Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-12-09 / 49. szám
Budapest, 1894. (3) BUDA és VIDÉKE Deczember Uj előfizetőinknek megküldjük azokat a számokat, melyekben elkezdett regényünk folyik. Kérjük vidéki hátrálékos előfizetőinket az előfizetések beküldésére nehogy a költséges postai megbízással legyünk terhökre. A kik felszollitá8unkra az összegeket be nem küldik, azok postai megbízást kapnak. Ismételjük ezt a kérelmet mert az év végéhez közeledik és vannak a kik két évvel is tartoznak. Ezúton értesítjük a községeket, hogy a „Buda és Vidéke“ előfizetési diját költségvetésükbe felvehetik és abban egyúttal hirdetéseiket is közölhetik. A „Buda és Vidéke" czimü lap Buda és vidékén nemcsak elterjedett, de kedvelt is. Működése következtében — Buda és vidékének emelése, társadalmi életének nyilvántartása több figyelmet kelt és olvasottabb egyéb lapoknál. Sehol nem lehet e vidékre nézve hirdetésnek nagyobb hatása, minta „Buda és V id éké“-ben. Rendszerünk az is, hogy községünk ha hozzánk fordul, a czégekről igazságos felvilágositásokat adunk, tehát csak solid czégeket hirdetünk. Araink: Egy egész oldal 1-szer 30 frt, 2-szer 50 frt, 4-szer 88 frt, 5-ször 100 frt. Fél oldal 1-szer 15 frt, 2-szer 25 frt, 4-szer 44 frt, 5-ször 50 frt, 10-szer 90 frt. Egy negyed oldal 1-szer 7 frt 50 kr., 2-szer 14 frt, 3-szor 19 frtr 4-szer 24 frt, 5-ször 28 frt, 10-szer 40 frt. Egy nyolczad oldal 1-szer 3 frt 75 kr., 2-szer 6 frt 50 kr., 3-szor 9 frt, 4-szer 11 frt 20 kr., 10-szer 24 frt. Egész évre szóló hirdetéseknél százalék engedmény. Fizetés 4 hirdetésnél a megjelenés után hosszabb tartamú hirdetéseknél havonkint történik. Kiadóhivatal, hova a pénzküldemé- nyek intézendők, Várkertrakpart, Heisler nyomdája. budai részek népleirása és népszámlálása. (Körösi József és dr. Thirring Gusztáv statisztikai adatai után.) I. A kerületek jellemzése. A Duna jobboldalán elterülő három kerület még ma is kisebb város képét tárja elénk, melynek szerény, csöndes utczái és a budai hegyeket díszítő barátságos nyaralói a balpart palotasoraival és népes utczáinak tömkelegével élénk ellentétet képeznek. Ma is még a vár, az I. kerület magva, képezi az egész városnak legcsendesebb részét, s az egyedüli rész, melynek külseje a lefolyt évtizedben alig szenvedett változást. Csakis a királyi várlak kibővítéséből folyó építkezések módosítják némileg az eddigi panorámát. Az uj várlak környéke tetemes költségek árán s sok esztétikai érzékkel villa- teleppé és díszes parkká alakul át; a festői, de közelről vizsgálva szűk és piszkos utczák, melyek a Tabánban a Gellért-hegy éjszaki lejtőjét foglalják el, a szabályozási és parkozási munkálatoknak esnek áldozatul, s velők e tájnak bizonyos keleties színezetet nem nélkülöző érdekes panorámája örökre eltűnik. A Gellérthegy tövét szegélyző bosszú utczasor is teljesen leromboltatott és lassanként létesül az a szép körút, mely a Tabánból kiindulva, a Krisztinaváros kellő közepén át a Ií-ik kerületig fog vezetni. A budai hegyek is mindinkább élénkülnek és szemünk láttára egész kis város létesül a bájos hegység lejtőin és derekán 300 méternyire a főváros fölött. Sokkal megállapodottabb képet nyújt a Il-ik kerület, mely nagyrészt a folyam mentén terül a Várhegy aljától az észak felé emelkedő újlaki magaslatokig. Ezen, előbb Vízivárosra és Országúira megoszló kerület népessége az I kerületéhez képest művelődés és vagvonosság tekintetében hátrább áll és mintegy átmenetet képez a III-ik kerülethez, az előbbi O-Budáboz (Aquincum) melynek lakossága szintúgy mint Újlaké, ezelőtt túlnyomóan szölőmüvesekből állott. A szőlőtőke pusztulásával a kerület jóléte is erősen megcsappant; a szölőmüvesekből munkások lettek, a kik az ottani malmokban, téglavető- és kékfestő-gyárakban, valamint a Dunagőzhajózási társaság hajógyárában, mely utóbbi egy maga 2000 embert foglalkoztat, találnak alkalmazást. A mióta azonban a szentendrei helyi érdekű vasút és a körvasút kiépülése által ezen kerület is bele vonatott a közlekedés hálózatába, itt is élénkebb élet kezd fejlődni. II. A kerületek kiterjedése (hektárokban) a következő: I. kerület beltelek 506.85, kültelek 5.217-25 összesen 5.72440 hektár. II. kerület beltelek 188 71, kültelek 693'74 összesen 882'45 hektár. III. kerület belte'ek 27843,kültelek3.013 13 összesen 3 291-26 hektár. így az egész jobbpart kiterjedése 9*897*81 hektár. Egy-egy hektár átlagos lakossága: 1. kér. beltelek 53.73, kültelek 1.25, együtt: 5.90; II. kér. beltelek 151.35, kültelek 0. 63 együtt 32.86; III. kér. beltelek 99-95, kültelek 0.35 együtt: 8'77. A jobbparton együtt 9.26. A budai kerületek legélénkebo részein, a Várban, valamint a Várhegy éjszaki lejtőjén és alján az aráuy hektáronként 100 és 200 közt ingadozik, és csakis a Víziváros egyes részein, ugysziutén a Gellért hegy háztömkelegében emelkedik az 300-ig, sőt az utóbbi helyen még azon túl is (326). A Várhegyen túl, a Tabán egy részében, az egész Krisztinavárosban és az Országúton már 100-nál kevesebb lakó jut egy- egy hektárra és még a sűrűbben lakott III. kerületben sem haladja meg e viszonylagos népesség a 200-at. II. Utczák és terek. A jobbparton van összesen 320 utcza, 28 tér, összesen 408. Az 1891. évi népszámlálás alapján összeállított utcza-jegyzék eredménye a főv. mérnöki hivatal adataitól lényegesen eltér ; a népszámlálási felvétel ugyanis csak azon utczákra terjed, a hol lakók írattak össze, minek folytán számos kis ntcza, melynek néhány háza esetleg más utczára is uéz, kimaradt. A két utcza- jegyzék a budarészi beltelkekre nézve a következő eltéréseket mutatja fel: I. kér. a mérnöki hivatal utcza-jegyzéke szerint 228, a népszámlálás eredménye szerint 152; külömbség 71; II. kér. a mérnöki hivatal szerint 114, a népsz. eredm. szerint 82; külömbség 32 ; III. kér. a mérnöki hivatal szerint 97, a népsz. eredménye szerint 63 ; külömbség 34, vagyis az egész jobbparton a mérnöki hivatal szerint van /134 utcza, a népszámlálás szerint csak 297 utcza, a külömbség tehát 137 utcza. Ebből látható, hogy- legnagyobb a külömbség az I. kerületben, és pedig azért, mert a Tabánban sok oly kis utcza fordul elő, a hol vagy épen nincs kapu, vagy nincs főbejárat. A legtöbb ház a következő utczák b a n van: Lajos-utcza 207, Vörösvári-utcza 127, Bécsi-út 94, Atilla-útcza 92, Kis-Czelli-utcza 88, Zsigmond-utcza 83, Szeut-Endrei-ut 81 és a Fő-utcza 80 épülettel. A lakók száma szerint az utczák következő csoportosulását nyerjük. 200 lakossal bir az I. kér. 113, a Il-ik- ban 46, a III-ikban 34 ntcza. 201—500 lakossal I. kér. 25, a Il-ikban 15, a III-ikban 14 utcza. 501 —1000 lakossal I. kér. 10, a Il-dikban 14, a III-ikban 9 utcza. 1001 —1500 lakossal I. kér. 3, a il-ikban 6, a III-ikban 1 utcza. 1501—2500 lakossal I. kei-. —, a Il-ik- ban —, a III-ikban 4. 2501—5000 lakossal I. kér. 1, a Il-ikban 1, a III-ikban —. Több mint 5000 lakossal I. kér.—, a Il-ikban —, a III-ikban 1 utcza. III. lakosok ssáma utczák szerint Ezúttal csak azokat az utczákat soroljuk fel, melyek több mint 1000 lakossal bírnak: Az I. kerületben: Atilla-utcza 2635, Döbrentej-utcza 1485, Országház-utcza 1114, Uri-utcza 1437, Hidegkuti-ut 1151, a Fehér- vári-ut 1117 lakossal. A Il-ik kerületben: Batthányi-utcza 1085, Csalogány-ulcza 1310, Fő-utcza 3466, Retek-utcza 1127, Szegényház-utcza 1122, Toldy Ferencz-utcza 1029, Zsigmond-utcza 1194 lakossal. III. kerületben: Bécsi-ut 2404 Kis- Korona-utcza 1986, Lajos-utcza 5820, Szent- Endrei-utcza 1894, Vörösvári-ut 1677, Zsigmond-utcza 1055 lakossal. Hogy kimutathassuk, mely utczákban volt a népesség szaporodása a legjelentékenyebb, itt azon nagyobb (1000-nél több lakóval bíró) utczákat soroljuk fel, melyek népessége az utolsó 10 év alatt több mint 25°/0-kal szaporodott. Ezek a következők : Az I. kerületben: Hidegkúti-út, Fehérvári- út; a Il-ik kerületben Retek-utcza; a III-ik kerületben Bécsi-ut, Szent-Endrei-utcza, Vörö-- vári-utcza. Az iparos tanulók rajzoktatása. E b. lapok november 25-én megjelent 47. számában „Rajziskolát kérünk“ czimmel égy czikkely jelent meg. E czikkelyből kifolyólag már csak azért is, hogy egyes pontjaira reflektáljak, s hogy ezáltal a czikkirót némileg megnyugtassam, bemutatni óhajtom azt a módot, a melyet a főváros iparos-inas iskoláiban az előirt miniszteri tanterv alapján követ a tanítóság. Teljesen egyetértek czikkiró urnák azon kívánságával, bogy a budai oldalon is állítsanak már fel egy i p a r-r ajz iskolát. De czikkiró ur ezen kérés alkalmával nem mulasztja el, hogy meg ne szurkálja egy kissé az iparos-inas iskolákat illetve azott alkalmazott rajztanitókat. Pedig ezen szurkálását nem értem, nem értem azért, mert nincs semmi alapja. „Meddig kell még megelégednünk a tanoncz- iskolákkal, ahol legtöbbnyire e szakhoz mit sem értő emberek kontárkodnak, akár csak az ország legtávolebb eső nagyközségében is.“ Ezek a czikkfi-0 ur szavai. Hát igen tisztelt uram, azt hiszem, nem csalódom, ha azt állítom, hogy ön nem ismeri az iparos-tanoncz iskolákban divó rajztanitási rendszert sem pedig a felmutatott eredményt. Legyen szabad nekem azt röviden ismertetnem és különösen az elért eredményre is felhívnom a czikkiró ur, valamint az iparosok — s általában a nagy közönség figyelmét. A főváros • iparos-inas iskoláiban a rajz- tanitás a szakrendszer alapján kezeltetik. Míg az elméleti tárgy tanítása osztályok szerint történik, addig a rajzoktatás, tekintet nélkül az osztályokra, az inasok iparágok szerint csoportosítva, az őket legközelebbről érdeklő tárgyuk ismertetésével foglalkozik. S ez a legújabb keletű miniszteri rendelet értelmében történik. A czipész a szabó megismeri a czipő, illetve a ruha részeinek alakját és összeállításának módját, — a bádogos lerajzolja a csővek, bádogedények, kádak, csatornák stb, részeit s megjelöli, hol és hogy kell azt összeilleszteni, — a géplakatosok, vasesztergályosok a csavarkötéseken kezdik, — az asztalosok a fakötésen s igy tovább. Minden inas a maga iparágával foglalkozik a rajzórán': az egyes darabok részeit, összeállítási módját lerajzolja. Nagyon természetes, hogy vannak inasok, kik a rajzolás legelemibb részével sincsenek tisztában, ezek azután, szintén tekintet nélkül az osztályokra, képezik az előkészítő csoportot, hol a szabadkézi rajz alapján a kézügyességet és a mértani rajzolás alapján a szakrajzolásboz okvetlenül szükséges legelemibb mértani elemeket sajátítják el. Es ezen módszer helyességet szaktekintélyek is elismerték. De már most az a kérdés, vájjon az eredmény kielégitő-e ? Megfelel erre a II. kerület Török-utczai iparos-tanoncz iskolában a múlt iskolai év végén eszközölt rajzkiállitás.
