Buda és vidéke, 1895 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-06 / 1. szám

IV- évfolyam 1. sz. Vasárnap, január b. Budi*, 1895. BUDA ÉS VIDÉKÉ KÍZlíAZSATÍSI, KÖZSAZDASÍSI ES nHSABAÍMI H.ÍTILAF f Az I. kerületi polgári kör,;-. £J) II. kér. polgári kör, a krisztinavárosi vöröskereszt-egylet és 'á.ülijái-.'kereskedő-társulat stb.'közlönye. KIÄD0-HIYÄTÄÜ, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér. Alkotás-utcca 12 a Saoke-ház. Megjelenik minden vasárnap. Elöüzetesí árak: Egész évre 12 korona, fél 'vre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kér., Alkotás-uteza 12/a. Szöbe-haz kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Az egyetem építésének helye a Lágymányos. Minden nagyobbszerü városban azt látjuk, hogy a nyilvános monumentális épületek a város fontos közlekedési pont­jain feküsznek, Budapesten ellenben azt találjuk, hogy ezek a díszépületek nagy- része, részben oldalt fekvő, minden fon­tosságot nélkülöző utczákban, részben pedig egy háztenger közé ékelve építget­nek, (Bazilika, Operaház, új városház stb.) a mi rendszerint sem az építmény czél- jának előnyére nem válik, másodsorban pedig a város szópitósónek szempontjá­ból az épitmóny kellő méltatást sem találhat. Pedig utánzásra méltó példák­ban, sőt a közel szomszédságban is, nincsen hiány. Nézzük csak Bécset, nagy kőr­útján felsorakozott keblet és szivet emelő, szabadon álló monumentális műépitmé- nyeivel. Mily elragadóan maradandt be­nyomást gyakrorol a nóaőrp n szabadon álló két udvari muzeura, épngy az, egy nagy terjedelmű parkírozott tér előtt elhelyezett Rathhaus, Parliament, Egye­tem, Burgszinház stb. épületek. E csoda­szép képeket szemünk előtt kellene tar­tani és arra törekedni, hogy nyilvános disz- épitményeink nagy, széles, életteljes forgalmi pontokon épüljenek és hogy az eddig ez irányban elkövetett hibák újabb hibákkal ne tetőztessenek. , , , som „A BUDA és VIDÉKÉ“ TWe*.*J*,J«, ____ a. -mester 3 írt, Dx\ Andaházi 'A jAofcod; meri uerKuusm nem jöhetnek a rósz út miatt, gyalog eo-ipso nem jönnek. Biztató szavaimra kétkedőleg rázták mindnyájan fejü­ket, egyik-másik az unalmas várakozás helyett tarokkpartiba akart fogni, némelyiken észrevet­tem hogy boszankodik a csalódáson. Nyáron, túlságosan kijut számunkra a hangversenyekből — bizony meg is csömörülünk tőle, — nem fájna ha egy hangversenyt a közbejött akadá­lyok miatt elhalasztanának, de most szintfi__ megkívánja kifejlődött muzsikális érzésünk, az édes andalító dalt, a vig zenét, szóval egyhangú magányunkban a változatosságot. . — De azt mégis tudnia kell, hogy én nem Hármassy Kamilla vagyok, de özvegy Dérczy Károlyné . . . — Özvegy, ezzel egy kő esett le szivemről. — Önnek tetszik az özvegység ? — Nekem csak az tetszik, hogy ön szabad és szabadságában áll az enyémmé lenni; a véletlen sajátságosán hozott össze bennünket. — En elcseréltem magam barátnémmal, mert azt akartam, hogy kiérdemeljenek saját magamért igaz és tiszta vonzalommal. A gaz­dag özvegyeket csak parthienak tekintik és nem vizsgálják, hogy milyenek mint nők. Az egyéniség nem jön szóba, csak a vagyon. Gyűlölöm a gazdagságot. En magamért akarok boldog lenni. Lemondok róla. Lajos nem mert többé alakoskodni. És az őszinteség őszinteségre hangolta. —- Es nagysád nem hisz a véletlenben ? Hát nem hasonló az én történetem ? Gazdag vagyok. Mindig csak azt hallottam, hogy azért kapok jó osztályzatot, mert gazdag va­gyok ; ezért ueveznének ki hivatalba. Fenn­hangon beszélték előttem azt, hogy a gazdag nem tud semmit és mégis minden lehet. El­határoztam, hogy megszököm gazdagságom elöl s miután mindig azt hallottam, ha én te volnék, mi lehetnék, tehát milyen irigylésre méltó a más sorsa, — ám legyen az én sorsom másé. Bizonyos bölcsészeti rendszerek­kel foglalkoztam, melyeknek tétele a létezés kicserélése, tehát a mennyire lehet, kicserél­tem e létezést. Barátom neve alatt, családi protekczióm mellett kaptam egy hivatalt és életem a más sorsában akarom folytatni s ha e sorsban ön osztozni akarna . . . — Itt a kezem. Alig volt annyi ideje, hogy a nyújtott ke­zet megcsókolhassa. Péter bácsi hármat tap­solt és nemsokára a másik párral mégis jelent. — Nos, rendben vagytok? — Igenis rendben. — Nekem is lesz szerepem. — Áldását kérjük. — És mi van a létezéssel, a más sorsával ? Ugy-e, az vissza van cserélve? — Vissza, Péter bátyám. Itt van a ki­nevezésed. — Ki-ki a maga alakjában, elég volt ki­rándulni a más sorsába. — Elég. — Es a létezés kicserélése ? — Létemet, sorsomat átcserélem abba, a kit szeretek. A rendszer mégis meg van mentve. — Okosan van, fiam, csak igy jó a más sorsa. Ember tervez, Isten végez. Az ilyen létezés át- és kicserélési theóriák lázadások az ő bölcsessége ellen. Az Isten bölcsessége min­dent kiegyenlít, a véletlenben nincs semmi rendszer; fold fölött, földön és föld alatt az ő akarata érvényesül. A harang szól. Imádkoz­zunk boldogságtokért. * Az istérczi fürdőközönség roppant boszan- kodott, mikor ezt a tréfát megtudta, de azért részvett az eljegyzési ünnepélyen. Szergi Pé­ter és Istérczy Gedő voltak a násznagyok. Koletko tanárt bántotta, bogy eleven anarchis­tával nem találkozott, de azért szép tósztot mondott az ifjú párra. Borcsa néni a világtörténelem szerint rend­jében találta a dolgot, mert az istérczi fürdő­idény mindig házassággal végződött. Mikor Istérczy Gedő mondta a tósztot, Kárton Menyhért elsütötte a mozsarakat és a tornácz alól minden jót kívánt az egészségja­vítóknak. Tudósításunkhoz még csak azt tesszük, hogy Kamillát gazdagon házasította ki Fer- nandine. Ezzel végződött az idei isztérczi fürdőidény. (Vége.) emeletét lebontani, a mint ez tényleg ez okból egy kisebbrendü építmény felső emeletével megtörtént. És igy azt lát­juk, hogy az egyetemi épületnek elhelye­zése a Vérmezőre sem az építmény czél- jainak, sem pedig Buda érdekének meg nem felelne. Azok, kik a Vérmező mellett fel­szólaltak, leginkább Buda fejlődését tar- tottákszemök előtt. Ezt a dicséretre méltó törekvést megbénítani dehogy van szán­dékunkban. Ellenkezőleg, nekünk budaiak­nak mindent mozgásba kell hoznunk, hogy az eddig velünk szemben elköve­tett mostoha bánásmód, az egyetemi épületnek a főváros budai oldalára való elhelyezése által jóvá tétessék. Álláspon­tunk már azáltal is rendkívül meg van könnyítve, mivel az egyetem épületének építésére Budának más vidéke a Lágy­mányos is tervbe van véve, mely pedig az ilyen építmény követelményeinek -kidcti hAeykvn r^gfAtel. és melv kü- a 1 lömben is a főváros helyes irányban j való terjedésére nézve okvetlenül tekin­I TToonrlA fi IrÖVP.ti71 BjkcU'* így legújabban is az a terv merült fel, hogy az uj egyetem a Vérmezőre építtessék, mely ierv, mint természete- tesen minden eszme, bizonyos körökben, e lap hasábjain megjelent czikkek tanú­sága szerint, tetszést is aratott. Egy mélyen fekvő, helyzete folytán mind­örökre nehezen megközelíthető medencze, mely a főváros forgalmi vonalaitól egé­szen félre esik, lenne tehát az a hely, mely az egyetemi épületet magába fel­venné!? És külömben el akarják-e ismét felejteni azon általánosan elismert jogos panaszokat, hogy Budapest szabad terek­ben szűkölködik; Pesten már mind be van építve, most úgy látszik Budára kerül a sor. Mi lesz azután Budának jó, tiszta levegőjéből, melyet a budaiak a pestiekkel szemben, minden alkalommal bizonyos önérzettel — mely külömben teljesen igazolt — kiemelnek. Mit szól­nak majd a Vár lakói ahhoz, ha ablak­í'il-'iv. r. .Onr l-'~ ‘ \ 1 ic­ti y f.- n ^ egyetemi épület füstjét és a kigőzölgések egészségtelen levegőjét; mit a vár olda­lán fekvő villák tulaj done A nagy terjedelmű építmény a b .kező társa való gyönyörű kilátást V *rt' fedi előlük (a Vérmező a v n rV u-í utcza magaslatáig feltolj B vé ül Bu Nagyon furcsa, hogy az 50 frt. Könyvek akkor gondolnak a miknölcs. ezukorkák, — sokkal bajosabb WaI a következők ga

Next

/
Thumbnails
Contents