Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-05-27 / 21. szám
Budapest, 1894. III. évfolyam 21. sz. Vasárnap, május 21. BUDA ÉS VIDÉKE KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ES TÁRSADALMI HETILAP Az I. kerületi polgári kör és a II. kér. polgári kör, valamint a krisztinavárosi vöröskereszt fiók-egylet hivatalos közlönye. KIÄD0-HIYÄTÄI,, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér., Krisztina-utcza 14. szám. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, fél 'vre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kor., Pálya-ntcza 2. szám. 31. ajtó, kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Fürdők. Nemcsak a madaraknak van húzása, hanem az ujságczikeknek is. Mikor itt az ideje, egymást érik a fürdőleirások. Nem a szó szoros értelmében vett fürdőlevelekről van szó, hanem egy kalap alá véve a fürdő- és útleírásokról. A mi reklámirodalmunk nagyon sablonszerű. Egyszerű megjegyzések, vagy a hogy hirlapirók nevezik: notiz. Ha egy múlt századbeli esztétikus fölébredne, tegy’ k fel például Blair Hugó, a reklám- műfajt mint valami reá nézve uj felfedezést tárgyalhatná. Pedig ez egy igen meghonosulfc műfaj, habár még nálunk nem oly bizaran. mint Amerikában, hanem útban vagyunk. Fürdőleirások, ez a tárgya az elmélkedésnek, de kalap alá veszem a reklámirodáimat is, mert a reklám csak tisztességes czélokért jogosult és annak szellemesnek, ötletesnek, becsületesnek kell lenni. A hazai, fürdők ügye, állapota bizony nagyon is elhanyagolt. Rettenetes élhetetlenségre vall az, hogy egy ilyen nagy nemzeti kincset, a miért egész Európa irigykedik reánk, ki nem tudunk ] használni. Azt mondják, hogy a hazai fürdők elhanyagoltak, lakás kényelmetlen, az étkezés rossz s minden aránylag drágább, mint a világfürdőkön. „A BUDA és VIDÉKE“ TÁRCZÁJA. A sors útjai . , . — Elbeszélés. — Irta : László Rózsika. I. Borongós őszi köd ül a tájon. A burgi apácza-kolostor lélekharangjának tompa zúgása hullámzik át a csöndes völgyeken, melyeknek lakói már nyugalomra tértek. Minden ébren levő dicséri az urat. — A kolostor egyik czellá- jában Angela testvér vivődik a balállal. A haldokló ágya körül megtört, bánatos alakok, kiket a haldokló kezébe adott gyertya reszkető lángja mysticus fénybe borit. Az ágy lábánál, egy őszbe borult világi nő halkan zokog. A lelkében és testében megtört anya si- ritja egy reményeiben csalódott, küzdelmes élet haldoklását. Szegény Angela — szól fájdalmas hangon a főnöknő és kiveszi a már jobblétre szenderült kedves testvér hideg kezeiből a szentelt gyertyát . . . Boldog Angela — susogják testvérei. Kiszenvedett. Elköltözött oda, hol szebb az élet, tisztább a lég, lágyabbak a dalok ; hol nincs csalódás, küzdelem, csak az örök nyugalom. Másnap eltemették. Az anya fájdalma, forró könyei s testvérei igaz részvéte kisérték utolsó útjára. Való igaz. De mi vagyunk a hibásak, legis- legelső sorban pedig a reklámirodalom. Vegyük csak apróra a dolgot; ugy-e bár, mikor egy biztositó-társaság, vagy egy pénzintézet alakul, vannak lapok, melyek vezérczikkekben. vagy közgazdasági rovataik élén kürtölik világgá a még soha nem létezett hírességeit, előnyeit. A sajtó szuverén hagján — hazafi- ság a nemzetiségnek — beszélve, megrendelik, kötelességévé teszi vaknak és világtalannak az aláírást. Méghurczolják a véres kardot, — bocsánat, csak prospektust és dől az aláírás. A hazai fürdők ügye még a hírlapokat sohasem hozta ilyen lázba. Az április évnegyedben a kiadóhivatal elő- zékenykedik azzal, hogy a lapokat bármely fürdőre bárki után elküldik. A hirdetési osztály beszerzi a fürdők hirdetését, később közölnek fürdőleveleket és adják a vendégek névsorát. Olyan lanyha,. hideg, valami kötelességszerű ez az egész fürdő-campagne. Semmi egyöntetűség semmi lelkesedés. A hazai fürdők ügye, olyan ügy, < mint a sajtónak lelkesebben kell felkarolni és e téren oly propagandát fejteni ki, a minőt megérdemel. A mennyire a dolgok sató utján napvilágra jöttek, úgy látjuk, hogy a fürdőügygyel három irány foglalkozik komolyan. I. A hazai fürdő-egyesület. II. A balatonvidék társaság. III. Gr. Csáky Gyula szepesi főispán „Nemzeti park“ czimü s a Tátra emelését czélzó nagyszabású vállalkozása. A napisajtó különösen gróf Csáky Gyula vállalkozását karolta fel és gróf Csáky Gyula fejtett ki e téren oly mozgalmat, mi ritkítja párját. Mindezek a dolgok, az egész fürdőügy panpani fog mindaddig, míg a köz- gazgasági érdekeknek segélyére nem jön a szépirodalom. A hazai fürdők a szépirodalom köz- remunkálása nélkül nem boldogulnak; sem vállalkozó, sem közönség nem lesz és marad minden a régi elhanyagoltságban, drágaság és kényelmetlenségben. A fürdők leírásának, ismertetésének tetszetősebb alakot válaszszunk. Ne legyen ez puszta fölrajzi leírás és annak előadása: mire jó a viz, hány fürdőszoba van, hogy egy borjuszelet. Ha egy hivatott iró fáradságait kipihenni valami szép vidékre megy s annak múltjával, jelenével, jövőjével tisztában van, szóval megérti, úgy e vidék érdekében annyit tehet, miut senki más. Értsük meg előbb, a mit le akarunk írni, mert ha e nélkül fogunk a leíráshoz, annak aligha lesz hatása, mert II. A Báróczy-család előkelő szerepet játszott Erdélyben. Az öreg Báróczy Gergely, a hadi pályán szerzett érdemeiért, Mária Terézia alatt, grófi méltóságot nyert. Az ősi kastély ma is ott áll még valahol a Maros partján s regél a lábainál hullámzó szőke, fodros haboknak a múlt dicsőségéről, a fényről, mely sajátja volt. Az öreg Báróczy gróf halála után, fiai a szélrózsa irányában széledtek el. Ervin és Dénes — koruk szokásaihoz híven Bécsbe telepedtek le; Zsigmondot szabad gondolkozása Francziaországba csalta; egyedül László maradt az ősi fészekbe, ki rövid idő után családot is alapított Boldog családi életének első gyümölcse volt Dalma, ez a kis aranyos elevenség, kinek mosolygása derült, kedvessége boldogságot árasztott maga körül. Dalma a természet ölén nőtt föl. Ott iátszadozott napestig az árnyas park lombjai ulatt, szaladgált édes fáradtsággal a bimes lepkék után, lelke gyönyörűségével szedegette a piros ajkú, nefelejts szemű, mosolygó virágokat, melyekkel felékesitette magát. Szabad volt, mint a madár; virágos kert volt az élete, tele örümökkel, boldogsággal. De nincs állandóság a nap alatt. A derűt, ború váltotta föl. A Bárócziak szerencse csillaga elhomályosult. László gróf egy szerencsétlen vállalat folytán elvesztette összes vagyonát. 0 maga, kétség- beesésében : öngyilkossá lett, bútól megvakult neje pedig, egyetlen gyermekét, Dalmát, nagybátyja, Zsigmond kegyeibe s oltalmába ajánlva — könyüradományokból tengette sivár életét. III. Dalma, Francziaország derült ege alatt csakhamar feledte az őt ért csapást; különben sem tudta mit veszített el szüleiben. Tiz éves volt még csak abban az években, melyben a szomorúságot nem ismeri a derengő lélek, a bánatot nem érzi a szív. Az évek múltak s Dalmából gyönyörű leányka fejlődött. Az édes sejtelem, mit szerelemnek neveznek, belopódzott az ő hófehér leikébe is. A tavasz édes álma, őt is ábrándozová tette . . . Most is el-el sétálgatott a park árnyas lombjai alatt, gyönyörködött a lepkék hi- mes szinpompájában, de most már nem futkosott utánuk. A játszi kedvet fölváltotta a poesis: a szerelem poesise, mely betöltötte lelkét, mely ideált teremtett egy karcsú, szőke ifjúban, kinek egy mosolya, nyájas szava többet ért előtte, a nagy világ összes pillangóinál, tarka-barka virágainál. Elemér volt az, bi Dalma szivébe lopta az illatot, a fényt, a tavaszt: a szerelem bűvös álomképeit, édes ábrándjait. Két szív gyulladt lángra, az első szerelem varázsával. Elemér egy dúsgazdag marquisnak volt a fia, ki Báróczy Zsigmond testi-lelki barátja volt. Sokat voltak együtt az öregek, de a fiatalok annál inkább, mert Dalma volt Elemér első oktatója az édes magyar szóra.
