Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-08-04 / 31. szám
Budapest. 1895. (2.) BUDA 4 s VIDÉKÉ. Augusztus 4. idővel megnyitása után be fog bizonyulni. Már pedig, hogy olcsó élelmi szerekhez juthassunk, szükség van arra, hogy a hajók, tehervonatok és szekerek rakományaiktól legrövidebb idő alatt szabadulhassanak és a rakományok biztos és azokat a romlástól megóvó helyen, olcsón deponáltassanak, hogy igy az eladás, a lelketlen közvetitők kizárásával könnyen hozzá férhetővé tétessék, hogy továbbá egy nagy központi könnyen hozzáférhető gyűjtő- és vásárhely létesi- tessék, a hová a termelők oda csábittas- sanak, s az árak az áruk tömeges érkezésével kifejlődő szabad verseny által szabályoztassanak. Ilyen nagyobb szabású gyűjtőhelyet, mely egy fél millió lakossal biró város igényeit kielégiteni képes legyen, csak egyet képzelhetünk. Egyelőre csak annak helyét volnánk képesek megjelölni és ez az a holt Eunaág, mely a budai oldalon, az összekötő vaspályától a Gél lért hegyig terjeszkedik. Ezt az egy városrész térfogatával vetélkedő területet, mely különben már egész helyesen az orsz. kiállítás helyéül is ki volt szemelve, mindenekelőtt az elposványosodástól kellene megmenteni. Az az e czélból legalább egyik részét megnyitni és azt élő Duna vizzel kellene ellátni oly képen, hogy abban a Duna mentéről, felöl és alólról érkező élelmiszerekkel megrakott hajók könnyen és minden fennakadás nélkül forgolódhassanak. E hajók befogadására azonban, a legegyszerűbb szerkezetű és nagy pályaudvarokhoz hasonló, födélszékkel elátott faalkotmányok lennének épitendők. E „Dock“ szerű épitmények körül, a szárazfölddel való vasúti közlekedés és kocsi forgalom fenntartására, a körút szélességében útvonalak volnának hagyandók. A födött részben utcza szélességű járdák biztosítanák a kocsi forgalmat. A födött résznek szélső oldalaiban, mérsékelt mélységű pinczéket lehetne épiteni. így mindenkorra biztosítva van a hajókra nézve a védett helyen való tartózkodás, a rakományoknak szárazon Nem minden úgynevezett népbarat barátja a népnek. Sok barát csak ellenség. Péter másként gondolkodott. Rögtön el akarta intézni a társadalmi kérdéseket és a túlzók működését helyeselte. Irt szorgalmasan, irt a szocziális kérdésről. Ezek a czikkek néha meg is jelentek. íróját senki nem ismerte. Megőrizte az incognitót . . . Szocziális gyűléseken nem beszélt. Tanulta a kérdést. Elmélete nagy volt. Vitatkozni csak azokkal szokott, kik nem szocziálisták. Hiveket akart szerezni az ellenség táborában, s elvekkel akarta lefegyverezni az elveket. Brinzenstein Klotild felismerte a szolga- biróban Csőry Miklóst. Nem nyugtalankodott. Nagy urak és jó nevelésüek kellemetlen dolgokat nem emlegetnek. Csőry Miklós a világért sem árulta el, hogy valaha ismerte az éjjeli tanyák hősnőjét. Pedig találkoztak. Egyszer a pezsgőtől elázottan beszélt neki a próféták leánya elvei- ről, a miket tövisek szültek. Egy tévedését nem bocsátotta meg neki a társadalom. Egy kis kaland az egész. A kik ismerték nem ismerték többé. Elkárhozott. Igazán elbukott és gyűlölete hadat izent a társadalomnak. Mikor elitélték akkor még nem volt bűnös. Ez a tövis ösztönözte arra, hogy bomlassza meg a mostani világrendet és gyújtsa fel azt egészen. (Folyt, követ.) való kirakodhatása, vagy esetleg pinczék- ben való huzamosabb raktározása. A dockokhoz legközelebb fekvő, részben a szekeres gazdáknak istállók és könnyebb szerkezetű félszerek volnának készítendők, hogy ezek ittmegfelelő védő és tartózkodási helyet nyervén, rakományaikat önállóan értékesíthessék és ne legyenek kénytelenek azokat lelketlen közvetítőknek potom áron átengedni. Csak igy képzelhetjük méltó élelmiszer lerakodó helyét, egy fél millió lakossal biró fővárosnak. Ez a lerakodó hely, figyelembe véve az uj vámháztéri hídon meginduló forgalmat is, nemcsak a főváros élelmezési érdekeinek góczpontjává válnék, hanem az olcsó, gyors és mentői közvetlenebb raktározás által megoldaná az élelmiszerek olcsóbbitásának problémáját, mely a központi vásárcsarnok építési modora és jelenleg kontemplált szervezete mellett épen nem lesz megoldva, sőt ellenkezőleg bátran kimondhatjuk, hogy az az élelmiszerek megdrágulását eredményezi. Vadászat. Augusztus elsején a fogolyvadra nézve felszabadul a tilalom. Leveles harasztnak szélében, vagy letarolt vetések mesgyéjén és keresztül kasul megindul e vadászat. A Buda és Vidéke feladatát nem képezheti a vadászat elbírálása. Nem szólhatunk arról, hogy a földkerekségét annak minden termékét és állatait leigázó embernek van e joga öldöklő szenvedélyének kielégítéséhez. Nekünk és velünk együtt sok másnak el kell ismerni, hogy a vadászat nemes szenvedély, mely edzi a bátorságot és kitartást. A mig nem dördül el az utolsó ágyú, mig az örök béke hiradását csőreikben olajággal nem viszik el az összes emberiség hajlékaihoz a galambok, addig a vadászat ellen szavunk nem lehet. Ha a teremtés ura az ember, legyilkolja embertársát, miért ne szegezhetné fegyverét a vadak ellen P A föld és termékeinek Isten végzése folytán ura az ember. Hasznára elragadhatja a virágot, meleg élesztésre levághatja az erdők fáját, feltúrhatja a földet, kiaknázhatja a föld mélyét. Az Isten rendelte el: Ember te ur vagy mindenek fölött! Mi nem fordíthatjuk meg a végzetet, a világrendjét. Nem, hiszen a sas, keselyű, solyom és a többi dúvadak is meg semmisitik egymást. Egyik élete a másik életének fenntartására szolgál. Ha igy van legyen igy! Minek szegülnénk ellene a gondviselésnek. A vadászat nemes és férfias sport a mi fogalmaink szerint tehát iizzük azt továbbra is. Nem lehet számkivetni az emberből az embert. Had dörrenjen a fegyver, had húlljon a vad. Az élvezetet szolgáló pusztítás daczára a vadászat fontos az egészségre nézve is. A kit foglalkozása naponkint hosszas üllésre kárhoztat, az a vadászó hónapok alatt ennek a czélnak téve eleget, egészségét javítja. Járja az erdőt és mezőt, és ha nem vadászna, nem tenné ezt a testmozgást, és nem edzené ezzel magát. Üdvözöljük: a vadászokat. És mikor üdvözöljük őket, indokoljuk azt is miért adtuk czikkünknek czimül a vadászatot ? Azért adtuk, mert napjaink gondolkodásához divatjához képest ezt a szenvedélyt fokozni kell. Más okokat felesleges felsorolni, elég a férfiasság, bátorság és az egészség fokozása, de a mellett fontos a községek és vadászterületek bérlőinek érdeke. Buda és vidéke vadász területeit a székesfőváros vadászai bérlik. Egyik helyen a bér jutányos a másik helyen drága, de legyen jutányos vagy drága sok község nem védi a vadállományt, nem védi a vadásztársaságok érdekeit. Mi következik ebből.? Egy részről az, hogy a községek nem kapnak elegendő bért a vadászterületért, más részről azt, hogy a vadállomány pusztul. Közös czélnak kellene pedig lenni most a vadállomány szaporításának, most a midőn a minden szépért és nemesért buzgó báró Königs- warter Hermann és társai vadkiviteli társaságot szerveztek. A vad állomány nagy nemzet- gazdasági tőke különösen Buda és vidékén is. Reméljük, hogy ennek a társaságnak kormány és a székes-főváros hatósága meg ád minden kedvezményt és a községek és vadásztársulatok arra törekednek, hogy a vadállomány gyarapodjék s a törvényhozás útját állja, minden lesipuskásságnak. Ezt elvárhatják az adófizető polgárok. Ha a vadászatot rendezik, a törvényt revideálják úgy báró Königswar tér Hermann és társai fontos nemzetgazdasági szolgálatot tehetnek a hazának. A vadásznak czélja a vadászat nem pedig a vad pusztítás. Mi történik most? A vadász társulatok Buda és vidékén és az egész országban kibérlik a vadászterületeket, kiadják a vadászjegyeket s a kocza vadászok az igazi vadász elől elűzik a vadakat ... Ez pedig az igazi vadászra nézve bosszantó. Báró Königswar tér Hermann és társai által szervezett vadkiviteli társaság azt hisszük erélyesen fogja a vadász törvény revízióját sürgetni. Ajánlatos lenne az, a mit közelebb a a p o m á z i vadásztársaság határozott el. A pomázi vadásztársaság azt határozta el, hogy hetenként csak három nap lehet vadászni és egy nap n csak két nyulat lőhet egy ember. Ilyen eljárás azt eredményezi, hogy a vadállomány szaporodása folytán egy nagy nemzet gazdasági tőke fokozódnék. Ajánljuk a községek és vadásztársaságok figyelmébe a vadkimélést és báró König s- warter Hermann és társainak dicséretre méltó törekvését. Ajánljuk különösen Buda és vidékének. Lehet, hogy a sajtó nem méltányolja eléggé az A 1 m á s s y István vezetése alatt álló társaságot. Mi azonban teljes odaadással fogjuk ennek a társulatnak érdekeit képviselni. Tanulmány-ut. A »Buda és Vidék e< számára irta: Siebreich Károly. Ranavic jul. 14. A mint előző levelemben említettem Edin- burgba érkeztem, s onnan kirándulásokat tettünk Abardeenbe. Ez a város egészen gránitból van építve. 122 ezer lakossal bir számos középülettel és nagy tengeri hajó kikötővel. Mint minden angol városban, igy itt Skócziában is télen-nyáron zöldben lakik az ember, mert a családi házakat elől-hátul, sokszor köröskörül kertek segélyezik. Aberdeen grámtbányai nagy hírnek és kelendőségnek örvendenek, s az egész földkerekségére hajókon innen szállítják a gránitköveket. Innen körutat tettem Kingussiabe, honnét kocsiról élveztem a vidék ragyogó szépségeit. Ranavic Skotia éjszak-nyugati oldalán a Kaledoniai csatorna kezdetén fekszik, hol á tengeröbölből nyolcz zárkán át (Schleussen) emelik fel a tengeri hajókat a magasan fekvő csatornába. A kaladoniai csatornán keresztül gőzhajón megyek. Ez a csatorna összeköttetésben áll a Loch-Lochy és Loch-Ness tavakkal, s megállapodom Irverneesbe, utazásom legészakibb pontján mely Skotiában van. Itt hűvös idő jár, s az eső és napos idő felváltják egymást, mely a vidék regényességét csak emeli. A kik Angolországot meglátogatják, soha el ne mulaszszák Skotiában is körutat tenni, mert a mig egybelől tapasztalataikat, s tanulmányaikat bővítik, másfelől a természet oly
