Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-06 / 1. szám

L

\

BUDA és VIDÉKE.

Január 6.

László 2 frt, Lindmayer Ferencz 2 frt, Gallner József 2 frt, Kanitz lgnácz 2 frt, Edeskuti L.

2 frt, Dömötör Gedeon 2 frt, Frommer Antal 2 frt, Mautlmer Ödön 2 frt, Neruda Nándor 2 frt, Freiberger Pál 2 frt, Friedrich Károly gyűjtése 2 frt 20 kr, (Gyűjtő ivén adakoztak : Friederich Etelka 50 kr, Friederick Irén 5Q Pecz Irén 10 kr, Lakner Etelka 10 kr, V Károly 10 kr, Schleicher Katalin 20 kr, /i i Mária 50 kr, Gáldouy István 20 kr.) Bj v" ! Engre 2 frt, Kollár Lajos 1 frt, Dr. I ei Mór 1 írt, Kanyó Sándor 1 frt, Darányi lgnácz 1 frt, Szőllősy István 1 frt, Hochholczer 1 frt, Nezsideri papírgyár irkák és papirfélék, Seéfel- ner I. L. iró és rajz eszközök, Erzsébet gőzmalom 1 zsák 5-ös liszt, Haggenmacher Henrik 4C kgr. 1-es liszt, Kugler H. egy doboz sütemény és czukorkák, Athenaeum 6 drb könyv, Deutsch Zsigmond 6 drb könyv, Szent-Istváu társulat 27 drb könyv, Franklin társulat 32 drb könyv, Läufer Vilmos 10 drb könyv, Kanitz C. és Társai Írószerek Beliczay Béla 2 csomag mézekalács, Szerencsi E. egy csomag czukorka, Müller I. L. szappan, A nemesszivü adakozóknak hálás köszönetét mond az árvák nerében az igazgatóság. — S z ő t s András igazgató.

— Köszönet-nyilvánítás. Az I. kér. Mayer-Ferencz-fiuárvaház 75 növendéke nevében hálás szívvel mondok köszönetét azon nemes- lelkű jótevőknek, kik áldozatkészségükkel, pénzes egyébb adományaikkal élvezetessé, tanulságossá s mindenkorra emlékezetessé tették az árváknak az idei karácsouyi és újévi ünnepeket. Az Ég áldása kisérje minden lépésében az árvák áldottlelkti jótevőit! Az újabban begyült adományokról a következőkben számolok be: Kertscher István, főv. biz. tag, árvaházi másod-elnök 52 frtot gyűjtött, ehhez járultak: Rupp Imre 2 frt, Scheich Károly 2 frt, Szeles- tey Géza 1 frt, Bohn József 1 frt, dr. Ludwik Endre 1 frt, Osztoits Mihály 2 frt, Linzbauer Fülöp 1 frt, Garancsy Mihály 1 frt, Kranz Ede 1 frt, Biscara Endre 2 frt, Dekker Aladár 1 frt, Reform társaság 5 frt, Gél Károly 3 frt, Kurzweil Vilmos 1 frt, Hofhauser Elek 5 frt, Peringer Ferencz 2 frUvOlhauser Pál 2 frt, Seidl N. 1 frt, Palanek Eerencz 1 frt, Záaorszky János 5 frt, dr. Kertész Aba 1 frt, Budai Polgári Kaszinó 5 frt, Kertocher István 5 frt. Pénzadományok jöttek még a következő társaságoktól ; Galilei 5 frt, Comenius 5 frt, Haladás 15 forint, Eötvös 3 frt, Hungária 5 frt, Humboldt 10 frt, Könyves Kálmán 5 frt, Corvin Mátyás 5 frt. Deák Ferencz 5 frt, s végül Budapest székes-főváros Tanácsa 50 frt. Könyvek, Írószerek, játékok, gyümölcs, czukorkák, liszt, s más egyéb adománynyal a következők gazdagították a karácsonyfát í Kertész Tódor, Toldi Lajos. Concordia gőzmalom, Kossuch János, Bernát Kálmán, Petz Miklós. Wikus Károlyné, Frankendorffer Lajos, Back Fülöp, Athenaeum, Könyves Kálmán írod. r.-társaság, Mössmer József, Seefehlner I. L Első magy. iróngyár, Franklin-Társulat, Singer és Voífuer, Geller József, Haggenmacher Henrik, Kugler Henrik, Lampel (Wodianer) Róber, Késmárky és Illés. Schuler József, Beliczay Béla, Első budapesti gőzm. ré'zv. társaság, Földváry Imre, Ruszwurm vilmos, Tankovits György, Rauzenberger Test- Wertheimer és Franki, Lauffer Vilmos, g ' '°4ár, Egressy Péter, Calderoni és

TGsu, , uyr Vilim.-: Lanitz C. és fiai, Stowasser

J., Posenderfer J., Böi jérfi János és az Eszak- magyaro-’sz. köszónbánya s ÍDarvállalat. A ”okér ismételte “'tó köszöneté ü emberí?ar

akaró ta^ kéri S o n

József, a May^. Rója.

10Li i

Hangverseny a

(1894. deczember 30.)

A hideg északkeleti szél sivit és un. üvölt, néha egy időre elnémul, hogy aztán mintegy őrülten felvijjogva, zúgva még bőszül- tebben tomboljon. Házam szakadozott tetejéről innen onnan is lekapkodja a zsindelyeket, a nyitva feledett kerítés kapuját eszeveszetten csapkodja ide-oda, rozzant ablakaim valósággal csörönpölnek, fák nyögve hajlongnak a hatalmas vihar előtt.

Meleg szobámba vonulva az elégedettség és az édes nyugalom érzetével, mosolygom a téli vihar sikertelen erőlködésein. Időnként egy-egy kopogás az ajtónom jelzi, hogy vendégem érkezett, ki eljött a délutáni hangversenyt végig hallgatni. A Zugliget törzslakosságát ugyancsak megleptem, mikor tudomásukra hoztam, hogy deczember 30-án lakásomon hangversenyt rendezek, melyen az operaház valamint a népszínház egyes művészei, három jeles zené- tanár, az „Apolló“ férfi négyes, Asztal Jenő hegedűművész és egy férfikar fog közreműködni. Legtöbben a meghívottak között egy mulattató áprilisi tréfának sejtették az egészet, de azért daczára az irtózatos szélvésznek mind egy szálig megjelentek, kíváncsian várva az eredményt. Négy óra felé közeledvén az idő, egyik vendégem nem türtőztetvén továbbra is kíváncsiságát, társalgás közben felveté a kérdést, hogy ilyen időben alig jöhetnek ki azok a művészek, mert bérkocsin nem jöhetnek a rósz út miatt, gyalog eo-ipso nem jönnek. Biztató szavaimra kétkedőleg rázták mindnyájan fejüket, egyik-másik az unalmas várakozás helyett tarokkpartiba akart fogni, némelyiken észrevettem hogy boszankodik a csalódáson. Nyáron,

I túlságosan kijut számunkra a hangversenyekből — bizony meg is csömörülünk tőle, — nem fájna ha egy hangversenyt a közbejött akadályok miatt elhalasztanának, de most szint# megkivánja kifejlődött muzsikális érzékünk, az édes andalító dalt, a vig zenét, szóval egyhangú magányunkban a változatosságot.

Budapest, 1894. (3.)

imát, azután Scherer István az intézet vezetője intézett a megjelentekhez köszönő szavakat megemlékezve mindazokról, a kik a karácsonyfára adományokat küldtek. Az ajándékok kiosztására került majd a sor s minden növendéknek jutott dió, narancs, sütemény, a szegényeknek ruházat, továbbá képes könyv s játékok. Az örömtől sugárzó arczok, a boldogságtól czillogó szemek méltó jutalmai voltak az adakozóknak, a kik adományaikkal valóban boldog napot szereztek e szerencsétleneknek. — A siketnémák karácsonyfájára még a következők küldtek adományokat: Reformpáholy 5 frt, Hungária-páholy 10 frt, Régi hivek-páholy 10 frt. Deák Ferencz-páholy 5 fit, Könyves Kálmán-páholy 5 frt, Saxlehner András 10 frt, Szőllősy István 1 frt, Cselka Nándor 1 frt, Aigner Lajos gyűjtése 5 frt 30 kr; továbbá Trettina József 1 doboz sütemény, Lauffer Vilmos képeskönyvet, Kanitz C. és fiai, tolltartókat. Fogadják a nemesszivü adakozók nagylelkűségükért növendékek nevében hálás köszönetemet. Budapest 1894. deczember hó 18-án Scherer István.

— Karácsonyfa. A fő- és székvárosi községi szeretetház karácsonyfájára befolyt adományok kimutatása : A fő- és székváros Tek. Tauácsa 50 frt, Győri Gschwindt Mihály 10 frt, Sternád Rezsőné úrnő gyűjtése 8 frt. (Gyüjtőivén adakoztak: Sternád Béla 20 kr, Sternád Feri 20 kr, Sternád Lenke 20 kr, Sternád Pista 20 kr, Sternád Vilma 20 kr, Vágner Alajosué 1 frt, M. K. 40 kr, Fridrich Lipótné 20 kr, özv. Krzepetka Ágostonná 20 kr, P. Zs. 10 kr, M. Mátyás 10 kr, Glatz Nándorné 1 frt, özv. Felmáyer Istvánná 1 frt, Glatz Nándor

1 frt, Rigler Józsefné 1 frt, Topics Vilma 1 frt.) Hampel Sándor gyűjtése 7 frt 50 kr. (Gyűjtő ivén adakoztak : Hampel Sándor 2 frt, Fischer

2 frt, H. I. 50 kr, Ivomlósy M.-né 1 frt, N. N. 1 frt, Br. I frt.) Kapv Andor gyűjtése fi frt 60 kr. (Gyűjtő ivén adekoztak: Haasz Irma 50 kr, Dr. Molnár Jenőné 40 kr. Malcomes báróné 1 frt, Terényi Henrikné 50 kr, N. N. 30 kr, N. N. 20 kr, N. N. 20 kr, N. N. 20 kr, C. Tivadar 30 kr, E. Aladár 10 kr, X. 10 kr,

K. L. 10 kr, L. L. 10 kr, C. Z. 10 kr, F. 10 kr, K. N. 10 kr, R. 10 kr, H. I 10 kr, B. 10 kr. H. 50 kr, D. 10 kr, Bitter Sándor 10 kr, Wurml Gyula 10 kr, K. 10 kr, Kada 10 kr, Tichtl Frigyes 50 kr, T. 50 kr.) Lentz testv. 5 frt, Gilli József 5 frt, Jankovics József 5 frt, Heinrich István 5 frt, özv. Saxlehner Andrásué 5 frt, Kun Gézáné 5 frt, Petti H. G. 5 frt, Br. Lipthay Béla 5 frt, Steinschneider Jakab 5 frt, Hofman Mór és Társa 5 frt, Lövenstein Antal 5 frt, Détsi Albert 5 frt. A „Ráczfürdő“ igazgatósága 5 frt, Kamermayer Károly polgm. 5 frt, Peringer Ferencz 5 frt, Klein H. János 5 frt, Gervay Lujza 3 frt, Fröschl Gusztáv

3 frt, Bischitz Dávidné 3 frt, Adler Lajos 3 frt, Ráth Károly főpolg.-mester 3 frt, Dr. Andaházi

— De azt mégis tudnia kell, hogy én nem Hármassy Kamilla vagyok, de özvegy Dérczy Károlyné . . .

— Özvegy, ezzel egy kő esett le szivemről.

— Önnek tetszik az özvegység ?

— Nekem csak az tetszik, hogy ön szabad és szabadságában áll az enyémmé lenni; a véletlen sajátságosán hozott össze bennünket.

— Én elcseréltem magam barátnéwmal, mert azt akartam, hogy kiérdemeljenek saját magamért igaz és tiszta vonzalommal. A gazdag özvegyeket csak parthienak tekintik és nem vizsgálják, hogy milyenek mint nők. Az egyéniség nem jön szóba, csak a vagyon. Gyűlölöm a gazdagságot. Én magamért akarok boldog lenni. Lemondok róla.

Lajos nem mert többé alakoskodni. És az őszinteség őszinteségre hangolta.

— És nagysád nem hisz a véletlenben ? Hát nem hasonló az én történetem ? Gazdag vagyok. Mindig csak azt hallottam, hogy azért kapok jó osztályzatot, mert gazdag vagyok ; ezért ueveznének ki hivatalba. Fennhangon beszélték előttem azt, hogy a gazdag nem tud semmit és mégis minden lehet. Elhatároztam, hogy megszököm gazdagságom elől s miután mindig azt hallottam, ha én te volnék, mi lehetnék, tehát milyen irigylésre méltó a más sorsa, — ám legyen az én

sorsom másé. Bizonyos bölcsészeti rendszerekkel foglalkoztam, melyeknek tétele a létezés kicserélése, tehát a mennyire lehet, kicseréltem e létezést. Barátom neve alatt, családi protekczióm mellett kaptam egy hivatalt és életem a más sorsában akarom folytatni s ha e sorsban ön osztozni akarna . . .

— Itt a kezem.

Alig volt annyi ideje, hogy a nyújtott kezet megcsókolhassa. Péter bácsi hármat tapsolt és nemsokára a másik párral mégis jelent.

— Nos, rendben vagytok?

— Igenis rendben.

— Nekem is lesz szerepem.

— Áldását kérjük.

— És mi van a létezéssel, a más sorsával ? Ugy-e, az vissza van cserélve?

— Vissza, Péter bátyám. Itt van a kinevezésed.

— Ki-ki a maga alakjában, elég volt kirándulni a más sorsába.

— Elég.

— Es a létezés kicserélése ?

— Létemet, sorsomat átcserélem abba, a kit szeretek. A rendszer mégis meg van mentve.

— Okosan van, fiam, csak igy jó a más sorsa. Ember tervez, Isten végez. Az ilyen

létezés át- és kicserélési theóriák lázadások az ő bölcsessége ellen. Az Isten bölcsessége mindent kiegyenlít, a véletlenben nincs semmi rendszer; föld fölött, földön és föld alatt az ő akarata érvényesül. A harang szól. Imádkozzunk boldogságtokért.

*

Az istérczi fürdőközönség roppant boszan- kodott, mikor ezt a tréfát megtudta, de azért részvett az eljegyzési ünnepélyen. Szergi Péter és Istérczy Gedő voltak a násznagyok. Koletko tanárt bántotta, hogy eleven anarchistával nem találkozott, de azért szép tósztot mondott az ifjú párra.

Borcsa néni a világtörténelem szerint rendjében találta a dolgot, mert az istérczi fürdőidény mindig házassággal végződött.

Mikor Istérczy Gedő mondta a tósztot, Kárton Menyhért elsütötte a mozsarakat és a tornácz alól minden jót kívánt az egészségjavítóknak.

Tudósításunkhoz még csak azt tesszük, hogy Kamillát gazdagon házasította ki Fer- nandine.

Ezzel végződött az idei isztérczi fürdőidény.

(Vége.)