Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-03-25 / 12. szám
Budapest, 1894. (6.) BUDA és VIDÉKÉ Márczius 25. társulata és temetkezési egylet 1894. évi már- | czius hó 29-én délután 3 órakor a II. kér. J medve-utcza 6. sz. házban levő „Fáczán“ vendéglőben tartott XI. rendes évi közgyűlése. Tárgysorozat: 1. Megnyitása a közgyűlésnek az elnök áldal. 2. Három tag kiküldése a közgyűlési jegyzőkönyv hiteles végett. 3. Felolvasása az 1893. évre vonatkozó elnöki jelentésnek. 4. Előterjesztése az ]893. évi sárszámadásnak. 5. A í'elmentvény megadása. 6. Előterjesztése az 1804. évi költségvetésnek. 7. Netáni az alapszabályok 16. §. értelmében tett indítványok tárgyalása. 8. Egy tisztviselő választása. Az elnökség. — Közgyűlés. A budapesti (budai) polgári lövész-egylet ez a kiváló és tekintélyes társaság, melynek Buda emelése körül érdemei vannak, április hó 1-én délután négy órakor tartja évi közgyűlését. Tárgyak: 1. A választmány jelentése az 1893. évről. 2. Az 1893. évi zárszámadás és az 1894. évi költségvetés előirányzatnak bemutatása. 3. Az alapszabályok némely §§-ainak módosítása. 4. Esetleges indítványok tárgyalása. 5. A számvizsgáló bizottság megválasztása. 6. A választmány és tisztviselők megválasztása. — A pesti magyar kereskedelmi bank f. hó 17-én saját helyiségében tartotta 1893. évi rendes közgyűlését Kohner Zsigmond elnöklete alatt, a bank vezérigazgatója Lánczy Leo, egy felette és még eddig soha el nem ért kedvező eredményű jelentést terjesztett a közgyűlés elé még ily összegű tiszta nyereség a bank fenállása óta soha el nem éretett, a tiszta nyereség 2,838,372 irtot teszen a mi a levonandó 737,143 frt után 60 írt osztalékot ad vagyis mefelel a 12°/0-nak. Dr. Robitsek József ajánlatára Lánczy Leo vezérigazgató urnák a közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavaz a rendkívüli fényes eredményért. Az igazgatóságba megválasztottak: Kohner Zsigmond, Lánczy Leo, báró Schossberger Zsigmond, Weisz Fülöpp, a felügyelő bizottságba, Blau Adolf, Gajári Ödön, Gillming Ferencz, Kreische Antal és Rust Bernát, a közgyűlés az igazgatóságnak valamint a felügyelő-bizottságnak a felmentvény megadta. E fényes eredmény Lánczy Leo vezérigazgató faradhatlan szorgalmának, körültekintő tapintatos és előre látó pénzügyi ismereteinek köszönhető. — Közgyűlés. A II. kér. Polgári kör f. évi márczius hó 31-én szombaton, este 6 órakor tartja ez évi rendes közgyűlését a következő napirenddel: 1. 4893. évi zárszámadás, 2. Vagyonkimutatás, 3. Költségelőirányzat, 4. Az alapszabályok részbeni változtatása. 5. Indítványok. 6. Választások. A közgyűlést társas vacsora követi. A hozzánk beküldött évi jeldntésről — melyet a jegyzői kar lemondása folytán — Szemler Jenő ideiglenes jegyző szerkesztett — jövő számunkban fogunk megemlékezni. — Az első bndai polgári beteg- segélyző és temetkezési egylet f. hó 26-án d. u. 3 órakor a Fáczán termeiben tartja évi közgyűlését. A Xl-ik közgyüiés ez, mely caak azt bizonyítja, hogy oly kitűnő elnök mint Bauer József vezetése és a lelkes választmány közreműködése mellett az egylet a virágzásban csak fokozódhatik. Piknik Újlakon. Göőz József dr., az újlaki polgári leányiskola buzgó s érdemdús igazgatója Kugler Józseffel a székes-fővárosnak s különösen a III. kerületnek általánosan ismert és kedvelt előkelő polgárával az idén is pikniket rendezett az újlaki iskola épületében. Fölösleges említenünk, hogy a felejthetetlen sikerű estélyen a III. kerülét házas életének szine-java jelen volt, A vendégek sorában számos kitűnőségei láttunk. Ott voltak: Kaberhauer János, Lang György és Rózsavölgyi Gyula tanácsosok; Kull- mann Lajos főjegyző, Lengyel Sándor igazgató stb- A családias fesztelenségei az a szép tósztók végtelen sora fűszerezte. Mig a fiatalság Rácz Laczi pompás zenéje mellett fáradhatatlanul tánczolt reggeli őt óráig, addig a kapaczitások s a fiatal vének csendes nótázással s lelkes köszöntőkkel töltötték el az időt. A központ, természetesen Rózsavölgyi Gyula tanácsos volt remek bariton haugjával. A házi asszonyi tisztet Göőz Józsefné és Kugler Józsefné úrnők töltötték be páratlan sz. kértelem és kedvességgel. A két házigazdára, úgyszintén bájos nejeikre, mint fáradhatatlan háziasszonyokra a tósztok egész áradata zudutt. Rózsavölgyi Gyula tanáczos Göőz József drt. és kedves neje, mint a nevelés és oktatásügy igazi lelkes bajnokait éltette. Kugler Józsefné, mint a kerületnek önzetlen lelkes polgárára; s bájos feleségére, mint a kerületi leánynevelés ügyének egyik szintén buzgó előharezosára mondottak tósztot számosán. — Éltették még: a tanácsot, Tatay Adolf drt. Végh János drt, Weisenbacher Endre urat, mint a kerületnek nemes szivii s nagy áldozatukra kész polgárát, a vendégeket, a hölgyeket, a Sándorokat, a Józsefeket, a Ili. kerület polgárságát stb. Az előkelő társaság egész reggelig együtt maradt. — Az estélyt előzte meg szinielőadás- sal egybekötött konczert volt, melyen Gerlóczy Károly polgármester is jelen volt. Kőbányászatunk. A m. kir. földtani intézetnek két tagja, semsei Semsei Andor nagybirtokosnak és az inintézet szorgalmas belső munkatársának segélyezésével, évenként több hetet tölt el a külföld jelentékenyebb kőipartelepein és gyáraiban, hogy főként a nagyban feldolgozott és gyakrabban használt közetek mintha koczkáinak ösz- szegyüjtése mellett, magát a kőipar gyakorlását is megfigyeljék. A kir. földtani intézetnek évi jelentéseiben, a melyek különben a könyv- kereskedésben is kaphatók; már több év óta olvashatjuk az ilyen tanulmányutaknak ismertetését. Geológusaink eddig Svéd-, Norvég-, Olasz-, Görög-, Bajor-, Szászországot, porosz Sziléziát és egész Ausztriát beutazták s a mennyire a körülmények megengedték, nemcsak a magyar földtani intézet gyűjteményét gyarapították számos és igen becses kőzetmintakoczkáKkal, hanem tapasztalásaik beszámoló eredményeit is közhasználaara bocsájtották. E mintakoczkák- kal most már tényleg összehasonlíthatjuk saját közetanyagjainkat s tisztán láthatjuk majd e téren hiányainkat is. Nehezebb munka a hazai közetanyagok lehető teljes összegyűjtése, ügy látszik azonban, hogy az a pár geológus itthon sem pihent s a megyar közönség közömbössége daczára, eddig már mintegy ezer mintakoczkát, több száz agyag, márga, homok, festékfölmindtát gyűjtött össze. Ha mostan rövideu összefoglaljuk a fent- emlitett jeletések ide vonatkozó részeit úgy azt látjuk, hogy a külföld tekintélyes és jövedelmező kőipara nem a véletleuen s máhol holnapra tengődő termelésen alapul, nem tapogatózik tudatlanul a sötétségben, hanem czéltu- datosau, a mai élet színvonalán álló szakismeretekkel halad előre és a rendelkezésre álló, feltárt kőzetanyagok ipari és kereskedelmi értékének teljes ismeretén alapuló intelligencziá- val dolgozik. Olaszország főként márványokat termel, a mely téren csakis dél Tirol közelíti meg. Carrara fehér és még becsesebb sárgás árnyalatú márványa, a föld kerekségén a legdrágább, de az itteni óriás kiterjedésű és sokféle márványt szolgáltató bányavidéken nem csak az elsőrendű szobormárvány jövedelmez, hanem főképpen az a sokféle mindennapi szükséglete fedező czikk, a mely folytonosan igen nagy mennyiségben állittatik elő A földtani intézett gyűjteményében a carrarai márványbánya-vidék 100 darab különböző szinti és minőségű koczkával van képviselve. Jelentékeny még a bavenoi gránitipar is. Olaszországnak még igen nevezetes a mozaik ipara is. Svéd- és Norvégország páratlanul szép és üde gránitjával jóformán a föld paiczát uralja. A szép gránitok hajókon még Amerikába is elvándorolnak és Európa monumentális építkezéseinél jóformán kivétel nélkül mindenütt szerepelnek. Nevezetesek még géanit, porfir- és diorit kőfejtőik, valamint a földbányászás is, a mely utóbbi ásványanyaggal jóformán Európa összes porczeilángyárait stb. a svédek látják el. Kőbányászatuk még csak fiatal, alig több 25 évesnél, de kőfejtőik kitünően vannak feltartva s a nyerskő-termeléshez, valamint csiszoláshoz a svédek és norvégek értenek talán legjobban. Főként nyers követ exportálnak. A földtani intézet gyűjteményében egész sorozat szebbnél- szebb svéd és norvég koczkát láthatunk. Bajorország kőipara igen fejlett és sokoldalú. Gránitot, Dioritot, Synitet Mészkövet (márványt) éö homokkövet egyarát sokat termel ; de mégis egyik legbecseseb kőanyagja az a finom márgapala, a melyet litograf-kőnek a föld minden részébe innét szállítanak. Eichstädt, Solnhofen, Papenheim és Kelheim községek jóformán kőfejtőikből élnek. Bajororszságnak második igen becses ősterménye a grafit, a melv ásványt Passaulól keletre Halner Zell község környékén a gneiszban bányászszák. Az itteni terjade,mes grafit ipar szintén a nagy kivitelre dolgozik. Sok haszonnal jár még a Steatit (zsirkő) bányászása és feldolgozása. A Bajor városok Ízlése és stilszerü kiépítése, különösen a köny- nyen kezelhető fioomszemü homokkő bányászatot fejlesztette. A II. kér. Polgári kör f. hó 22-én, este 5 órakor, nagy hazánkfia, Kossuth Lajosnak országos gyászt hozó elhunyta alkalmából rendkívüli választmányi ülést tartott, a mely alkalommal hozott egyhangú határozataival méltó módon fejezte ki kegyeletét a nemzet nagy halottja iránt. Elhatározta ugyanis, hogy a turini pátriárka elhalálozása folytán gyászának jegyzőkönyvileg ad kifelezést. A gyászoló családhoz részvét táviratot intéz, a nagy halott ravatalára koszorút helyez, a temetési szertartáson — a menyiben az Budapesten lesz — testületileg vesz részt és a gyászszertartások befejeztéig fekete lobogót tűz. Gyászünnepély rendezése iránti határozathozatalt későbbi időre tartott fenn. — Kossuth-gyászlobogók jutányos áron kaphatók Fischer Ferencz temetkezési vállalatánál. Krisztina tér 5. — Grűnwald Samu Krisztina-tér 1. sz. és Szt.-Háromságtér 8. sz. alatt levő divat üzleteiben nagy választék mindenféle gyász- és zászló-kelmékben. .Budai talajban nevelt szép fenyőfa több ezer darab — átültetésre legalkalmasabb, a kert kissebitése folytán jutányosán eladó. Hol ? megmondja a szerkesztőség. Kiadó : Dévai Szöllösy István. Felelős szerkesztő : mindszenti Erdélyi Gyula.
