Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-08 / 27. szám

Budapest, 1894. (2.)

BUDA és VIDÉKÉ

Julius 8.

kedjenek. Járuljon hozzá mindenki, a kinek mondani valója van s a ki azért a földért melyen él lelkesedik.

Kérjük olvasóinkat úgy helyben, mint a vidéken, hogy bennünket mindenről értesítenek, nemcsak közügyekről de családi eseményekről is.

Felhasználhatják a lapot a község és a község lakói is, mindennemű hirdetésekre a legjutányosabb árak mellett, igy p. o. építkezési ajánlatok, pályázatok, eladás, bérlet, körözések, pénzintézetek mérlege, közgyűlési meghívók stb.

A „Buda Vidéke“ alkalmas a községi élet minden közlésére, igy tanácsülések határozatai, változások az elöljáróság kebelében, közgazdasági állapotok, sérelmek, temetkezési-, segélyző- és tűzoltó-egyletek értesítései, nyilvános számadások közadakozásokról, egyes polgárok érdemei, eljegyzések, halálozások stb. Egyházi élet. Búcsúk, templomi ünnepélyek stb.

Szóval, a „Buda és Vidéke" a községi élet hó tükre akar lenni és annak emelése, élénkítése képezi fdladatát.

A „Buda és Vidéke“ kéri az elöljáró, különösen a jegyző urakat, hogy e tárgyakban tudósítani szíveskedjenek.

Azt hiszszük. hogy e lap megrendelése ellen a szolgabiró urak kifogást nem emelnek, sőt azt készek lesznek engedélyezni, miután már az alispán ur ajánlotta is.

Kérjük a t. Elöljáróságot saját jól felfogott érdekükben az előfizetésre, hir- gdtésre. gyűjtésre, terjesztésre és levelezésre.

A „Buda és Vidéke" Buda és vidékének érdekei előmozdításáért alakult. Múltjára hivatkozva, bátran fordul a vidék értelmiségéhez, hogy e lapra előfizessen. Már maga az a körülmény, hogy a magyarosodás ügyének is szolgál, elegendő a pártfogás kiórdemlésére. Éhez járul az a körülmény, hogy a vidéki élet és a gazdasági viszonyok fejlesztésére különösen alkalmas és találkozó pontja lehet a távolabb lakóknak.

Bizalommal fornulunk a vidék értelmiségéhez, birtokosaihoz is, hogy előfizetni szíveskedjenek. Szives közöljük előfizetőink minden eladást és vételt,

bérletet tartalmazó hirdetéseit, eljegyzés, halálozás, mulatságok stb. leírását és jogos fölszólalásait, szóval mindent, mi a társadalmat, közgazdaságot, közigazgatást érinti, díjtalanul, de csakis előfizetőink tollából vagy ezek megbízására.

Előfizetőink minden dolgában eljárunk sürgetünk, felvilágosítást aduuk,

szóval szolgálatra vagyunk.

A „Buda és Vidéke“ előfizetési árai:

Egész évre . . . .12 korona.

Félévre.....................6 „

Negyedévre ... 3 „

Előfizetéseket és minden pénz Budapest, II. kér. Várkertrakpart 1. H e isle rJ. kő- és könyvnyomdájába küldendő.

Kérjük azokat kik nyaraló vagy fürdőhelyre utaznak, hogy czimeiket közöljék velünk, a Buda és Vidékét kívánatra szívesen küldjük előfizetőink után bárhová.

Lapunkat többek között előfizetésre

és hirdetésre ajánlotta a budai kereskedelmi társulat, a polgári lövészegylet, tornaegyesület, a gazdasági egyesület, nemzeti asztaltársaság, ipartársulatok, I—III. kér. vendéglősök ipartársulatának elnöksége, Montefiore-egylet, Budai Dalárda, Óbudai önképzőkör, Törökbálinti kaszinó, a pilisi alsó és felső járás fő- szolgabiráji stb.

Kívánatra bárkinek 4 mutatvány- számot küldünk de az 5-ik számnak elfogadásával előfizetőnek tekintjük.

Romboló vész.

Faj a szellő, dühöng a vész, zsibong a S raj, sivit a száguldó sújtott. Az elemi csapások végtelen sora a széles honban a lakosság helyzetére aggasztólag hat, még inkább a gazdáéra, ki az anyaföld termékéhez van kötve, ki talaj, éghajlat, időjárás, vizáradás, tűzvész és minden elképzelhető viszontagság között ép ésszel, mérséklettel van hivatva gazdálkodását erős kézzel rendes mederbe terelni.

Igen! A mérsékletesség, józanság az a neme, mely nemcsak a gazdász, de az iparos jellegének első sorban kell, hogy disze, óvója és mentője legyen, segithet ott, hol oly rendkívüli eseményekkel, elemi csapásokkal áll szemben, mint az idén.

Vannak tájékok, megyék, hol a nép Isten ostoraként tekinti e meglepőbbnél-meglepőbb, könnyeket facsaritó, szivet szorongató és velőt rázó csapásokat.

Daczára a foganatosítandó óvó intézkedéseknek, ismét és ismét látjuk az ország vizeinek háborgó hullámai által a termést mértföldnyi területekre pusztítani.

A vészkiáltások moraja belevegyül a hullámok verdeső csattogásaiba.

Az elemekkel küzdő megmentésén fáradozva, imát rebegő ajakkal fohászkodik a Teremtőhöz rögtöni segélyért s magába szállást, megtérést hangoztat.

Az isteni kegyért való esedezése mellett várja ő a rögtöni hatósági segélyt, „bis dat qui citó datkép.“

Hol és mikép leli ő ezt?

Az érző szivek az élet megmentésére nyújtják ugyan a pillanatnyi segélyt, de rendszeres, ily megmérhetlen csapások alkalmával igényelt óvintézkedések má3 alakban kell, hogy nyuj- tassanak.

Első sorban folyóink szabályozása foganatosítandó erélylyel, avatott műszaki erők által.

Vannak ugyan vizszabályozó társulataink, melyek azonban nagyjában igen gyér eredményt mutatnak fel.

Miért ?

A felügyeletet teljesítő jobbára egyetért a szerződése ellen rossz anyagot szállító vállalkozóval.

Vannak vizszabályozó-társulataink, melyek még a 40-es években kezdték működésűket.

Vannak visszabályozó-társulataink, melyeknél a munkát folyósító közegek, feljebb valójuk utasításai daczára több alkalommal önfejüleg, felelősség tekintet nélkül igyekeznek feladatuknak megfelelni; és ismét vannak vizszabályozó- társulatok, hol a kikötött töltési munkákhoz szükségelt jó anyag helyett silány, homokos anyagot alkalmaztat a nyerészkedő vállalkozó s az ellenőrző közeg elég lelkiismeretlen, feljelentés helyett hallgatási dijat zsebrevágva, honfi- és lakótársai, testvérei javát ily módon csorbitva az örvénybe sodortnak beálló áradásoknál szilárd védpart helyett homokos, omladozó határt készíteni.

Ily és hasonló viszásságok, szokatlan időjárás által előidézett csapások a gazda helyzetét nagy mérvben aggasztják.

A Teremtő sújtó keze mellett az imént jelzettek révén a mélyen sújtottnak saját honfitársa okozza megkárosodását.

Segély, segély, gyors segély hangsúlyoztatok ilyenkor minden oldalról.

De hogy, minő utón, módon ? Az emberi természet megrendítő esetek alkalmával tér higgadtsághoz.

Az emlékezetes szegedi vésznapok idején nálunk járt európai hirü hydrographusok a tudomány minden rendelkezésükre bocsátott eszközét latba veték a vészthozó folyam medrét alaposan, fürkésző módon a szabályozás keretébe vezethetni.

Voltak ugyan azóta ily irányú gátakat áttörő áradások, de a rekonstrukczió müvét szilárdan megálló védgátak és partok daczoltak az elemekkel.

Ha lehetséges volt itt, bár áldozatok árán, élet és vagyonbiztonságot szerezni a dúló elemekkel szemben, miért ne lehetne a kisebb, nem ily veszedelmes folyókat szabályozni ?

A viszonylagos költségelőirányzatok keretén belől kellő beosztással lehet sok mulasztottat pótolni, ha azonban a költségek daczára a munkálatok nincsenek arányban az anyagi segédeszközökkel, úgy az intéző körök színlelését igényli ez áradásokat sinylő környék lakosai.

Az egyes folyamszabályozási társulatokhoz kinevezett kormánybiztosok emberfölötti munkát ugyan nem, de elismerő serkentést, erélyt fejtettek ki, egyedül a műszaki vezetésnek kell helyesnek lenni a védmunkák eszközlésénél.

Hogy ez mily módon teljesül, napról- napra találkozunk mulasztásokkal s áradás esetén a nép sínyli ezt meg.

Műszaki tekintélyek, a technika és vizi- mütan napról-napra való haladása oly segédeszközöket szolgáltatnak, hogy lehetetlen azok észszerű alkalmazásával ily eseményeket átélni.

Szakítsunk tehát az ebbeli közönynyel, s tegyen kiki a közjó érdekében ereje, tehetsége feláldozásával tőletelhetőleg meg mindent, s ez irányban emberi hanyagsággal az elkeseredettek részéről ne legyen vádolható.

Ha árvíz esetén utalnak eme körülményre, lehetetlen a tűzvész által okozott duláskor a belügyminiszter figyelmét arra fel nem kérni, hogy legyen tekintettel a községek, rendezett tanácsú városok, s minden közigazgatási kezelés alá eső területen a kellő oltószerek berendezésére.

Ébressze a lakosság zömében annak saját vagyona óvását czélzó közreműködést, hogy karolja fel ily esetekben úgy az egyes, mint a közjavak biztosítását az eléggé nagy számú, egészséges alapon működő biztosító-társulatoknál úgy, hogy rendkívüli esetek alkalmával ne legyen a nép teljesen a bősz elemek martalékává, ne legyen földönfutóvá, s ne kénysze- rittessék a könyöradományok folyósítására.

A kárt szenvedtek, aggódók pedig legyenek ily alkalmakkor résen, józan, kitartók, óvják meg régi rendíthetetlen mintaszerű magatartásukat, tanúsítsanak utódaik előtt mintaszerű, példaadó magatartást csüggedés nélkül s ily Isten óvó vésznapokban merítsenek uj erőt a további boldogulásra. Az ég hárítsa el Buda területéről az ecsetelt vészteljes jelenségeket, árvíz, tűzvész helyett adjon e területen jó termést és a hol szőlőtermelés a régi jó időkből eredménye munkálkodást igényel, ezek művelőit ilyen gondoktól tartsa távol.

Stein Sz. Mór.

A rendőrség szolgálati utasítása.

(Folyt, és vége.)

A megfigyelő rendészeti funkcziók a személyek, események és tárgyak éber figyelemben tartásában és a rendőri intézkedést igénylő észleletek feljelentésében nyilvánulnak. (23. §.)

A rendőrséget érdeklő személyek a következők : a) rendőri felügyelet alá helyezett személyek, b) közveszélyeseknek ismert és rovott előéletű egyének, c) csavargók, d) koldusok, e) házalók, f) kéj- és ledérnők, g) közszolgák, h) a közlekedési vállalatok, bér- és társaskocsik alkalmazottjai, i) ittasok, őrültek, k) gyámoltalanok, felügyelet nélküli iskolás gyermekek.

(24. §)

A rendőrséget érdeklő események alatt az emberi akarattól független természeti eseményeket kell érteni, melyek a személy-vagy vagyonbiztonságra, a forgalom vagy közlekedésre veszélyesek (mint tűzvész, árvíz, jégképződés, hófúvások, sürü ködők, járványos vagy ragályos betegségek stb.) (25. §.)