Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-12-30 / 52. szám
Budapest 1891. (4.) BUDA és VIDÉKÉ éveit töltötte. S egy nagyot sóhajt s emlékibe vissza idézi a boldog játszó gyermekéveket. Hogy a piaczra hozott falusi hurka látása boldogságot okoz egyeseknek, azt mondanom is fölösleges, de ez a boldogság csak akkor egész, ha amit lát, abból vásárolhat is valamit. Nagyítás nélkül legyen mondva, ezt nem a hatás kedvéért írom, távol legyen tőlem, de ezek tények. Látjuk, ha egy-egy falusi asszony a piaczon ilyen disznó-apróságokkal ha megáll, ugv körülfogják néha a vásárlók, hogy alig tud tőlük boldogulni s igen nagy gondot ád neki, hogy a hozott portékájából azok egy részét, kik körül fogták, kielégíthesse. Igazán boldogok, a kik hisznek Milyen megelégedetten viszik haza némelyek az igy megvásárolt árut s mily jó étvágygyal költik azt el családjukkal egyetemben. S hogy milyen jó volt, még hetek elmúltával is beszél egyik szomszéd asszony a másiknak, hogy ekkor és akkor milyen jó és olcsó falusi hurkát vett és evett. No ez is meglehet, hogy néha megtörténik, mert találkozhat a rossz között jó is. Tisztelet a kivételeknek. Találkozik jó készitményü falusi hurka is a piaczon, különösen azoké a falusiaké mindig megbizható, kik itt a fővárosban a mi henteseinktől vásárolnak s azt mint saját készítményüket adják el a piaczon. De a kik szegények, s mégis naponként hoznak a faluról otthon készített töltelékeket, azok készítménye már nem jó, ez már nem más, mint utánzás vagy igazabban modva, hamisitás. Az ily hamisításokat akarom a fővárosi, illetőleg csak szerény olvasó közönségünkkel megismertetni s kimutatni azt, hogy az e jónak vélt Ízletes falusi hurka nem mind jó ám. Olvasóinknak és a vásárló közönségnek nem tűnt még fel, hogy a mi jó magyar falusi népünk, ki igy tél évszak idején jól szeret élni, ezek fölöslegüket, ha disznót ölnek, nem hozzák soha a piaczra. S miért? Mert ezeknek fölöslegük nincs. Valamint, hogy másnak is nagyou kevés jut a jóból eladni való, s ha még is elad, az már nem olyan jó, mint a milyennek lenni kell. A hurkát, kalbászt, tepertőt s más a féle czikket csak a német falvak lakói hoznak ide a városba s ezt oly mennyiségbe, begy önkénytelen is arra a gondolatra jön a gyakorlott ember, hogy hol veszik ezek azt a sok disznóaprólékot, mit ide e városba hoznak. Hát ezek maguk nem ennének abból, mit termelnek, hisz elég szegények. A szegény ember pedig nem szokja azt tenni, hogy a sajátja helyett, mit otthon feltálal, más értékesebbet vásárotjon, hanem inkább megeszi, ha még oly szegényesen van is elkészítve. De hogy nem, megeszik ezek is a jó disznó-aprólékot, de nekünk a városiaknak mást készítenek, nem pedig olyant, mint ő maga eszik. A mi kedves jó szomszédaink igy tél idején a mi piaczainkon megvásárolják a marha tüdőt, paczalt s a piaczi árusoktól, vagy a pékektől az olcsó száraz zsemlyét s azt szépen haza viszik, otthon aztán a zsemlyét vízzel s a mészárosnál a számukra napokig összegyűjtött, s már penészedni vagy erjedni indult marhavérrel néha ugyan egy kis disznó vérrel is összekeverik, a miből készítik aztán a jó falusi zsemlyés-hurkát. A május hurkához pedig szintén az itt vásárolt paczalt, tüdőt s marha májat használnak, melyet, hogy színre s izre hasonlítson, a jóhoz, erőssen megfűszereznek s itt nekünk városiaknak jó pénzen eladnak. De ha haza viszed édes jó vásárlóm, s megsütöd s a helyett hogy a töltelékből a sütés alkalmával látnál egy kis zsírt kisülni, ezt mindig a magadéval kell pótolnod, mert az edényben össze szárad s azt veszed észre, hogy a mire az asztalra kerül, annyira kevés, hogy alig látod, hogy mi az, mit sütöttél, pedig hármatok számára vetted s azt igy egynek sem mered feladni, oly kevés; mikor pedig megetted, evés után majd a fejed, vagy a gyomrod fáj, de nem tudod, hogy mitől, pedig az a jó falusi hurkától van, melyben már a rothadásnak indult marha vérből tele jutott mikrobok voltak s az idézte elő a betegséget. De ha, mivel ez nem igy volna is, hanem az a jó falusi hurka egytől-egyig igazi valódi volna is, még is sokszor ártalmas s az egészségre veszélyes is lehet. Itt a fővárosban mily nagy vizsgálaton megy keresztül a sertés hús. A leölés előtt állatorvos vizsgálja meg s a leölés után szintén s hány disznó belszerveit kell eldobni, megsemmisíteni azért, mert emberi élvezetre nem bocsátható. Hát a falun ki nézi a sertést s annak belszerveit? Hányszor találunk végvonaglásban levő sertéstől származó füstölt húst is a piaczon, hát igy hurkának feldolgozva mennyi kerülhet hozzánk, miből a betegségek származnak. De e betegségen félül csalódol is, mert jót vélsz haza vinni s mikor ezt a jót megsütöd, csak egy kis összeaszott száraz marha- véi’t és zsemlét látsz, disznótól származó szalonnát májat vagy tüdőt ritkán. Óvakodjunk tehát a jó talusi hurka vásárlásától, különösen, ha azt házhoz viszik, mert az nem mindig megbizható jó s vagy nem egészséges, vagy nem tiszta kézből származik. Ha veszünk, mindig megbizható ismerőstől kell venni, de nagyon vigyázni kell mert a piaczra hozottak között között sokszor rossz van, de a házalva árusok még sokkal többet találni, mert azok, tudva, hogy lehet nem jó portékájuk van, a piaczra nem merik hozni, a házalás közben az ellenőrzés alól kibújnak. Ha falusi elemózsiákatmegkivánjuk,vegyük azt inkább a mi henteseinktől ezek sokkal megbízhatóbbak, mint a vidéki árusok. A Magyar-Egyesület közgyűlése. A Magyar-Egyesület nagy érdeklődés mellett tartotta meg az idei közgyűlését a belvárosi polgári leányiskola nagytermében. Az évi jelentés felolvasása után, amely különböző okok miatt az egyesület stagnálásról tesz bizonyságot, megválasztották az egyesület tisztikarát, kormányzótánácsát és központi választmányát, amelynek tajait ezúttal is nagy részben a múlt éviekből választották. A közgyűlést Kléh István elnök nyitotta meg s megnyitó szavainak végeztével dr Preyer Hugó, a leköszönt főtitkár szólalt fel, aki az egyesület ezidei megbénított törekvését vázolta s ennek okául a rokon törekvésű egyesületek szaporodását mondotta. Utána dr. Nigrinyi György titkár olvasta fel a kormányzótanács jelentését, amelyet már részben az uj főtitkár, Hahóty Sárdor állított össze. A jelentésen nem egészen derült hangulat vonul végig, mert mint mondja, az egyesület külső tevékenységének nem igen kedvezett a cserencse, aminek okát a felmerült nagyjelentőségű politikai és társadalmi eseményekkel, valamint a nemzetiségi kérdéssel lehet kapcsolatba hozni. De főoka az egyesület megbénült működésének a Kossuth Lajos halálakor felszínre került vetélkedő uj egyesületek alakulása. Beszámol azután a jelentés a fővárosba telepitott százt-iz székely fiú gondozásáról, amit Lukács Béla kereskedelmi miniszter az egyesületre bízott. Az egyesület legnagyobb súlyt most a magyarnyelvű tanfolyamokra fekteti, melyek már eddig is kiváló sikerrel működtek, Halász Gyula, Lád Károly, Hajnal Adolf, Oldal János és dr. Wesszely Ödön, tanárok vezetése alatt. A VII. kerületben 114 legkülönbözőbb nyelvű hallgató iratkozott be, 51 éves életkortól tizenyolez éves korig. Foglalkozásuk: 79 iparos, 12 kereskedő, 17 „latei- ner“ és 5 katona. Pártos Béla a budai oldalra is felhivja az egyesület figyelmét s azután tudomásul vették a jelentést, úgyszintén Szávoszt Emil pénztáros jelentését is, mely szerint az évi bevétel 2709, a kiadás 1973 forint volt, az egyesület vagyona pedig 4175 forintot tesz ki. Ezután a választások következtek sorra, melyek ezzel az eredménynyel végződtek: Elnök lett: Kléh István, alelnök: Földváry Mihály, Polónyi Géza és Radocza János; főtitkár Hahóty Sándor, titkár dr. Nigrinyi György, jegyzők dr. Burián Béla, dr. ifjabb Balog Sándor, dr. Payer Imre, pénztáros Szávoszt Emil, ellenőr Királyfalvi Gerhardt György, háznagy Novak Sándor. A kormányzó tanács tagjai lettek: Alfay István, dr. Cséry Lajos, Csetényi Adolf, Dalmady Gzőző, Dezsényi József, Evva Lajos, Gracza György, dr. Hajnis Géza, Hegedűs József, báró Kas Deczember 30. Ivor, Kamermayer Károly, Kőváry Ármin, Lád Károly, Mérő János, Mariin Imre, Némái Antal Német Antal, dr. Pákozdy Károly, Pártos Béla, Preyer Hugó, Sigray Pál. dr. Sík Sát.dor Sza- dovszky József, Toldy László, Való Simon és dr. Várady Károly. — A központi választmány tagjai lettek: dr, Arady Antal, Argay Kálmán, dr. Berger Ignácz. Bernátk Béla, Dobroszvky Ágost, dr. Feleki Béla, Ferenczi Benő Förster Lajos, Frivaldszky Sándor, Füredy Ferencz, dr. Eulenberg Salamon, dr. Gebhard József, Hajnal Adolf, Halász Gyula, Hegedűs Károly, dr. Kléh László, dr. Korotnai Árpád, Körömy János. Kramer Miksa, Láug Kálmán, Matosy Arnold, Oldal János. Pe'cliy Imre, Szelestei Géza Sing- hoffer Ágost és Vaske Endre. A választások befejezése után a közgyűlés Kléh Isván elnök éltetésével véget ért. Birtokváltozások Budapest székes-főváros duna-jobbparti részén az utóbbi hét folyama alatt. — Közli: Fodor Kálmán. — 1. A budai 9533, számú tjkben 659/1—44/a/14., 659 l-44/a/39., 659/l-44/a/4ü„ 659,/l-44/a/43. és 659/1—44/a/49. hrszámok alatt felvett, a Krisztina- köruton fekvő 153, 175, 175. 175 és 175 Q-öl területű házhelyek Havas Sándorné és társáról 17,500 frt vételárban Czakó Lajos építőmesterre. 2. A budai 1292. sz. tjkvben 1974. hrszám alatt felvett, az I. kér. Szikla-utcza 19. sz. ház Haselberger Józsefről 1800 forint kártalanítás árban Budapest székes-főváros közönségére. 3. A budai 4041. számú tjkben 10,622. hrszám alatt felvett, a Gellérthegyen fekvő 800 Q-öl területű szöllő és nyaraló Szilágyi Arabelláról 10,000 frt vételárban dr. Ráth Zoltánra. 4. A budai 3129. számú tjkvben (4814., 6815.) hrszám alatt felvett a Kutvölgyben fekvő 1350 Q-öl területű szöllő Liskán Katalinról 1225 frt vételárban özv. Anker Lajosnéra. 5. Az ó-budai 969. sz. betétben 2898. hrszám alatt felvett, a Testvérhegyen fekvő 735 Q-öl területű szántó Papp-testvérekről 31 frt 50 kr. vételárban árveréseni vétel iogezimén Blédy Adolfra. 6. Az ó-budai 2)78. sz. betétben (4918., 4922.) hrszám alatt felvett 611 Q-öl területű Üröm-hegyi 1 legelő Rechenstein Márton' és társáról 130 forint vételárban Ney Edére. 7. A budai 524. számú tjkvben 1197. hrszám alatt felvett, a Tabánban Orbán-utcza 11. sz. alatt fekvő ház 2400 frt vételárban Pafkovits István és társairól Pech András és nejére. 8. A budai 6603. számú tjkvben (11,060 47/a 2., 11,061/48 a/2. hrszám alatt felvett, a krisztinavárosi váreröditési telek és ház fele része Supp Jánosról öröklés utján nejére, özv. Supp Jánosnéra. 9 A budai 1690. számú tjkvben 2941. hrszám alatt felvett, a II. kér., Csapláros-utcza 13. szám a. fekvő ház Navratil Jozefáról öröklés utján Drach Jánosné szül. Navratil Annára. 10. A budai 7719. sz. tjkvben (6962., 6963/a —1. hrszám alatt felvett, a Sváb-hegyen fekvő 563. Q-öl területű szöllő Nagy András és nejéről 1000 forint vételárban Kaltenecker Ferencz és nejére. 11. A budai 1725. számú tjkvben (2908., 2909.) hrszám alatt felvett, a 11-ik kér., Szegényház-utcza 42. száuu ház Wimmer Ferenczről 10,500 frt vételárban Füredy Alajosné szül. Szonneri Rózára. Különfélék. — Boldog uj ©vet! A politikai és társadalmi nagy kérdések hullámzása volt a megöregedett óv, a melynek fodrai átcsapkodnak még Sylveszter ójtelén túl is. Ne tagadjuk, hogy nyomokat hagyott maga után. Mi, kik távol állottunk mindenha az országot első sorban foglalkoztató nagy politikai kérdések hozzászólásától, — szerényen munkáltunk czélunk és feladatunk keresztül vitelében, hogy a budai részeken a társadalmi, és közművelődési eszközök minél nagyobb tért hódítsanak. A városi képviselő választások itt is forrongásba hozták a kedélyeket, és mi akkor is csak az igazságot szolgáltuk, s tért adtunk minden jogos felszólalásnak. Az uj óv közeledtével is kötelességünkből kifolyólag a visszavonást, az elkeseredést nem, — csak a békességes egyetértést hirdetjük. Ám lelkesedéssel, még küzdelem árán is a közügyeknek szolgálni nagy és lélek emelő
