Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1894-10-14 / 41. szám
Budapes’- 1894. (4.) BUDA és VIDÉKÉ. Október 14. Ezeket a kísérleteit ezután nemcsak a lábbajoknál, mert mint mondtam itt tette első tapasztalásait, banem a test egyéb részeinek úgy külső mint belső bántalmainál is gyakorolta s azt látta, hogy törekvéseit fényes siker koronázza. Egyszerű paraszt észjárása is késztette arra, hogy ezt a gyógymódját már nemcsak az állatok, hanem az emberek hasznára is fordítsa. Ez azonban nem ment oly könnyen mint talán hitte, mert nem győzhette meg embertársait arról, hogy ez a gyógymód sikeres eredményéhez okvetlen megkivántatik az éhezés és szomjazás. Igazságának meggyőződésében egyes betegeit bezárta szobáikba ily módon kényszeritve őket az ételtől s italtól való tartózkodásra. Ez az úgyszólván, erőszakos működése már a hatóság figyelmét is magára vonta ugy- annyira, hogy felszólították, miszerint vagy hagyná abba mesterkedéseit, vagy pedig börtönbe záratik. 0 pedig igazsága teljes tudatában inkább a börtönt választotta. Szenvedett embertársaiért! Kiszabadulva súlyos börtönéből, nem csak hogy tovább gyakorolta áldásdus gyógymódját, hanem orvosokat szólitván, fel működésére engedélyt kért és nyert, Istennek hála! egy nyilvános gyógyintézet megalapítására. Mint már előbb emlitém ez a gyógymód abban áll, hogy az evést egészen mellőzve kivéve a száraz zsemlét és hetenként kétszer a meleg levest, mely a kiszárított hüvelyes vete- mények forró vízzel való feleresztéséből áll, az ivástól 40—42 óráig tartózkodva legfeljebb két liter vörös bort ihatik a beteg. Vizet absolute nem szabad élveznie, mely tilalom megszegése esetén életével játszik az illető. A harmadik eleme e csodákat művelő gyógymódnak a nedves s reája a száraz ruhába való gönygyöl- getés, melyben az arczban való izzadástól számított két tehát összesen hat-nyolcz óráig marad fekve a beteg. Úgy szólván nincs az a betegség, mely e drastikus gyógymódnak ellentállana, főleg férfiaknál úgy specziális bajaikban mint egyéb rendes betegségeikben. Nők igen kevesen használják ezt a gyógymódot, hogy miért, azt ők tudják legjobban. E gyógymód használata nincs időhöz kötve, igénybe vehető úgy télen mint nyáron, tavasz- szal mint őszszel, legfeljebb azzal a külömbsóg- gel, hogy télen és őszszel könnyebben viselhető el a szomjazás, mely nem is oly csekélység mint talán némelyek gondolják. Rendesen az első 2[ nap alatt szokott kiütni a láz, mely azonban a határozott gyógyulás első jelensége. Minél jobban gyötör valakit a láz, annál inkább meg lehet győződve, hogy betegségét elveszti. Ne rettenjen meg senki attól a gondolattól, hogy hat hétig nem emelhet ajkaihoz ételt és italt. Mi ez a csekélység ahoz az érzéshez képest, mely a meggyógyult emberben távozásakor támad. S végül még egyet. A tudós professorok nagyrésze, tisztelet a kivételeknek, kárhozattal emlegeti ezt a kúrát, reá fogja, hogy mi sem könnyebb mint szívdobogást szerezni általa. Nekem ehhez megjegyzésem nem lehet, csak sajnálni tudom őket. Magam is ismerek egy budapesti orvost, egyetemi tanárt, nevét diskretiom tiltja megnevezni, ki ha talán nem is mint orvos, mint tanár, de mint ember elismeri e gyógymód nagyszerűségét. És ugyan miért? A felelet igen könnyű reá, mert meg mentette őt is súlyos bajából. Isten nyugosztalja az egyszerű Schroth Jánost, az emberiség ezt a nagy jóttevőjét, sírjában. Hiába küzdenek a világ összes professo- rai ellene és gyógymódja ellen, mert ha egyszer valaki megkisérlette kúráját, az csak buzgó apostola lehet terjesztésének. O. E.*) *) Hát a mi szép hegyvidékünkön nem lehetne e gyógymódot meghonosítani ? S z e r k. Aim Károly. Az I. kér. elöljáróság tisztviselői személyzete f. é. okt 10-én ülte meg Aim Károly irodavezetőnek 25 éves szolgálati jubileumát, mely alkalomból őt fényes óváczióban részesité. Aim Károly nemcsak mint pontos és munkás tisztviselője, de mint a főváros I. kerület társadalmának egyik jelentékeny tényezője. Az ünnepelt- nek tiszttársai nevében Kéry Kálmán a következő verssel üdvözölte, mit alább közlünk, melynek elszavalása után Aim Károlyt Lohr Irma virág-kereskedésében készült szép virágcsokorral lepték meg. Karcsihoz! I. Mintha csak most volna! Az a 23 év, Mikor a Gsicsánál, Ittuk a szőlő levét. De rég volt az mégis, Hevített ifjú vér, De most a fejünket, Kerülgeti a dér. Hol vagytok czimborák ? Kikkel együtt voltunk ! Kikkel éltettük azt! Kit most jubilálunk. Nagy ritkaság az még, Egy-kettő lézeng itt, Többi pedig már rég, A földben nyugoszik. Tehát én, kit a sors, Hátrahagyott azért, Hogy jubileumodra Hozzak neked babért. Múzsámhoz fordulok, Kérvén pártfogását, Zengedezem neked, Karcsi ezt a Nótát. II. Huszonöt év a közpályán, egész ifjú élet, Küzdelem és munka hosszú évei: Lépésről-lépésre vívtad meg e harczot, Sohasem csüggedve, nem fáradva ki, Bár hajad szürkül és az évek gondja, Barázdákat készít szemeid körül, Sose feledted, hogy az ember tiszte : Tenni, cselekedni, mindig emberül. Nézve a fejedre, mit mocsok sosem ért, Tisztelet, becsülés, meghajolni készt! A ki mint te Ember, a ki mint te Polgár; Annak önként adjuk az elösmerést. Egyszerű munkás voltál és maradtál, Csillogások vágya nem bántott soha, De a létért küzdők harczán, Te voltál az egyik legjobb katona. Kincset nem gyüjtöttél, nem szerzél magadnak, Drágaságot, díszes, fényes palotát, De szerzél sziveket, melyek tisztelettel, Szerető érzéssel gondolnak reád, Még sok évnek terhét viseld ifjú vállal : Vidáman, nyugodtan nem görnyedve le, Kedves komám áldjon meg az Isten ! A magyarok erős Istene. III. Légy üdvöz ma ismét 25 év után Élj még kétszer annyit, de nem olyan strapán; öncs oly érzést kedves kis leánykáidba, Mint ősz apád öntött az ő fiába. Nőjenek nagyra, boldogság környezze, Szeressék a hazát, mint apjuk szerette, Ne feledjék soha azt az apát: Ki érettük küzdve, sok éjt virasztott át. Mit másnak születés és a név adott, Ezt 25. év után neked a munka hozott! Sok érdemetlen munkás vergődött elejbéd, A közember helyett a vezér kap babért. Ne csügj ! küzdjél tovább ! szokott ifjú hévvel, És áldjon az Isten! számos hosszú évvel. Huszonöt év után ha majd találkozunk, Sok históriákat egymásnak elmondunk. Ez lesz ám majd akkor az igazi nóta, Nálam 77-tet, nálad 69-ket rója. Múzsám nem kedvezett, Dalom befejezem. Egészségedre most, Poharam ürítem. Részünkről is minden jót kívánunk a kiváló tisztviselőnek és minden szép és nemesért lelkesülő jóbarátnak, ki daczára annak a sok oldalú teendőnek, mit betölt, tud időt szentelni a társadalmi közügyeknek, a nemesnek jónak, szépnek. Isten éltesse Aim Károlyt. Az ünnepély után az ünnepelt és tiszttársai Müller Erzsébet közkedveltségül vendéglőjében kedélyes lakomára gyűltek. Felhívás előfizetésre. Kívánatra bárkinek 4 mutatványszáir.*'* küldünk, de az 5-ik számnak elfogadásával előfizetőnek tekintjük. A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai: Egész évre . . . .12 korona. Félévre ................6 „ Negye dévre ... 3 „ Uj előfizetőinknek megküldjük azokat a számokat, melyekben elkezdett regényünk folyik. Kérjük vidéki hátrálékos előfizetőinket az előfizetések beküldésére nehogy a költséges postai megbízássai legyünk terhökre. A kik felszólításunkra az összegeket be nem küldik, azok postai megbízást kapnak. Különfélék. — Irodalmi nyereség. Dr. babarczi Schwartzer Ottó, a kitűnő tudós és iró, egy az elmegyógyászat terén páratlan munkát irt P sich iát r iái levelek czimen. A nagybecsű munkát nemcsak a magyar, de a külföldi sajtó is terjedelmesen méltányolta. Ez a munka nemcsak tanulmány, de egy kiváló eredeti gondolkodó és alkotó fő önálló és a tudomány fejlődésére nagyszabású szerzeménye, mivel a kitűnő tudós irodalmi nagy sikereit szaporította, — Munkácsy kiállítás. A Buda és Vidéke indítványozta, hogy Budán Munkácsy kiállítás legyen. A lap szerkesztője levelet is váltott Munkácsyval, ki elvben bele egyezett a budai Munkácsy kiállítás eszméjébe. A kereskedelmi miniszter urnák szándéka találkozott ezzel az iuditváuynyal és ő is élénken foglalkozik a Munkácsy kiállítással Örülünk rajta, hogy a miniszter ur nagy művész hazánkfia képeiből rendezendő kiállításért akczióba lépett és reméljük, hogy ezt keresztül is viszi. Ismert erélye és müizlése ezzel kecsegteti reményeinket. Azt hisszük a miniszter ur nem hagyja figyelmen kívül Budát, hol a király palotája van, s melynek fejlődéséhez emelkedéséhez ez a kiállítás hozzá járulna. Munkácsy hírnevéhez illőbb és impozánsabb lenne egy egész külön kiállítás. — Jubileum. Gromon Dezső honvédelmi miniszteri államtitkárt, a ki az egész tiszti karral példátlanul előzékenyen és igazságosan bánik f. hó 28-án ünnepli államtitkárságának tiz éves jubileumát. Ez alkalomból a honvédelmi minisztérium tisztviselői ragaszkodásuk jeléül emlékkel lepik meg a szeretett főnöküket és tiszteletére nagy bankettet rendeznek. Mi is szivünkből kívánunk minden jót az államtitkár urnák. — A régi Elipsz. Eltűnt- a 70-es évek mulató helye. Katona banda réztányérjai, öreg és kisdobjai nem csöditik többé össze a közönséget, hogy hüsitő italok mellett lenézzen a remek lánczhidra, a rohamosan fejlődő pesti oldalra. Csendesség van a budai vároldalnak e helyén. A vad bozót helyét díszcserjék váltották fel, s az omladozó kőtörmelékek között apró fenyőfák diszlenek, s terjesztik balzsamos illatukat. Gyepszőnyeg takarja a régi avart, és szerpentivás utakon fáradság nélkül megy fel a dolga után látó, s a minisztériumoknál igazát kereső polgár. Megváltozott a régi Elipsz képe igaz örömünkre. Most is nyüzsög oldalán a sok munkás. Hull az őszi eső, hullnak a sárgáspiros levelek, és ezzel megkezdődött a régi Elipsz aljának is rendezése és befejezése. Meg- vénhedt, odvas ákáczokat döntenek le, elcsene- vészedett bokrok dőlnek ki a puha talajból, bogy helyettük uj csemetéknek adjanak virágos életet. A munka javában folyik. Sietni kell, ne hogy az első fagy bekövetkezte hátráltassa az ültetést és park'rozást. Munkások vágják a hegy oldalát, hogy az első. tavaszi verőfényre egész pompá
