Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1895-07-28 / 30. szám
Budapest 1895. (3.) B TJ 0 Á és V T D E K E Julius 28. képezte, amint ezt Rupp Jakab „Magyarország helyrajzi története“ ez. munkája bizonyltja. Beél Mátyás földrajzában „Borony“ néven szerepel. Lakóit Flandriából a budai Clarissa apáczák telepítették ide a 17. század végén. Mindössze 18 család jött be, melyeknek utódai máig is élnek. A nép teljesen megtartotta typusát. Józan életű, szorgalmas és rendkívül értelmes itt minden egyes „Herr und Frau“ mert ezt a titulust mindenki megkívánja s meg is érdemli intelli- gencziájánál fogva. Sajátságos vegyüléke a sváb a parasztnak és urnák. Gatyában és csizmában jár, de pipa helyett szivarozik. Elolvassa mindennap az újságot. Politizál és talpra esett nézeteivel bámulatra ragadja az embert. A szo- cziálizmust azonban csak rossz híréről ismerik. Nem fösvény, mert semmit sem tagad meg magától, de nem pazar. Közönséges paraszt munkát végez mindenik és alig van egyetlen notórius szegény az egész községben. A magyar falukban divó kasztrendszer, mely élesen izolálja a népdalokban oly sokszor megénekelt szolgalegényt a gazda embertől, az ennek alapját képező paraszt gőg, mely erős jellemvonása a mi magyar népünknek, itt teljesen ismeretlen. Ünnepnapon a „Herr Krausz“ (nem zsidó), a kinek kőbányái több ezer frtot jövedelmeznek évente, egész sansgene kuglizik az ő százakra menő kőfejtő napszámosainak egyikével vagy másikával. Egy este felé kisétáltam Dr. Glück Soma községi orvossal — a kinek vendége voltam. Az orvos udvariasan köszöntött egy a fején durva lepedőben összekötött fűcsomót czipelő paraszt asszonyt. — Ki ez: kérdem tőle — Die Frau Stampfin! — kinek a férje több ezer forintnyi vagyonnal bir. És azután sorba elszámlálta a helybeli dúsgazdag parasztokat, a kik egy sorban dolgoznak a cselédeikkel. Az egész faluban csupa sváb lakik, zsidó nem lakhatik köztük abból az egyszerű okból mert nem nyújtanak neki megélhetési módot. Korcsmáros, boltos, mészáros minden belőlük kerül ki. S a mi még érdekesebb; legkevésbé sem antiszemiták. Mutatja az, hogy a községi orvos mégis csak zsidó. És Dr. Glück pompásan él közöttük. Soha távolról sem jut eszükbe, hogy éreztessék vele zsidó voltát. A jólét, a pompás hegy-vidék, de különösen ama körülmény, hogy a legcsekélyebb bajnál rögtön az orvoshoz fordulnak, okozza azt, hogy az egészségi viszonyok kitűnők. De más tekintetben is minta élet folyik náluk. Jó iskolájuk van. És magyarul nemcsak tanulnak, de szívesen is beszélnek. A sváb nem iszik pálinkát. Hanem elmegy a korcsmába egy-két pohár borra (jó, tiszta és olcsó bort mérnek itt), kiszívja a maga szivarját, beszélget egy kicsit, aztán haza megy. A korcsma nem közönséges paraszt csapszék, hanem meglepő tisztaságú, nagy és szép vendéglő, téli és nyári tánezterem- mel. A nyári tánezterem, igaz, csak egyszerű szin, falevelekkel födve, de csúcsos tetején büsz- kán lobog a három sziuü nemzeti trikolor . . . A tehetősebbek ebéd után a kávéházban feke- téznek és biliárdoznak. A kávéház is szép helyiség, modern, városi berendezéssel. Gazdája sváb. A község fiatal jegyzője N avarra József igen képzett, müveit ember, aki a zsurnaliztiká- nak, különösen pedig a turista lapoknak is hivatott munkása. 0 hirdetett mostanában Hegedűs János torontálmegyei aljegyzővel előfizetést „A magyar jegyzők élete és munkái“ ez. nagy munkára. A község házában példás rend és tisztaság uralkodik. A jegyző jelenleg a falu monográfiáján dolgozik, melyet a millenniumra magyar és német nyelven fog kiadni. A számos e munkához összegyűjtött történeti becsű adatokból megmutatta az első községi „Úibárium“-ot Mária Terézia korából és egy régi vaspecsétet, tiszta ezüst lappal, melyen egy mellső jobb lábával szőlló-fürtőt tartó kettős farkú oroszlán látható e felirattal övezve: „Sigillium Boros-Genuiensis 1696.“ E pecsét szerint éppen a millennium évében lesz 200 éve, hogy Boros-Jenő rendes községé szervezkedett. Mivel a nép oly féltékenyen izolálja magát minden más elemtől, az ős germán typus majdnem mindenkin felismerhető. A férfiak szálas, izmos emberek, kék szemekkel, szőke hajjal és vöröses bajuszszal. A nők feltűnő fehér bőrűek és legtöbbnyire fekete szemük és sárga szőke hajuk van. Általában példás családi életet élnek. Nem zárkóznak el a mulatságtól, de azt a dorbézolásig soha sem viszik. A fiatalság persze tüzesebb vérű, de azért a csendőröknek nem igen akad közöttük dolguk, Sem lopás, sem más ilyen fajta eset nem adja elő magát. Még csak koldusa sincs a falunak. A pompás, cserépzsindelyes házakból megelégedés, béke, jólét sugárzik ki. Az idegenből ideszakadt, összetartó, de uj hazáját szerető és a becsületes munka dijában itt szerzett és megérdemelt jólétért a magyar status iránt hálával és hűséggel viseltető népet semmiféle magyar hatóság nem bántja nemzeti nyelvéért és nemzeti szokásaiért. Mert ez a föld a jók részére : az igazi szabadság és igazi béke Kanaáuja! — — — A sváboktól tanulhatnának az oláh martyr urak és meglenne oldva a nemzetiségi kérdés! (Boros-Jenő 1895. julius hó 4-én.) * Egy kis hely- és néprajzi vázlat Buda vidékéről. Közöltük, mert meglep a jóakarat és jóindulat, melylyel távoli laptársunk vidékünk iránt viseltetik. — A szerk. A száműzött tisztviselők, A főváros rohamos fejlődése magával hozza a nagy városok rendes nyavalyáját, az élelmi szerek drágulását. A lakás viszonyokról nem is teszek említést, mert hisz köztudomású dolog, hogy a tömeges építkezés daczára nincs negyedév hogy a steigerolás réme ne ijesztene. S mindezek súlyát legjobban érzi a fix fizetésű államtisztviselő kinek talán fokozódó jövedelme sincs arányban a kenyér, liszt s más czikkek árának emelkedésével, kinek jövedelme pontosan megérzi az asztalosok a pékek s minden rendű és fajú mesteremberek, strájkját. Mit tegyenek? A viszonyok lehetetlenné teszik a város faluin belül való tisztességes existencziát; az Orczy kert mögött létesített tisztviselő telep ma már úgyszólván semmi kedvezményt nem nyújt, mert hiszen ez most már a metropolissal egy szerves egészet képez. Oda menekülni hiába való fáradság. Az úttörők megalkották a kelenföldi és utóbb a békás-megyeri házépítő egyesületet, tehát száműzik majdan önmagukat és társaikat, száműzik a müveit közép osztály jó részét csak azért, hogy családjaiknak jobb élet módot, gyermekeiknek nevelést adni képesek legyenek. A családfő hajnalban útra kél, és téli időben éppen lámpa gyújtáskor ér haza családja körébe, ha pedig lekésik a viczinális vasútról akkor öreg este lesz mire elköltheti ebédjét. A társadalom köréből immár több ízben felhangzottá vád, a tisztviselők kitelepítése ellen; a főváros területén belül akadna még, mindig oly terület, melyet kis áldozatkészség mellett tisztviselőtelep czéljaira felhasználni lehetséges volna. A főváros saját érdekét mozdítaná elő azáltal, ha a müveit tisztviselő osztályt, mely a most divó társadalmi mozgalmakkal szemben passivitását mindenkor fentartotta, önmagának megtartani igyekeznék és ne kényszerítené örökös vándorlásra. Vegyük higgadt bírálat alá teszem azt mindazok helyzetét, kik a Békás-Megyeren létesítendő telepnél mai napig mint telek tulajdonosok szerepelnek. A telkek ára rendezéssel együtt körülbelül 500 frt. Az amortisationális törlesztésre építendő házak költsége az eddig benyújtott ajánlatok szerint négyzet méterenkint 50 frtba tehát egy szerény házikó körülbelül 4000 frtba fog kerülni. Micsoda arányban áll e szerint az építkezés költsége Budapest és Békás-Megyer területén, ha faluhelyen épült házikónak az ára horribile dictu 4000 frt ? A szegény tisztviselő élet fogytiglan törlesztheti a réginél jobbnak és sajátjának vélt házikóját, pedig a mellett ő maga és iskolába járó gyermekei a nap jórészét prüszkölő masinán töltik el, a családi életük pedig éppenséggel semmi. Magam részéről sohasem lelkesültem a kitelepítés ezen módja ellen, ily áldozatok árán ped’g éppenséggel bűnnek tartom. Cnrtius, Mi nem értünk egyet a tisztelt czikkiróval, nem fogadhatjuk el nézeteit, de miután elvünk, hogy minden véleményt kiadunk, kiadtuk ezt is, azzal a megjegyzéssel, hogy az ellenvéleménynek is helyt adunk. Szerk. Értesítők. A budapesti I. kér. kir. kath. gymnásiumnak az 1894 95-ik tanévről szóló értesítőjét dr. B a d i c s Ferencz igazgató tette közzé. Mindjárt be/ezető csikké az intézet alapítása és fejlődését írja meg. Ez az intézet egyike a főváros legfiatalabb közép iskoláinak, mindössze három év óta áll fenn. Alapítását általában az a körülmény tette szükségessé, mely a főváros újabb középiskoláinak felállítását követelte: a lakosság rohamos szaporodása. Ez a legutóbbi évtizedben a főváros jobb-parti részén is olyan arányúvá lett, hogy a vízivárosi vároldalban épült két régi közép iskola, kivált a főgym- násium, alig volt képes befogadni a jelentkező tanulókat. Midőn pedig az utóbbi mellett felállították a Ferencz-József nevelő intézetet, a tanulóknak ez egyetlen gymnasiumba áradása az uj intézetet is akadályozta volna fejlődésében. Az akkori vallás és közokt, minister gróf Csáky Albin dr. Erődi Béla fölterjesztésére, elhatározta, hogy a főváros I. kerületében a Krisztina városban, uj gyimnásiumot fog felállítani. Ez röviden a megalapítás története. Hogy mily közszügsékletet elégitett ki az intézet felállítása, azt beigazolta mindjárt az első évben beiratkozott tanulók száma. Midőn ugyanis az 1892193. tanév elején megnyílt az uj intézet első osztálya, nem kevesebb mint 63 (tehát a törvényes maximumnál hárommal több) tanuló jelentkezett fölvételre. Ezért a következő 1893j94-ik évre már nemcsak a II. osztály felállítását engedélyezte a ministerium, hanem a jelentkező szükséglethez képest párhuzamos első osztály nyitását is. S erre valóban szükség lett, mert a második évben az I. osztályra már 82 tanuló iratkozott be. A harmadik vagyis a most elmúlt 1894j95. tanévben a ministerium rendelkezéséhez képest folytatólag megnyílt a III. osztály s 71 tanulóval párhuzamossá tétetett a II. osztály; azzá lett a tanév folyamán 91-re szaporodott számmal az első osztály is. A legközelebbi 1895J96. tanévben a ministerium újabb intézkedése folytán megnyilik a IY. osztály is, s igy a millennium évében összesen már hat osztálya lesz az intézetnek. Az intézet tanulóinak az anyanyelvre vonatkozó statisztikai adatai szerint, a mig 1892|93-ban magyar volt 44, l893|94-ben már 109, 1894|95-ben 188 (tehát 91.26%- A szülők foglalkozására nézve a mostani vagyis 1894|95-ik tanfolyamban tisztviselő 121, kereskedő és iparos 78. Az értesítő többi része felöleli az intézetre vonatkozó összes adatokat, s bő pillantást vett annak működésébe, a mely a tanári kar és Dr. B a dics Ferencz a Magy. Tud. Akadémia I. tagja s kitűnő pedagógus vezetése alatt ez évben is csak a virágzásnak jelét mutatja. * A budapasti 11. kerületi állami reáliskolának 39-ik évi értesítője jelent meg, az intézet fönállásának 40-ik évében. Szerkesztette Mayer József igazgató. Ez a nagy gonddal és adathalmazzal bővelkedő értesítő is szépen megirt czikkel kezdődik, mely énnek a legrégibb iskolánknak történetét adja bölcsőjétől kezdve mostanáig. Maga az iskola alapítására vonatkozó adatok fő- és székvárosunkra nézve történeti kútfők. Elvan mondva, hogy az 1848—49-iki szabadságharcz leveretése után az idegen kormány mily mohón fogott hozzá, hogy a nyugati államok intézményeit, már természetesen a maga felfogása szerint, átültesse hazánk földjébe. Hogy ezen átalakítások közben az osztrák intézmények szolgáltak mintául az osztrák talajban gyökerező abszolút kormány természetéből következett Budán, a hol 1848-ig a gimnáziumon kívül csak 3 osztályú népiskola volt, 1850-ben fölmerült a lakosság, illetőleg a vároái hatóság körében a törekvés egy olyan iskola felállítására, a melyben a gyermekek, a kik nem
