Buda és vidéke, 1894 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-08 / 27. szám

Budapest 1894. (8.)

BUDA és VIDÉKÉ

Julius 8.

A rendőrséget érdeklő tárgyak mindazok, melyek vagy maguk a közbiztonságra, közrendre, vagy köz^rkölcsiségre nézve veszélyesek (mint például: felhalmozott építkezési és kövezési anyagok, mérgek, szárazföldi és vízi jármüvek, czimtáblák, bolti ernyők, nyilvános hirdetések, közszemlére kitett könyvek, képek stb.), vagy melyek megsértése, vagy megrongálása a köz- biztonságot vagy közrendet megzavarhatja (utak, utczák, terek, járdák, ültetvények, emlékszobrok, vasúti vágányok, utczai világításra szolgáló lámpák, távírda és telefon huzalok, czimtáblák stb.), (26. §.)

A megelőző rendészet körébe tartozó rendes teendők : a) büntető törvények és szabályok által tiltott cselekmények és mulasztások megakadályozása és feljelentése; b) a személy- és vagyonbiztonságot, a közrendet vagy szabad forgalmat fenyegető veszélyek elhárítása; c) balesetek és szerencsétlenségek meggátlása; d) gyámoltalanok, betegek és gyermekek útbaigazítása, felvilágosítása és elhelyezése. (27. §.)

A felfedező rendészet körébe tartozó rendes teendők : a) körözött, kitiltott vagy megszökött egyének elfogása; b) büntetendő cselekmények és azok tetteseinek feljelentése, kinyomozása, letartóztatása ; c) büntettek vagy vétségek nyomainak megőrzése és épségben tartása; d) bűnjelek biztosítása; e) balesetek, szerencsétlenségek okozóinak kinyomozása; f) kitett vagy eltévedt gyermekek, állatok, talált hullák és értéktárgyak beszállítása. (28. §.)

A rendőri közbelépésnek 3 módja és fokozata van, u. m.; a) a figyelmeztetés és megszólítás. b) a feljelentés, és az elővezetés és beki- sérés. (30. §.)

A figyelmeztetés és megszólítás tiltott cselekmények vagy büntetés alá eső mulasztások megakadályozása czéljából alkalmazandó és kiváló tapintatot és közültekintést igényel. Leg- czélszerübb, ha a rendőr nyugodtan azon szabályra vagy rendeletre utal, mely által az illető cselekmény vagy mulasztás tiltatik. (31. §.)

A feljelentésnek tárgyilagosnak, szabatosnak és rövidnek kell lennie. A szabatosság abban áll, hogy a rendőr jelentésében mindazon körülményeket felsorolja, melyek a feljelentett eset megítéléséhez szükségesek. Különösen lényeges dolog a személyazonosság megállapítása, melynek módjai : a) a tett bemondások megerősítése a rendőr előtt személyesen ismeretes vagy magát kellőképen ’igazoló személyek által ; b) útlevelek, igazolási jegyek, okmányok, adókönyvecskék, bejelentési lapok, engedélyek, szabsá- golási jegyek, munka- és cselédkönyvek stb.; c) végre az illetőknek igaznlása saját lakásán.

(32. §)

Büntetendő cselekményeknél szükséges — a mennyire lehetséges — az esemény tanúit is sürgősen kitudni s azok nevét, foglalkozását és lakását a jelentésben kitenni, nehogy a tettes cselekményét később eltagadhassa. (34. §.)

A mexikói hadjárat.

Pavlovszkj honvéd-százados érdekes visszaemlékezéseket közöl a mexikói hadjáratról, melyben mint vitéz katona részt vett. A nagybecsű miiből közöljük a szép bevezetést. Ajánlva olvasóinknak az érdekes müvet, melynek harmadik kiadása most van sajtó alatt.

„ A néptörténelem egyes korszakaiban ritkán fordult elő mozzanat, mely annyi különböző részrehajlással és egymástól annyira elterőleg Lett volna megírva, mint a Il-ik mexikói császárság végzetes napjainak története.

Minden országban, hol a szomszédos tartományokkal rendes összeköttetés tar- tatik fenn, a hol tehát a történeti eseményeket sem a részletes értesüléstől, sem pedig az átalános bírálattól elvonni nem lehet, könnyű helyes fogalmat alkotni az eseményekről; ott a történetírónak könnyű felismerni a valót; s ha ki van itt téve a tévútra vezetés veszélyének, az eseményeknek részrehajlással vagy túlzott ismertetéseiből az azokra nézve keletkező általános közvéleményből könnyű levonnia és kiderítenie az igazságot.

Egészen másként áll ez oly országokban, melyek elszigeteltségüknél fogva, vagy sajátszerü bel viszonyaik és zűrzavaros állapotjuk, valamint más országokkal való csekély és igen laza összeköttetéseik miatt a világtól mintegy elzárva vannak. S nagyobb részt ilyenek még ma is az uj világnak — Amerikának — nagy távolságra eső, tengertúli országai. Ott a történeti kutatások nagyon meg vannak nehezítve, és oly akadályokba ütköznek, melyekből alig lehet megtudni a valót. — Másrészt pedig az iró oly kutf orr árokra van utalva, milyeneket a pártszenvedély szokott diktálni. A hol tehát minden alaposság hiányzik, — ott nehéz fölismerni a tények valódi- sáságát, és nehéz feladat azokról megbízható tudósítást adni.

Ezen, a történetíró elé gördülő nehézségek és sajátságok pedig sehol a világon nem fordulnak elő oly nagy mértékben, mint éppen Mexikóban, mely több mint félszázad óta folytonos belzavarok nyomása alatt szenved. Az ottani szakadatlan harczok minden egyes küzdelmét és mozzanatát egész szabatossággal és helyes megítéléssel követni — épen e belza^arok miatt — teljes lehetetlenség.

Mexikó régi története, mint a legtöbb amerikai államé, a mesés hajdan- kor homályában tűnik el. Azon történeti hagyományok, melyek a spanyol uralom korszakából fenmaradtak, hiven tükrözhetik ugyan vissza a spanyol kormányok és kalandorok kincsszomjas kapzsiságát, de nem képezik a mexikói nép történetét, a mint azt e szó valódi értelme követelné.

Mexikó uj története tulajdonképen 1810-ben a Don Hidalgo y Castillo plébános által előidézett népfelkeléssel kezdődik; ekkor vették kezdetüket azon zavarok, melyek kevés megszakítással félszázadon át nemcsak hogy folytonosak voltak, de kevés valószínűséggel bir azon feltevés is, hogy hamarjában megszűnve, ezen, a természet minden javában bővelkedő állam népei, a tartós béke áldásait hosszabb időn át élvezhessék.

Az 1810- és 1867. évek közé eső idő alatt Mexikó földjén mindkét kormányforma váltakozva létezett, mig végre 1867-ben a köztársasági elv a monarchikus elv fölött teljes győzelmet aratván, a belzavarok is, habár valószínűleg kevés időre, szünetelni látszanak. A lefolyt véres küzdelmekből azonban egy nagy tanulság vonható, az hogy Mexikó talaja a monarchikus kormányforma alapítására nem alkalmas s a mexikói nép a császárság eszméjével való megbarátkozásra aligha volna valaha rákényszerithető.

1864. évtől 1867-ik évig magam is részt vettem a mexikói expeditio alatt a köztársaságiak és a császári pártbeliek között vívott küzdelmekben, s közvetlen szemtanúja voltam a queretarói megrázkódtató eseményeknek; minélfogva remélem, hogy az ott történteknek közvetlen tapasztalatomból és eredeti okirataimból

merített hű leírásával, az olvasó közönségnek, ha nem is minden tekintetben kielégítő, de minden esetre élvezetes s a hadak és államok történetében ritka olvasmányt nyújthatok.“

A budapesti kertész-tanintézet szabályaiból.

(Folyt, és vége.)

VII. A tanításra szolgáló eszközök és gyakorló terek.

A felsorolt tantárgyak úgy elméleti, mint gyakorlati tanításának sikereit előmozdítják áz intézet taneszközei, belső felszerelése és külső gyakorló terei; nevezetesen:

Az intézet könyvtára, mint szakkönyvtár, egyike hazánkban a legelsőknek, amennyiben nemcsak az összes hazai. — hanem a jelesebb német, franczia, olasz, és angol kertészeti, sző- lőszeti, borászati és természettudományi folyóiratokban és szakmunkákban is bővelkedik. — Jár az intézet részére majdnem valamennyi hazai és külföldi kertészeti, szőlőszeti és borászati szaklap. — Jelenleg az intézeti könyvtárban 1366 drb. önálló mű van, melyből 450 drb. a kertészeti, 332 drb. a szőlőszeti és borászati, 426 drb. a mezőgazdasági és végül 156 drb. a természettudományi szakmára esik.

A chemiai oktatáshoz, valamint a szíik- ságes kísérletek megtételére az intézetnek jól felszerelt laboratóriuma van, melyben a harmadéves tanulók a bor, must, trágya és talajvizsgálat alapelemeibe gyakorlatilag is bevezettetnek.

Az ásványtan és közetisme tanításához ásvány- és kőzetgyűjtemény : a talaj- és trágyaisméhez pedig talaj- és műtrágya-gyűjtemény áll az intézet rendelkezésére.

A mértan tanítására szolgál a mérőeszközök és a mértant szabályos idomok gyűjteménye’

Az állattan és növénytan tanítását meg- könyitik az intézeti kitömött állatgvüjtemény, a rovargyüjtemény, herbarium, növényminták, színes ábrák, a növényi microscopi készítmények gyűjteménye és botanikai laboratóriumok felszerelése.

A fizikánál fizikai eszköz-gyűjtemény — a rajznál pedig tágas rajzterem — felszerelve szak- bavágó képek és mintákkal áll az oktatás sikerének támogatására a tanár rendelkezésére.

A gyümölcsészeti oktatást sikeresebbé teszik a színes, ábrák, gyümölcs-minták, eszköz- és gépgvüjtemény, alakfa-gyüjtemény, valamint a nagyobb és kevésbé fontosabb gépek mintáinak gyűjteménye.

A szőllőmüvelés tanítására szolgálnak a szines ábrák, a művelési módok minta-gyűjteménye, a szöllöszeti eszközök és gépek gyűjteménye.

A gyümölcsészeti technológia sikeres tanítását előmozdítják az intézeti aszalók, szeszpároló, izföző-készülékek, technológiai műhelyek, borpinczék s a feldolgozott gyümölcsök minta- gyűjteménye.

Az intézet gyakorló terein a tanulóknak 3 év alatt bőséges alkalmuk nyílik arra, hogy a kertészeti szakmában magukat alaposan s teljesen kiképezhessék.

Nevezetesen a meleg-, mérsékelt- és hideg pövény-házak, számos hajtatóház és melegágyak kiegészítői a hajtatasi, disz- és növénykerté- szeti oktatásnak ; az intézet épületei körül elterülő „Arboretum“ a tájkertészet és növénytan tanítását segíti elő.

Az intézet 7’6 hectárnyi területe következőleg van berendezve:

1. Épületek és belsőség területe 4,900. 2. Arborétum és virágos kert területe 7,600. 3. Gyümölcskert területe és redélykertek 21,000.

4. Faiskola területe 16,000. 5. Konyhakert területe 10,000. 6. Szőllőterülete 16,500 Q méter Összes terület 76,000 Q méter,

A pomologiai kert egyike Európa gazdagabb kertjeinek s anya- és redélyfákban az egyes gyümölcsnemek a következőlég vannak képviselve, és pedig:

alma anyafa van 280, körte 295, szilva