Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-10-14 / 41. szám
Budapest, 1894. (3) BUDA és VIDÉKE Október 14. Bejárta az összes lapokat az a furcsa dolog, hogy az engedményes villanyos vasúttársaság ezelőtt mintegy harmadfél évvel kérte erre az építési engedélyt konczessziója alapján. Miután két évig hevert a kérvény elintézetlenül, ezelőtt mintegy fél évvel sürgető kérvénynyel járultak a minisztérium elé. De eredményről nem hallottunk, építést nem látunk. Látunk azonban Budán egyebet. A Margithidtól a déli vaspálya indóházáig le vannak rakva a lóvonatu pálya sínéi már jóval több mint egy éve. De a társaság még nem indította meg a déli pályához a közlekedést. Hogy mikor fogja megindítani, melyik évben, melyik napon, vagy milyen feltétel bekövetkeztekor, az nincs közzétéve. Ennek pedig nem volna szabada beavatottak titkának lenni. Nem kell sem kitanult nemzetgazdának, sem statisztikusnak lenni, hogy belássuk azt a roppant hasznot, a melyet az összes budai részek a Margit-hid—déli vaspálya és Rudas-fürdő — fogaskerekű vaspályavonalok forgalomba helyezésével nyernek. És nagyon rövidlátó a ki be nem látja, hogy ebben a haszonban az egész főváros, tehát a pesti oldal is részesedik. Hiszen Budának, a főváros egy ilyen nagy részének elhanyagolása a többi részeknek is óriás kárával jár. Sőt az előny oroszlánrésze talán épen a már sokkal haladottabb Pestnek jut, ha a budai részek holt területei pezsgő életre villa • nyoztatnak a helyett, hogy ott mesterségesen tespedést örökítünk meg. Hogy a Margit-hidat a déli vaspálya indóházával összekötő régen teljesen befejezett közúti vaspályán a forgalom meginduljon, azt az I-ső kér. polgári kör választmánya holnapok előtt megsürgette; ez a sürgetés épen úgy nem vezetett sikerhez, mint a városi vasut-társaság igazgatóságának a Rudas—fogaskerekű vonal kiépítésére vonatkozó sürgetése, kérvénye, ku- nyorálása. Majd ha a Rudasfürdőtől a fogaskerekűig s egy-két évvel később az eskütéri hídon is át megindul a vasúti közlekedés, a mit rövid idő múlva bizonyára szárnyvonalak fognak követni; ha a Margit-hidon át vezető sínek nem csak Buda szélét fogják érinteni, hanem a már lefektetett síneken az első kerület belsőbb területein is fognak mozogni a vasúti kocsik, Budapest forgalmának a közúti vasutak az eddiginél még jóval nagyobb fejlődését fogják biztosítani és ha majd a siker kézzel fogható lesz, hány hivatalos egyénnek dicsőségét fogják hirdetni, mint a kiknek hivataloskodása alatt éretett el a nagy fellendülés, a hidak építése és az azokon keresztül vezető vaspálya vonalak elterjedése, a budai vaspálya-hálózat kiterjesztése által! A Buda és Vidéke nem fog kérni a dicsőségből, hanem a mig nem adják ki az egyik vaspályának az épitési engedélyt, a másikat nem bírják a forgalom megnyitására, a mig az eskütéri hidat nem kezdik építeni, mig gátolni fogják a vassínek lefektetését a majd kész hidon, addig nem fog megszűnni sürgetéseivel. A Budai Dalárda közgyűlése. A Budai Dalárda október 6-án este 7 órakor nyitotta meg ez évi rendes tisztújító közgyűlését saját helyiségében. Dr. Országh Sándor egyl. elnök konstatálván, hogy a megjelent tagok száma bőven megfelel az alapszabályszerü határozatképesség követelményének, nehány üdvözlő szóval megnyitja a közgyűlést. A napirend első pontja volt Fellner Ferencz egyl. jegyző ^évi jelentése a dalegylet múlt évi működéséről. A jelentés szépen kidomborítja az egyesület életének tavalyi főbb mozzanatait. A közgyűlés zajos éljenzéssel és jegyzőkönyvi köszönettel jutalmazta Fellner Ferencz fáradságát. Ezután következett a számvizsgáló-bizottság s a pénztáros jelentése az egylet múlt évi vagyoni viszonyairól. Mindkettőt helyesléssel tudomásul vették a tagok. Országh Sándor egyl. elnök nehány szóval vázolván Hoppe Rezső egyleti tagnak az egész éven át tanúsított önfeláldozó fáradozását, a melylyel egyrészt az egyesület karmesterét akadályoztatása alkalmával helyettesítette, másrészt az egyletnek több kar szövegét lefordította: előadja az egyl. igazgató-választmány azon előterjesztését, hogy nevezett Hoppe Rezső egyl. tagnak fáradozása jutalmául, tiszteletdij gyanánt a közgyűlés szavazzon meg 100 koronát. Az indítvány zajos helyeslés mellett egyhangúlag elfogadtatott. A napirend értelmében néhány működő tagnak egyleti tagsági oklevelét adta át az elnök, s következett a napirend utolsó pontja, a tisztujitás. Dr. Országh Sándor egyl. elnök mélyen érzett szavakban megköszönvén az egylet bizalmát, a melynek eredményeként immár 15 éven át volt elnöke ezen egyesületnek, az egyl. tisztikar nevében rendelkezésre bocsátja saját és az összes tisztviselők mandátumait. Móczár Elemér egyl. tag landületes beszédben utalt dr. Országh Sándor elnöki működésének fényes eredményeire, s azt indítványozta, hogy a közgyűlés ne szavazással, hanem köz- felkiáltással válassza meg újra elnökének. Szűnni nem akaró taps, éljenzés és helyeslés bizonyították, mennyire lelkűkből beszélt az egyleti tagoknak Móczár Elemér. Dr. Országh Sándor elfogadván az elnöki tisztséget, biztosította a közgyűlést, hogy mint eddig, úgy ezentúl is teljesesen az egylet rendelkezésére bocsátja egész erejét, társadalmi és egyéni befolyását. Az erre megejtett választások következőleg végződtek. Alelnökök: Rózsavölgyi Gyula 66, Jáhl Nándor 66, karmester : Bellovics Imre 67, jegyzők: Magyar József 61, Grimm Ferencz 42, pénztárnok: Keresel* Károly 66, ellenőr: Brédl Sándor 66, zenemű-táros: Wichmann Ede 67, gazda: Gaál Samu 67 szavazattal. Választmányi tagok: Czitter Sándor 35, Gärtner Rezső 65, Gretschl Ede 56, Hoppe Rezső 56, Kovács Jenő 66, Laumann József 65, Pintér Zsiga 66, Reiml József 35, Schmel- hegger Nándor 66, Vlaszák István 64 szavazattal. Választmányi póttagokká lettek : Érti János 63, Schmelhegger János 66 szavazattal. A számvizsgáló-bizottság tagjai: Móczár Elemér 34, Rauch József 65 szavazattal. Elnök kihirdetvén a választás eredményét, a közgyűlést berekeszti, mire a tagok az elnök éltetése közben eltávoztak az egyl. helyiségből, és testületileg levonultak a Kleinhakel József- féle krisztinavárosi vendéglős outerrain termébe, hogy kedélyes vacsorával fejezzék be a nagy napot. Megjelentek: Országh Sándor elnök, Rózsavölgyi Gyula, Jáhl Nándor alelnök, Titl István tiszt, alelnök, s a működő tagok közül: Kan Géza, Brédl Sándor, Heine Vilmos, Pill- meyer Károly, Reinl József, Heyduch Gyula, Gärtner Rezső, Palkovics József, Neuhold Ferencz, Gretschl Ede, Hoppe Rezső, Pintér Zsiga, Baránszky Gyula, Kugler János, Schmelhégger János és Nándor, Bárczy Andor, Rauch József, Beregszászy Gyula, Gaál Samu, Hackl Lajos, Szabó József, Hermann Gyula, Méhes János, Strasser Timót, Czeitler Sándor, Bagonyi Adolf, Markovics Iván, Nohn Nándor, Misztarka György Donogány Zakariás, Schirl Tivadar, Paradeiser János, Zipser Károly, Bosnyákovics Jakab, Fellner Ferencz, Grimm Ferencz, Magyar József. Patka Kálmán, Haszák István, Wichmann Ede és Ebner Károly. Vacsora közben több felköszöntő is volt. Rózsavölgyi egyl. alelnök; vázolja azt a 15 évet, a melyet Országh Sándor a Budai Dalárda élén immár eltöltött s poharát az ő egészségére üríti Országh egyl. elnök rendkívül szívélyes szavakkal, s mély érzés sugallta beszédet mondott, s végül éltette a Budai Dalárdát. Baránszky egyl. tag. az egylet 3 alelnökére. Rózsa- völgyi Gyula és Jáhl Nándor vált., és Titl j István tiszt, alelnökre emeli és üríti poharát. Végül az egyesület 2 uj jegyzője Dr. Grimm Ferencz és Magyar József szólották fel, s éltették az egyletet. Közbe-közbe a tagok Hoppe Rezső egyl. tag vezénylete mellett elénekelték a következő férfikarokat: Them Károly: „Nem tudom én“, Feste- tich Leo: „Árvalányhaj“, Fortuner Elek: „Mi volt nekem a szerelem?“, Huber Károly: „Nem nézek én!“, Storch A. M.: „Éji báj.“ Éjfél volt, mire a társaság, legvidámabb hangulatban széjjeloszlott. e 6. Zár- és libalövészet. 1894. október 7-én tartott zár- és libalövészeten a következők nyertek dijakat: Verseny czéltáblán: Obervalder Alajos, Konda Samu, Mezey Mihály (Nagy- Váradról), Habicht Károly, Piatrik Vilmos, Jellenek Antal, Némái Antal, Benkő Ferencz, Freiberger Pál, Pártos Gyula. Mezei czéltáblán: Pártos Gyula, Arnold Róbert, Habicht Károly, Freyberger Pál, Obervalder Alajos, Oberhauer Jenő, Benkő Ferencz, Lox Adolf, Némái Antal, Jellenek Antal. Találó dijakat: Némái Antal, Reich Zoltán, Jellenek Antal, Freyberger Pál, Arnold Róbert, Pártos Gyula, Obervalder Alajos,’Benkő Ferencz, Mezey Mihály (Nagyvárad), Hobicht Károly. Rendes czéltábla találó dija k r a. Pártos Gyula, Benkő Ferencz, Jellenek Antal, Korda Samu, Mezey Mihály, Reich Zoltán, Arnold Róbert, Némái Antal, Oberwalder Alajos, Wélsch Emil. Vadász czéltáblán: Krape Róbert, Sigmund Sándor, Kaps József, Reich Zoltán, Szávoszt Alfonz, ifj. Bún József, Jellenek Antal. Forsche Román, Pártos Gyula, Lax Adolf. Pisztoly körtáblán: dr. Axaméthy Lajos, Forsche Romáu, Pauer József, Járitz András, dr. Hőgyes Ferencz, Obervalder Alajos, Széchy Antal, Sigmund Sándor, Habicht Károly, Benkő Ferencz. Pisztoly czéltáblán találó dijakat: dr. Axaméthy Lajos, Jellenek Antal, Jaritz András, Rosconi Károly, dr. Hőgyes Ferencz, Zeczig Antal, Pauer József, Forsche Roman, Hábicht Károly, Konda Samu. Hölgyek dijai: ifj. Bún Józsefné, Forsche Románné, Bendel Gusztávné, Piátrik Vilmosné. Összes lövések száma 7317. A lövészet után társas-vacsora és táncz következett, melyen igen sokan vettek részt; a hajnali órákban végződött e kedélyes zárünnepély, melylyel az ez idei lövészetnek is vége Szakadt. Lakner János Lindewiese. (Elkésett fürdő-levél.) Jelige : In feichter Wärme gedeiht Holz, Frucht, Wein Selbst Fleisch und Bein. J. S c h r o t h. Bizonyára kevesen ismerik Önök közül Lindewiese-t, ezt a igénytelen kis falut, mely osztrák-Sziléziában gyönyörű fenyvesekkel körülvéve fekszik. Sajnos! még kevesebben fogják ismerni azon csodákat, melyeket Schroth János, egy egyszerű fuvaros paraszt, gyógymódjával müveit. Barmai iránt viselt szeretete s az azokra kifejtett gondoskodása vitték a ma már világhírű gyógymód megalapítására. Barmainak ápolása közben jutott arra a tapasztalatra, mely szerint ha egyik másik lovának lábára, beteg lévén, egy nedves kendőt erre pe- dig egy szárazát borított, megismételvén ezt az eljárást többször is, az állat csakhamar felgyógyult s felüdült erővel húzta ismét az igát. Különösen sikerültek ezek a kísérletei a lábtörések. ficzamodások s rheomatikus bántalmak- nál. De nemcsak ezt vette észre Schroth, kit az emberiség ugyan kis, de boldog része emleget hálatelt szívvel, hanem azt is, hogy olyankor az állat sem nem eszik sem nem iszik, hanem étien szóraján nyög fekhelyén.
