülő gyermekeiket illetve gyámoltjaikat kerületünk valamelyik népiskolájánál annal inkáb jelentsék be, ellenkező esetben csak az elmulasztott be­jelentés igazolása után bocsáttatnak magán- vizsgálatra. Kelt Budapesten, a II. kér., vízivárosi iskolaszéknek 1895. évi junius havában tartott üléséből. Kollár Lajos, iskolaszéki elnök. K o ne s e k Lajos, iskolaszéki jegyző. K irály serfőzo. A fő- és székváros S-ik kerülete, Kőbánya egy építészeti remekművel gazdagabb. A királyser- főző Cziegler Győző műegyetemi tanár tervei után épült Pucher József építész által. Folyó hó 26-án mutatták be előkelő és nagyszámú közönségnek. A gyár felépítésénél kizárólag magyar­honi vállalkozók működtek közre. A királyserfőző az újabb technika minden részének kiaknázásával, szakszerű felhasználásá­val van felszerelve és berendezve; egyenként és összesen kizárólag honi vállalat. Két millió frtnyi részvénytőkéjét Buda­pesten jegyezték — igazgatósága és felügyelő­bizottsága nagyiparosaink és nagykeresdőink legjobb neveiből van összeállítva. Á gyár évi termelőképessége egyelőre 150.000 hektoliter, de berendezése olyan, hogy a termelés, az üzem megszakítása nélkül, évi 300.000 hektoliterre fokozható. A bőven rendelkezésre álló, elismerten kitűnő minőségű vizet, két Zsigmondy Béla által fúrt, mintegy 120 méter mélységű artézi kút szolgáltatja. A terepviszonyokra való tekintettel és technikai okokból a serfőződe két, négy méter­rel különböző színvonalon épült. A felső részen elhelyezett két elkülönített épület egyike a malátagyárat, a másik a ser­főzdét foglalja magában. E gyári épület alatt és még jóval azokon túl is, vannak a nagyki terjedésű ászok-pinezék, melyek egy része egyelőre 50.000 hektoliter befogadására teljesen be van rendezve; a to­vábbi rész szükséghez képest loO.OOO hektoliter befogadásáig alkalmas és berendezhető. Az alsó részen van a hordómosó-, szur­koló-, kádármühely és felhúzó épület, hivatal­noki és munkáslakházak, istálló, kocsiszín stb. Úgy a felső, mint az alsó udvart a kő­bányai vasútállomással az iparvágány köti össze. A gyár belső berendézése méltán nevez­hető a legtökéletesebbnek. A gyár minden egyes részében a képzel­hető legnagyobb tisztaság van. A gyár belsejében a malátagyártáshoz szükséges árpát nemcsak szárazon tisztítják, hanem ismételten meg is mossák, hogy az árpán tapadó mindennemű szenny eltávolittassék. A csiráztatás uj szerkeszetü gépezetekkel történik. A főzőházban a czefre és maláta leíőzését kizárólag gőzzel eszközük. A sörlé még gőzölő állapotban jut a hiitőbárkákról a serhütőkre oly helyiségbe, a melybe csakis szűrt levegő juthat. Az élesztő mosásához desztillált vizet használnak, melyet a fütőkamara gőzfőzőüstjei szolgáltatnak. / Az erjesztő helyiségek falai és menyezete czementtel 'vannak burkolva, — a padlózat aszfaltból van, Az ászokpincze falai, bolthajtásai és pad­lója betonirozott. — A kádak és hordók alatt elhelyezett összes ászokoszlopok és gerendák vasból vannak. Az eresztő és ászokpincze, valamint a hordóraktár stb. hűtése kizárólag müvegyészeti utón történik ; e czélból egy hűtőkészülék van alkalmazva, mely óránkint 310.000 hőegység, (caloria) képességgel bir, a mi óránkinti 4000 kgr. jégszükségletnek felel meg. Természetes jeget csakis a ser elszállítá­sához alkalmaznak teljesen elkülönített jég- pinezékben. A király serfőzdét a m. állam vasút­tal egy iparvágány köti össze. A ser lefejtéséhes szintén csak szűrt leve­gőt alkalmaznak. Az egész gyártelep belső és külső része villámvilágitásra van berendezve. A serfőzde és malátagyárat — a buda­pesti Danubius gépgyárban készült 4 egyenkint 180 négyszögméter hütőterülettel biró Tischbein- kazán, 2 nagy és 4 kisebb, összesen 390 lóerejü gőzgép szolgáltatja. Ezenkívül mindkét kútnak megvan a saját Worthington gőzszivattyuja. Mint műszaki tanácsos Schwachöfer Fe- rencz egyetemi tanár és az osztrák serfőzde kísérletezési intézet igazgatója működik, ugyanis az ő ajánlata folytán C. Radon serfőző-mester van alkalmazva ki ezelőtt a Szt.-Pétervári ser­főzdében volt alkalmazva. A villamos vasút külön kocsijai, szállítot­ták a nagyszámú meghívott vendégeket. A meghívott közönség hatósági személyek­ből, a közélet kitűnőségeiből, a sajtó képviselői­ből és a főváros vendéglőseiből állott, kik ipar- testületi elnökeikkel Gundel János és Barabás Józseffel szép számban megjelentek. A népszínház és a József-körut sarkán, megyeri Krausz Lajos, a részvénytársaság igaz­gatósági elnöke fogadta a vendégeket és szere­tetreméltó előzékenységgel gondoskodott a ké­nyelmes elszállításról. A vendégeket a gyár bejáratánál a katona zenekar hangjai fogadták. Ugyan itt üdvözölte Szávoszt Alphons vezérigazgató ur a vendégeket és megkezdődött a gyár megtekintése. A vezér igazgató ur előzékeny szeretetre méltó modorá­val alig győzött a sok hozzá intézett kérdésekre megfelelni. Ott láttuk a többek közt Ráth Károly főpolgármestert, Gerlóczy Károly alpolgármes­tert, Viola Imre tanácsnokot, Rupp Imre és Abonyi Emil min. tanácsosokat, Lampl Hugó főszámv. Forgó István, Gundel János, Barabás József korcsmáros ipar-testületi elnökök, Feisz- leder Nándor, Pucher József, Löw Tivadart és még számoz fővárosi bizottsági tagot. Miután a közönség, mely mintegy 2000 főből álhatott, a gyár berendezéseit behatóan megtekintette, be­vonult az óriási és villamos világítással ellátott ászok-helyiségbe, ott elhelyezkedett a hosszú asztalsorokhoz és derekasan hozzálátott a fel­szolgált hideg ételekhez és az uj sörhöz, melyet mindenki igen jóizünek talált. A f ör úgyszólván patakokban folyt s minden oldalról dicsértetett. A kitűnő uzsonnát Bessenyei Géza jónevü ezég szolgáltatta való­ságos ostromot állott ki a vendégektől, de dicsé­retére legyen mondva derekassan ellen állt az ostromnak. Az első felköszöntőt Krausz Lajos mon­dotta a társaság nevében, éltetve a megjelent vendégeket, a mire Gundel János, a vendéglő­sök ipartársulatának elnöke a társaságot és annak elnökét, Krausz Lajost éltette. A közön­ség a katonazenekar hangjainál még jó sokáig maradt együtt kedélyes hangulatban és csak az esti órákban oszladozott szét. Mindenkiben egy kedves emléket hagyott hátra a megnyitási ünnepély a szives fogadta­tás és vendégszeretet s azt hiszük, hogy mind­nyájunk óhajának teszünk eleget akkor ha annak a nézetnek adunk kifejezést hogy a királyserfőzde emelkedjék annyira, hogy nevéhez méltóan ő legyen a serfőzdék királya. Felhívás előfizetésre. , Főtörekvésünk, hgy a közönséggel egy családot képezzünk és bogy a társadalmi élet­nek hű tolmácsai legyünk. Ezután is folytatjuk közkedvelt rovatun­kat. Ismerőseink czim alatt rajzoljunk

Next

/
Thumbnails
Contents