Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-11-11 / 45. szám

Budapest 1894. t4.I BUDA és VIDÉKÉ November ll. azokat, kik a tánczban, Istennek e kecses jl örömet szerző adományában nem gyönyör­ködnek. A görögök oly odaadással művelték a tánczot, bogy idősebb emberek is szerettek tánczolni, s e művészet csakhamar egész a némajátékos balettig fejlődött, midőn a görög színpad virágában állott a szinielőadások nagy­részét tánczok képezték. Plátó a tánczoló fiukkal pompás tánczsorozatot adatott elő, s Alkibiades Görögország kedvencze oly szép tánczokban mutatta be magát az elragadott népnek, mely polgártársainak irigységét és bámulatát fel- költötték. A görögök felismervén a tánczmüvészet nagy jelentőségét, megmutatták az utakat, melyeken e művészetnek haladnia kell, hogy mint nélkülözhetetlen, tartsa fönn magát az ó-kor számára. Nem tekintve, hogy ők izlésök által az elsőrangú művészetek közé tudták emelni a tánczot, főérdemük az, hogy e mű­vészetet a fiatalság nevelési programmjába is íölvették, azt mint testfejlesztő eszközt alkal­mazták, hogy általa az ifjúságot finomítsák, egészségesebbé tegyék, s vele a szellemre is hassanak. A görögök után a rómaiak művelték a tánczot leginkább, bár nem oly nagy mérv­ben, mint az előbbiek, ugyan Rómában is divott a táncz a vallási szertartásoknál és ünnepélyes­ségeknél, még sem tartották azt a jó nevelés elkerülhetlen kellékének, inkább csak mulat­ságnak, miért is kedveltsége nem volt oly álta­lános, mint Görögországban, sőt több római iró és államférfiu nyíltan ki is kelt ellene. Azon­ban ennek daczára elterjedt a táncz úgy az alsóbb, mint az előkelő néposztály között, mert nemcsak fizetett tánczosokat és tánczosnőket tartottak, kik lakomáiknál a vendégeket gyönyör­ködtették, de több iró a konsuloknak s az elő­kelő hölgyeknek szemökre is veti, hogy bizal­mas körben maguk is tánczolnak. A tánczosokat és tánczosnőiket azonban nagyra becsülték a rómaiak, mert mint Ammian történetiró müveiben is olvasható, hogy magá­ban Rómában több volt 3000 idegen tánczos- nőnél, kiket még akkor is a városban hagytak, mikor az éhinség bekövetkezésétől való félel­mükben minden idegen szónokot, bölcselőt és nyilvános tanárt kiutasítottak. A tökély leg­magasabb fokát Rómában a császárság három első százada alatt érte el a táncz s Agusztus alatt Pylades és Bathyllas a néma játékot külön műfajjá nemesité. (Folyt, köv.) Yálasztási mozgalmak. Sorakoznak a pártok és mindennap élén- kebb, érdekesebb lesz a választási mozgal­mak képe. Lapunk szívesen tért ád minden felszólalásnak és tudósításnak. A jelöltek név­sorát még nem kaptuk meg pedig igen hasznos volna, ha a „Buda és Vidéké“-ben ha nem is a fórumon mint ezt egy előző számunk­ban javasoltuk a jelöltek programmot adnának és mi is bemutathatnánk őket tárgyilagosan. Felhívjuk erre az illetőket és pártjukat. A következő két felhívást kaptuk és azt adjuk is : I. Választó polgárok! Választások előtt állunk. Be kell tölteni a községi képviselő testületben megüresült he­lyeket s ugyanakkor — most először — meg kell választani a kerületi választmány tagjait. A jelenlegi választások már ebből az ok­ból is kiváló fontossággal bírnak. Nagy érdekek: gyönyörű fővárosunknak a Duna mindkét partján való összhangzó s minden izében magyar jellegű fejlesztése, az összes közgazdasági igények, az ipar és keres­kedelem harmonikus ápolása, népoktatásügyünk emelése, a kisdedóvási törvény életbeléptetése, a közegészségügy reformja, a szegényügy, mun­káslakások, e mellett pedig kerületünk sajátos érdekei: a kerületnek minden tekintetben modern színvonalra emelése, jó közlekedés a főváros minden részébe, a kültelkek czélszerü utakkal behálózása, a kerület jó iskolai épületekkel való tervszerű ellátása stb. stb. kivánják, követelik, hogy polgárságunk a cselekvés terére lépjen. Nyilatkozzék a polgárság maga! Ne engedjük, hogy a közöny egyesek kezébe adja azt a hatalmat, mely a polgárságot csak együtt illeti meg. Igazi közvéleményre van szükség, mely hamisítatlan kifejezője legyen a kerület akaratának. Rázzuk le magunkról a szabad polgárok­hoz nem illő közönyt. Nyissunk tért a nemes és önzetlen törekvés versenyének. Hívjuk fel a közszolgálat terén működő polgártársainkat, hogy nagy szellemi tőkét képviselő erejüket az őket megillető mértékben érvényesítsék a közjó érdekében. Alkotmányos jogainkat kölcsönösen tisz­teletben tartva, támogassuk egymást igaz test­vériséggel minden illetéktelen befolyás ellen. Tegyük le kerületünk ügyeinek vezetését oly férfiak kezébe, kikben a kerület bizalma össz­pontosul. Kerületünk kiváló helyzete, polgárságunk értelmisége kötelez mindenkit, hogy alkotmá­nyos jogait gyakorolja. Tartsunk közgyűlést! Gyűljünk össze az alább irt helyen és időben, a melyre az I. kerületnek minden választó polgárát ezen­nel tisztelettel meghívjuk. Szerezzünk érvényt akaratunknak azzal a bátorsággal, azzal az önzetlenséggel, a felelös- séggnek azzal a teljes tudatával, mely legszebb jellemvonása az alkotmányos jogait gyakorló polgárságnak. Választó polgárok! Jelenjünk meg a köz­gyűlésen valamenyien s legfontosabb érdekeink felett határozzunk magunk ! Jelszavunk: a köz­ügyek önzetlen, hazafias szolgálata, a polgárok jogainak feltétlen tiszteletben tartása és meg­védése, az igaz testvériség. Ezt a zászlót tűzzük ki! Ezt a zászlót juttassuk diadalra! E czélból ezennel meghívjuk a székes-főváros I-ső kerületének min­den választó polgárát a f. é. novem­ber 11-én vasárnapon délutáni 3 óra­kor a krisztinavárosi tornacsarnok­ban (A 11 i 1 a-u tcza) tartanó választói közgyűlésre. A közgyűlés tárgyai; 1. A közgyűlés elnökéuek megválasztása. 2. Az elnök előterjesztése. Eszmecsere. 3. A kijelölő bizottság megválasztása, melynek működése alatt a közgyűlés felfüg- gesztetik. 4. A közgyűlés folytatása; a kijelölő bi­zottság javaslata a székes-fővárosi törvényható­sági bizottságba és az l-ső kerületi választ­mányba kijelöltekről előterjesztetik. A közgyű­lés erre nézve határoz. 5. A közgyűlés határozatának kihirdetése. A közgyűlés befejezése. A közgyűlésen a sajtó képviselőin kívül csak választó polgárok jelenhetnek meg. Kelt Budapesten, 1894. évi november. Az I. kerületi polgárság, II. A II. kerület választó polgáraihoz. Tisztelt Polgártárs! A közelgő községi választások alkalmából, az úgynevezett „polgári párt“ némely tagjának aláírásával, egy f. é. október 29-éről keltezett, vörös szinü falragaszon irt felkivás azon táma­dást intézi pártvezérünk ellen, hogy ő egyik társadalmi osztályt a másik társadalmi osztály- lyal s különösen az iparosokat és kereskedőket a tisztviselőkkel állítja szembe s köztük éles társadalmi ellentétet igyekszik felidézni. Úgy hallottuk, hogy azok, a kiknek mű­ködésünk ínyükre nincs, e vádat szóbeli úton már előbb napok óta terjesztették, s ha egye­sek különösen az állami közszolgálatban álló polgártársainknál igyekeztek volna suggerálni azt a véleményt, hogy pártvezérünk működése ellenük és általán az „intelligenczia“ ellen irányul. Most, hogy a fenjelölt felhivás megjelent, e hallomást beigazoltnak látjuk és ép azért közhírré tétel utján jelentjük ki, hogy ezen vád a való tényállással homlokegyenest ellenkezik és nyilván csak azért volt kieszelve és terjesztve, hogy szóban levő polgártársunk a kerület köz­java érdekében elannyira kivánatos közszerep­lésében és pártvezéri állásában meggyengittessék. E polgártársunknak ugyanis minden igyek- vése úgy a múltban, mint a jelenben ép oda irányult, hogy az egyes társadalmi osztályok közötti válaszfalakat eltávolítsa. E czélt valóban ideális lelkesedéssel és önfeláldozással szolgálta. Leghatalmasabb eszközéül mindenkor éppen a közművelődésnek, az intelligencziának terjesz­tését tekintette. A II. kér. polgári körben, a melynek ő a vezetője, az intelligencziát nemcsak hogy min­denkor nagyrabecsülték, hanem úgyszólván az intelligenczia kultusát űzték, a mennyiben a különböző foglalkozási ágakhoz tartozó tagok, a szellemi aristokratiának egyes országos hirü képviselőit időnkint vendégekül igyekeztek meg­nyerni és tiszteletükre ünnepélyeket rendeztek. E polgártársunk volt az, a ki — úgyszól­ván a „Szabad Lyceum“ megelőzésével — e körben éveken át látogatott felolvasási kurzuso­kat szervezett és ő nyerte meg újabban e tö­rekvésének a küszöbön álló évadra magát e Lyceumot. Szóval a való tényállás az, hogy e pol­gártársunk minden ambiciója és egész egyéni­sége, a különböző társadalmi osztályok közötti harmónia és az intelligenczia megbecsülésének eszméjével van egybeforrva. Úgy vagyunk meggyőződve, hogy azok a béke igaz megrontói, akik a béke olajágát el nem fogadják, akik alaptalan vádakat bocsáta­nak világgá, s akik e vádak közzétételénél alá­írásként szerepeltetnek oly neveket is, a melyek­nek tulajdonosai utóbb megütődve értesülnek a nevöknek ily czélra való felhasználásáról. Ezen pártunk becsületét érintő felvilágo­sítás után van szerencsénk közölni azt, hogy pártunk neve: „szabad polgári párt“. Czélunk: hogy elmaradt kerületünk ér­dekei a községi életben hatályosabban és sike­resebben képviseltessenek. E czélunk elérésére programmunk az, hogy községi képviseletünk legyen olyan, hogy an­nak megalkotásában és müködéséöen nem egy magát örökletesnek és szabadalmazottnak tekintő és első sorban saját hatalma fentartására igyekvő társaság kizárólagosan domináljon, hanem hogy legyen e képviselet oly megbízás, a melyet a jogaival meggondoltan élni akaró és tudó pol­gárságnak összessége nem reá oktroyált, hanem igaz és szabad, saját maggyőződése szerint ad azoknak, a kiket képviseltetésükre legalkalma­sabbaknak tart. E végből a szeretet, az igazság és a pol­gári jogokról való önérzetes és helyes gondol­kozás felkeltésének eszközeivel felvettük a küz­delmet azon eszközök ellen, a melyekkel a jelzett társaság rendelkezik. Ki akarjuk tüntetni, hogy a közélet te­rén tisztviselő, kereskedő és iparos vagy bár­mily foglalkozásbeliek közt nincs ellentét, hogy a különböző társadalmi osztályok, — a melyek kölcsönösen egymásra utalt tényezői kerüle­tünk lakosságának, — egymást nemcsak hogy megbecsülik, hanem vállvetve támogatják abban, hogy az igazi közérdek érvényesüljön s hogy ennek megfelelőleg a küszöbön álló választás ne egy leplezett autokrácziának, hanem az alkot­mányos élet legfőbb kincsének, az igazi autonó­miának megvalósulása legyen Ez a mi jelmondatunk ! Ez van a zászlónkra írva! ! A ki ez elveinkkel rokonszenvezik, ha te­heti nyíltan, ha nem, majd a titkos szavazás­nál sorakozzék zászlónk alá! Pártirodánk a II. kér. Polgári kör helyi­ségében. „Bombatér 3. szám. I. emeleten“ van, hol polgártársaink naponta d. 6 — 8 óra között a felvilágosításokat nyerhetik. A szabad polgári párt végrehajtó bizott­ságának megbízásából: lágety Antal, Csorba Ferencz, pártérkezleli jegyző. pártérkezleti id. elnök. III. Polgártársak ! Folyó évi okt. hó 25-*én a „Fáczán“ he­lyiségébe összehívott választói közgyűlésre abban a jogosult reményben gyűltünk össze, hogy a törvényhatósági bizottsági tagoknak

Next

/
Thumbnails
Contents