Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-12-30 / 52. szám
Budapest, 1894. 111. évfolyam 52. sz. Vasárnap, deczember BO. BUDA ÉS VIDÉKE KÍZICAZGATÍSl. KÍIZfiAZMSÍGI ES Tí itSAI» VLMI IIETIEA1’ Az I. kerületi polgári kör, II. kér. polgári kör, a krisztinavárosi vöröskereszt-egylet és a budai kereskedő-társulat stb. közlönye. KI A3><5-HI Y ÄTÄÜ, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek I. kér.. Várkert-rakpart 1. Heister J. nyomdája. Megjelenik minden vasárnap. Elöflaetési árak: Egész évre 12 korona, fél ' vre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. S^RKíiSZTŐS^G, I. kér., Alkotás-utcza 12/a. Szöke-haz kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni. Felhívás előfizetésre. Buda nagy vidéknek hivatott központja a társadalmi téren is, nemcsak piaczában. Éber ellenőrei vagyunk és leszünk annak, hogy a magyarság és magyar szellem terjedjen és erősödjék szép vidékünkön. Élénkíteni óhajtjuk a budai és vidéki egyesületi életet, közművelődést és va- gyonosodást, javítani a közigazgatási és közegészségügyi állapotokat. Kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá a Buda és Vidéke tartalmának emeléséhez, hogy minél eredetibb és érdekesebb közleményekkel jelenhessünk meg. Előfizetőink minden megbízását elvégezzük: vétel, eladás, kölcsön, biztosítás, bérlet, lakás közvetítés, hivatalos és magánügyek után való járás, felvilágosítás, engedélyek stb. a legméltányosabban és legpontosabban. Folytatjuk ebben az évben nagy érdeklődést keltett rovatunk, (Ismerőseink), úgy szintén a budai intézetek, a községek élete leírását, a czégek, gyárak, ipartelepek ismertetések Megfelelünk híven arra a kérdésre, mi hir Budán és vidékén? Változatos és becses közleményeink mellett állandó kalauz és lakás hirdetővel szaporítjuk a tartalmat. Nélkülözhetlenségünket akarjuk elérni a családi események, egyházi, egyleti, pénzintézeti, községi élet nyilvántartásával. „A BUDA és VIDÉKE“ TÁRCZAJA. A más sorsa. — Regény. — (18 Irta : Erdélyi Gyula. — Még egyet, Lajos! Azzal az alak és létezéskicseréléssel mi lesz, meddig tart ? Hovatovább elérték már a magunk mesgyéjét. Csakúgy0,11 meg akarod-e most már kísérteni a szegénység útját ? — Meg. — De hát mi akarsz lenni ? — Már vagyok is. — Eltitkoltad előttünk. — Tartogattam ez a meglepetést. — És miféle állás az ? — íme, itt vau Módos Andor kinevezése a „Hajnal“ biztosító-társasághoz; évi 1600 forint fizetés és 10 forint napidij, e mellett százalék. — Hisz ez pompás állás. — Az a nő és férfi, ki lemondani képes és tudja igényeit idomítani, megélhet belőle. — És mi a szándékod? —. Elfoglalom mint Módos Andor mielőbb állásomat és leszek Módos Andor, ő pedig Karháty Lajos. — Jól van, jól, várjuk be előbb a három órai vonatot. De most már nincs időm a fecsegésre, menjünk át Isztérczre. Azt, hogy merre fordul a gönczöl-szekere, még idejében tudjuk Beszámolunk a közgyűlésekről, s vigyázunk rá, mit csinálnak az elöljáróságok, tisztviselők és bizottsági tagok ? Jelszavunk továbbra is: pártoljuk Budának, vidékének iparát és kereskedelmét, ébreszszük, fejleszszük azt, de óvjuk a vásárló közönség érdekeit és soroljuk fel a viszszaéléseket. A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai: Egész évre . . . .12 korona. Félévre .....................6 „ Negye dévre ... 3 „ Uj előfizetőinknek megküldjük azokat a számokat, melyekben elkezdett regényünk folyik. Kérjük vidéki hátrálékos előfizetőinket az előfizetések beküldésére nehogy a költséges postai megbízással legyünk terhökre. A kik felszólításunkra az összegeket be nem küldik, azok postai megbízást kaptak. Ismételjük ezt a kérelmet mert az év végéhez közeledik és vannak a kik két évvel is tartoznak. Ezúton értesítjük a községeket, hogy a „Buda és Vidéke“ előfizetési diját költségvetésükbe felvehetek és abban egyúttal hirdetéseiket is közölhetik. Magyarosodjunk. Lapunk programmjában egyik legfontosabb az, hogy a magyarosodásért, magyarosításért küzd teljes szívvel és teljes lélekkel, kitartó erővel, azonban kellő diplomatával, tehát nem tűzzel és vassal. meg. Most már úgy is kezedben van a más sorsa, igazítsd hát a magadét. Módos Andor szeretett volna már kibontakozni a játékból; érezte, hogy nemsokára megszökik, ha késik az a harmadik csengetés. Ez a sors, a más sorsa, nem tetszett neki. Hiányzott belőle életének eleme, a függetlenség. Más tartotta a kottát, ő csak játszott. Szabad szellemét nagyon határolta ez a lekötelezettség. Jellemén, szokásain uralkodni kellett; majdnem oda indulni, hogy más legyen a létezése, kicserélni magát egy más lénynyel és elveszteni egyéniségét. Tragikomikus helyzet. Elszokni kedvencz szórakozásaitól, elhagyni rendes társaságát és beletörődni a más életébe. Még a gyermek is nehezen idomul, hát a férfi, és ha idomul is, függetlensége idomítja, saját szabad akarata változtatja; a kellemes vagy kellemetlen kényszerek visszahatnak s az akarat eredménytelenül lesz füst, azaz megsemmisül. A ki nem tűrt soha korlátokat azt csak nagy események, nagy erkölcsi átalakulások változtatják meg valami csekély részletben ... A ráerőszakolt állapotok nyomását lerázza az ember. Hogy Andor más irányt ad életének, elhatározta és erre az elhatározásra az otthon után való vágy ébredése vezette. Ha most az ő kezébe adja Lajos vissza a saját sorsát, ugv élete kulcsa azzal a kinevezéssel kezében van. Most érezte már, hogy csak tréfából is milyen nehéz a más sorsa. Lajosnak az elzárkózottság, az embergyülö- Jet nem volt jelleme, csak beélte magát pusztán elkeseredésből. Bántotta szegényebb társainak Magában a nemzetiségi kérdésben sem helyes az, hogy kényszerek terjesz- szék a magyar nyelvet. A hatóság és hatalom nem tehet annyit, mint a köz- gazdasági tényezők, a vasutak, közlekedés és a társadalom. Mind addig nem magyarosodunk oly mértékben, miut kellene, míg az ideged ajkúak be nem látják, hogy nyelvünkre szükségük van és a nélkül hazánkban meg nem élhetnek. Készséggel ismerjük el a magyaregyesület hasznos működését és hálásan ismerjük el a nyilvánosság utján érdemeit. Ez az egyesület sokat, nagyon sokat tehetne, különösen, ha tagjai nemcsak papiroson lennének, de a valóságban is. Nem elég befizetni a tagdijt, vagy beiratkozni, hanem működni, munkálni is kell a nemes czól érdekében. Az a kis tábor, mely a magyar egyesület nagyszámú tagjai között működik, dolgozik, törekedik a 'ize! után, hasznos szolgálatot tesz a hazának. Szép volna, ha nemcsak ők, de a magyar egyesület minden tagja ki lépne a küzd- térre. A magyarosodás ügye nagyobb lépésekkel haladna előre, ha a magyar szellem fejlesztésére is adnánk valamit. Nemcsak nyelvében, de szivében is él a nemzet. Nem elég, ha magyarul beszél valaki, de érezzen is magyarul. A ki igazán az a véleménye, hogy a vagyonos ember nem tud semmit és a vagyon milyen igazságtalanság. Pedig alapjában kedélyes, jó fiú volt, csak ez a vélekedés keserite te el és ábrándosodott bele felfogásaiba. Kétkedett, bogy a vagyonos ember ^gazdaságán kívül egyéb előnyeiért szerethetik. Őszintén csak édesanyja szeretettben hitt és hitt volna abban a nőében is, kinek lelkülete, gondolkodása anyját megközelíti. De ki örökölheti át ezeket az erényekat ? Csak hasonlót találjon, ngy csakugyan más a sorsa. így zajlott a két fiatalember kedélyvilága, Lajos elégedetlensége abban a reményben oszladozott, hogy saját erejéből is viheti valamire és maga küzd magának sorsot. Mióta igy állt reá nézve a világ, sokkal derültebben látta. Kezdette ifjú korát élni. A cselédek eléggé bámulták a kicserélt urakat (igy nevezték maguk között), gyakran hallották dalolni, fütyülni és tréfálni. A mi ezelőtt nem történt, most már gyakrabban fordult elő, ho^y beszélt velük és pedig nem olyan bölcs prédikácziókat, mint azelőtt, hanem arról a mit ők is meg- éretettek. Sajnálkoztak is rajta, ki kellett magát mással cserélni. Jó volt az az uj földesur is, de már ők jobban hozzá voltak szokva a régihez. Csak már a régi tekintetes urat ki ne cseréljék valahogy, legalább meg marad a jó szokás, mert ha az öreg tekintetes urat is kicserélik, akkor a napokat is kicserélték. Kár volna, mert nincs ilyen birtok messze földön, mint a „mienk.“
