Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-25 / 12. szám

1

Budapest 1894. (5.)

Horváth József*)

Dr. Györgyi! Horváth József 1848—9-iki honvéd huszártábori igazolt törzs orvos hosszas és súlyos betegsége után 92 éves életkorában f. é. február hó 27-én Budapesten I. szarvastér

l. sz. lakásán elhunyt. A minő kitűnő orvos és emberbarát volt életében, oly elfelejtett és elhagyatott volt öregségében, és ekkép legkevesebb részvét tanúsága nélkül temettetett el örök nyugalomba.

Nehogy azonban életében szerzett érdemei tökéletesen elhangozzanak a semiségbe, szükségesnek tartjuk életébül némely kivállóbb momentumokat nyilvánosságra hozni, és ezáltal némikép emlékét megörökiteni, és hálánkat irányában leróni.

Még 1830. évben mint orvos növendék a

m. k. egyetem által kitűzött vegytani pályakérdést a legkitűnőbben megfejtette és a jutalmi aranyérmet ő nyerte el. — 1847-évben a m. k bölcsészet kar által vegytani, mű, és erőmütani tanszékek elnyerése végett feladott kérdések megfejtésével oly tudást fejtett ki, hogy annak folytán 1-sö jelöltnek érdemesittetett:

Az 1831-ki orsz. keleti kolera feltűnésekor a nmélt m. k. helytartó tanács által Heves megyébe mint gyakorló orvos kiküldve lévén, azt tapasztalta, hogy a Dr. Leo által ajánlott, és átalán használatba volt bizmuthporok nem csak, hogy nem használtak, hanem ártalmasak, miért is saját tanulmányozása után oly gyógymódot talált fel, mely ezen közveszélyes járványnak tökéletesen útját alta, és oly rendkívüli sikert aratott, hogy ha a beteg még ideje korán gyógykezelés alá vétetett, biztosan kigyógyult.

Ezen szerencsés működése oly anyira felötlött, hogy Hevesmegye törvényhatósága üdvösnek látta ezen gyógymódot a mk. helytartóság utján általános használatul összes msgyar és Erdélyországnak felajánlani, mi meg is történt, sőt ő Felségének és az orsz. nádornak az ő kitüntetése végett felterjesztés is menesztetett.

Mindezen kitűnő működések mellett még is a mentő orvosnak élete két Ízben koczkázva volt, a mennyiben Ludason és Karácsondon vasvillákkal támadták meg a halál megvetésével a felbőszült nép közé szorult életmentő orvost és csakis nagynehezen szabadították meg a közbejött huszárok. Azon hiszemben éltek t. i. a parasztok, hogy a kaputos emberek megmérgezték a kutakat, melyeket ponyvával betakarva éjjel nappal őriztek is.

Ilyen kiküldetésben részesült a többi kolera járvány idejében is, u. m. 1855. 1866.

1873, és 1876. években is, mely idő alatt hiv, kimutatásai szerint 6171 közül csak is 203 halt meg, kik többnyire már agóniába feküdtek, mire őt meghívták, mert-mint emlitetük egy sem halt el, ki idejekorán gyógykezelése alá jutott ?

Az 1848. augusztus havi táborozás alatt az Ó és Ujfutaki táborban az 5-ik zászlóalj legénysége közül 751-en váltak súlyos betegekké, kikből s/4 része kolerába 1/i pedig kolera tyfh- U8zban szenvedett, kik közül összesen csak 9-en haltak el. 1849. évi április 24-töl kezdve a IY. hadtestben a Csantavéri táborban a sebesülteken kivül másfélezer ember közül sok tiszt is, súlyos betegen feküdt, de tapintatos gyógykezelése mellett egyetlen egy ember halt meg, de ezen egy embernél és midőn már 12 óráig mint halott volt kiterítve, még éltetési kísérletet téve, csakugyan felébredt, és keveset beszélt is, de később még is csak örökre elnémult. 1849. junius 6-án Újvidéken a kiskun lovasság között kiütött súlyos betegségek üdvteljes gyógyulását is néki köszönhetni, kik közül egy halál eset sem fordult elő. 1849. évi aug. 4-én midőn Szőregen Szeged alatt egy megsebesült kapitányt a csatatérről el akart hozatni, a csatatéren maradt orvos, annak lova és ő is lövést kapott, a ló vele együtt elesett, és midőn a nyeregbe szorult jobb ezombja a ló alá került, ballába pedig az égfelé fordítva, mind a két lábszárcsontok a forgóban — a keresztcsont derékba úgy megrokkantak, hogy többé lóra nem ülhetett, és valósággal sántabénára vált.

Mint orvos elismert emberbaráti szerete. *) Múlt számunkból tárgyhalmaz miatt maradt ki.

BUDA és VIDÉKÉ Márczius 25.

ténél fogva nem csak a honvédeket, de a sor- katonaságot és a legkitűnőbb gyógykezelésben részesítette, különösen 1849-ki aug. hóban a Polumbini ezredbelieket számos súlyos betegségekben. úgy 1861-ben a cs. k. Fuhrwesen Corps között kiütött súlyos betegeket, kiket Pomázra szállásolt be könyebb gyógykezélés végett. De különösen felemlítendő méltó azon gyógyítása, mellyet a cs. k. Provient pék legényein nagy sikerrel tanúsított, és pedig az egyiptusi szem gyuladásnál, midőn mind a 99, beteget tökéletesen kigyógyitott. Megjegyzendő különösen, hogy a gyógykezelésére használt gyógyszereket mindég saját módja szerint maga készítette, és legtöbbnvire minden dijazás nélkül gyógyított.

De a polgári körökben is elfelejthetetlen érdemeket szerzett emberbaráti magaviseleté által, midőn számtalan betegeket a legnagyobb előzékenységgel orvossággal ellátott, és dijakat el nem fogadott.

Különösen az 1838-ki válságos árvíz alkalmával saját csónakján éjjel nappal életének koczkáztatásával sok szerencsétleneket megmentett, és a szükséges élelmi s/erekkel ellátott, miért is, úgy a kolera járványok idejében a fővárosban tettleges jótékony működéséért számos elismerésekben részesült.

Nevezetes kurakép egy különös esetet említünk fel, melyen oz ekkoriban élő Proto- medicus Dr. Stáhly is csodálkozását fejezte ki. 1835. évben Yerebélyi-Bogyó Julia 22 éves hajadon oly skrofulózus fekélyekkel volt majd egész testén ellepve, hogy a jobbfelüli nyak és fülmirigyeket a nyakizmokkal együtt mind elemésztette, sőt a jobbfelüli álkapczacsont fogastól elvált, és kiesétt. Ezen kiesett álkapcza- csontot eltávolította a másik balálkapczátol. A jobb válcsontok is mind elvoltak, roncsolva, de különösen a lapoczkát apró rost darabokban szedte ki az újjá szült csontrostok közül. Ezen kúra következtében ujdon uj álkapczacsont és lapoczka nőtt úgy, hogy nyoma sem látszott az annyira elroncsolt testnek.

Nem hívén a boldogult és érdemekben dús orvos, hogy oly hosszú ideig fog élni, nem gondoskodott öreg napjainak biztosításáról, és szoros értelemben véve a legnagyobb nélkülözésekkel küzdve a legszegényebb sorban végezte be áldásteljes pályafntását azon meggyőződésben, hogy szegény elhunyt emberi kötelességének teljes mértékben megfelelt. Az orsz. honvéd segélyző egyletből 312 frt évi nyugdijt élélvezett. Nyugodj békével!

Daniely György

1848/9-ki honvéd főhadnagy.

Barabás József névünnepe.

Szép ünnepély folyt le márczius 19-én, a budai polgári lövész-egylet he viségeben. Barabás Józsefnek az I—111. k* n‘ih ti állódások, vendéglősök, bor- és sörmer rt sulatának

érdemdús elnökének névn, j , eh lék meg kartársai és tisztelői. Nemcsak az <pnrtarsu!at tagjai, de a közélet egyéb tagjai is megjelentek, hogy résztnegyenek a tisztele' es szeretet emléknapján.

Az ünnepeltet a jelenvolt díszes társaság éljenzéssel fogadta és Lindmayer Ferencz székes fővárosi bizottsági tag, a társaság derék pénztárnoka ez a közbecsülésben álló polgár átnyújtotta neki az erre az alkalomra készült emléket egy szép és művészei kivitelű ezüst serleget a következő beszéd kíséretében.

Mélyen tisztelt elnök ur!

Rövid ideje annak, hogy a tagok bizalma önt társulatunk élére elnöknek megválasztotta. Ezeu rövid idő alatt sikerült önnek társulatnnk és annak minden egyes tagjának becsülését annyira kivívni, hogy kedves kötelességünknek tartjuk önt a mai napon, mint névnapja ünnepén körünkben üdvözölni.

Nekem mint a társulat legrégibb tisztviselőjének jutott az a szerencse, hogy tagjaink érzelmeit, melyek bizalmunk és nagyrabecsülésünk kifolyásai, kifejezésre jutassam.

E megbízásomnak megbízásomnak megfelelve kérem fogadja barátai és tisztelőitől e csekély emléktárgyat azzal az őszinte kívánalmunkkal, hogy a Mindenható önt becses családja, társulatunk és barátjai javára egészben folytonos jólétben sokáig éltesse.

Éljen 1

Az ünnepeltet ez a kegyeletes gyengédség igen meghatotta. Alig halhatóan köszönte meg az elismerést.

Erre lakoma következett, melyben száznál többen vettek részt. A jelenvoltak érzéseit pobárköszöntőbon Erdélyi Gyula a „Buda és Vidéke“ szerkesztője tolmácsolta, kit a szeretet kifejezésére már az is késztetett, hogy Barabás József a lap terjesztése körül ernyedetle- nül munkálkodik. A pohárköszöntőt Barabás József éljenzésével fejezte be, melyet viharosan hosszantartóan visszhangoztak a jelenlevők. Barabás József szép és emelkedett hangú beszédben köszönte meg a nem várt meglepő kitüntetést. A mint eddig úgy ezután is megtesz mindent az ipartársulat virágzásáért, a közügyekórt és figyelmezteti a közgyűlést milyen hasznos szolgálatokat tehet a „Buda és Vidéke“, mit ezúttal is ajánl tagtársai és a közönség figyelmébe. Kifejezte azt is, hogy a mi eredményt eddig az ipartársulet elért abban része van annak a gárdának és vezérkarnak, mely a vezért oly lelkesen és kitartóan támogatja elnök társait, a vezetésben részes ügybuzgó titkárt Buttner Józsefet, a tagokat összesen és egyenkint éltette.

Utánna Demeter Ferencz, a Vera-forrás jelenlevő képviselője lelkes szavakkal emelte ki Barabás József érdemeit és méltatta őt, szépen előadott beszédben, mit lelkesen meg is éljeneztek.

Barabás József ezután a vendégekre a kik a vendéglősökkel egy családot képeznek emelte poharát.

Ezután a mulatság emelkedett hangulatban folyt tovább Horváth jó zenéje mellett, a ki igen jól és magyarul húzta a fülbevalót. Az ételeket és italokat Kertész J. jó nevű vendéglős szolgáltatta.

Közgyűlések.

— A pesti hergermalom társaság f. hó 20-án tartotta meg rendes évi közgyűlését. Az évi jelentés szerint az elmúlt év nem volt kedvező a malomiparra. A lisztkivitel folytonos nehézségekkel járt s csakis a kereskedelmi miviszter által nyújtott kedvezményekkel, a szállítási dijak mérséklésében, s sikerült a régi összeköttetéseket áldozatok árán is fen- tartani. A tiszta jövedelem 71,126 frtra rugót, mely összegből 64,000 frtot a részvények 8 százalékos osztalékos fordítanak, 2000 frtpt a hivatalnokok segélyző alapjára és 1000 frtot a kereskedelmi betegápoló egyesületnek adományoznak s a fönmaradó 4126 frtot uj számlára viszik át. Tehát a 33. számú szelvényeket 32 írtjával április elsejétől kezdve beváltják a magyar általános hitelbanknál. A jelentés kiemeli még, hogy a tavaly megvett váczi hengermalom hiányos berendezése miatt veszteséggel zárta le az üzlet. A berendezés átalákitása két havi szünetet tett szükségessé.

— A „Eanubius“ magyar hajó és gépgyár részvénytársaság folyó hó 20-án tartotta III. évi rendes közgyűlését, a melyen Tolnay Lajos akadályostatása miatt Freiszleder Nándor elnökölt. A felolvasott igazgatósági jelentés szerint a vállalat a legutóbbi évben igen jelentékeny leedületet vett mert mig az 1892. év számlázott gyárimányok 1.222,176 frt 94 krral szemben az 1894. évi 1.925,419 frt 96 krra rúgott. A különféle levonások után 82, 571 frt 87 kr. tiszta nyereség mutatkozik, a mely összegből a tartalékalap javára levonnak 418 frt 67 kr. az igazgatóság járulékára 99,087 frt 62 krt, marad tehát 68,534 frt 58 kr. Ez összeghez hozzáadva az 1899. évi nyereság- átvitelt a kögyüles rendelkezésre 79,543 frt 82 kr. áll. Ebből 60,000 frtot a révényeseknek fizettek ki osztalékul, 7000 frtot a tartalékalap rendkívüli emelésére fordítanak s a fenmaradó 12,543 frt 82 krt a jövő év számlájára viszik át. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette, a felmentvényt megadta s úgy az igazgatóság, mint a felügyelő bizottság tagjait közfelkiáltással újból megválasztotta.

— A budapesti I.—III. kér. szállodások, vendéglősök, bor- és sörmórők ipar-