Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-22 / 3. szám

Budapest, 1893.

II. évfolyam 3. sz.

Vasárnap, január ins 22.

BUDA ÉS VIDÉKE

KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI IS TÁRSADALMI ULTIMI'

Az I. kerületi polgári kör hivatalos közlönye.

KIAD0-HIYATÄIy,

hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek;

I. kér., Krisztina-uteza 14. szám.

Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, fél óvre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér.

I. kei-.. Pálya-utcza 2. szám. 33. ajtó,

kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni.

Az aszni ai iskola és a pénz« ügyi bizottság.

u.

Irta : Schwartzer Ottó tr.

Az építészeti bizottság saját szempontjából, a terveket csekély módosításokkal elfogadta, épp úgy a közoktatás- ügyi bizottság is, mely a szabályok értelmében hivatva volt a beosztások és ópitési rend felett, peadagógiai szempontból, véleményt mondani.

A fővárosi tanács már most a fedezet kijelölése szempontjából az összes ügyiratokat a pénzügyi bizottságnak adta ki. Ezen bizottság bizonyára a legjobb intentióból, de téves alapon, belebocsátkozott az épitósi terveknek felül bivála- tába is, azokon lényeges módosításokat tett és végül szavazattöbbséggel kimondotta: bogy a tervek nagyon diszesek és drágák, miért is azokat visszaadja a tanácsnak azzal, hogy készítessen újabb, olcsóbb terveket. A pénzügyi bizottság nyilván átlépte feladatának határait a midőn az építészeti és a közoktatásügyi szempontok mérlegelésébe belebocsátkozott. Ezen szempontok megbirálására az építészeti és a közoktatásügyi szakbizottmányok vannak hivatva és a főváros oly szabályrendeletet vagy törvényt nem ismer, a mely egyik szakbizottmányt illetékesnek jelölne ki a másik szakbizottmány ügyköréhez tartozó ügyekben felül- birálatot mondani. Mennyi tévedésre és helytelen határozatra nyújtana alapot ily intézkedés, mert hisz a meglevő szakerők, mindig a megfelelő szakbizottmányba osztatnak be. Vagy helyes megoldás lenne az, ha a szakférfiúkból álló építészeti bizottságnak egy építészeti ügyben mondott véleményét, a pénzügyi szakférfiakból álló pénzügyi bizottság bírálná felül, vagy az oktatásügy fárfiai- ból álló közoktatásügyi bizottmány felülbírálná a közélelmezési vagy a vízvezetéki bizottság szaktervezetét?

Bizonyára nem.

De a kérdésnek még más oldala van. Ha a szervezésről szólló szabályrendelet a pénzügyi bizottmányt egyébb szak- bizottságok szakelőterjesztóseinek felülbírálására is feljogosítaná, akkor a pénzügyi bizottmányt a tanács és részben a közgyűlés jog és munkakörében részesíteni, a mi pedig a helyes administratio alapelveivel ellenkezik, — és megbontaná a felelősség elvét is.

A pénzügyi bizottságnak működési feladatát tekintve, nagy munkaköre és jogköre van, de ez annyira nem terjeszkedhet, hogy a pénzügyi véleményező bizottságból egy általános snperarbitráló f o r u m o t létesítsen.

Szervezetünk csak két ily fórumot ismer: a tanácsot és a közgyűlés t, a többi bármily néven nevezendő bizottság és bizottmány (a közigazgatási bizottság k’. nueievel) csakis véleményező testületet képez saját szakin áj á b a n.

Véleményünk szerint tehát a pénzügyi bizottság a szőnyegen fekvő kérdésben hozott határozatával, feladatát túllép be és teljesen csatlakozunk Feny- vessy Adolf bizottsági tag úr és Rózsavölgyi Gyula tanácsnok úr felfogásához, mely szerint a pénzügyi bizottság, feladata volt: a fedezet szempontjából véleményt mondani.

De helytelennek tartjuk a pénzügyi bizottságnak azon nézetét is, hogy az aszalai telken megfelel egy egyszerű iskola é p ü let i s. Közoktatásügyi szempontból utóvégre is mindegy, hogy az iskolaépület frontja mily styl-ben épül, de nem mindegy ez az általános épitósi kedv és igy közvetve a városrész fejlődése szemp mtjából. Kézzük csak a gyakorlati példát. A meddig a Krisztina- tóren ott díszlett a földszintes rozoga elemi iskola-épület, környezete sem volt képes a, modern fejlődés magaslatára emelkedni. S a midőn a főváros egy modern iskola épületet építtetett a düle- dező iskola helyére, azonnal megeredt az

A „Hl DA és VIDÉKÉ“ TAKCZAJA.

Irta : alsó szelestei Szelestey Géza törvhts. biz. tag.

Budapest fő- és székvárosa Kossuth Lajos nagy hazánk fiát 90. éves születése alkalmából díszpolgárrá választotta, mely tény nyel kegyeletének óhajtott kifejezést adni, azon bű fia iránt, a ki az 1848, évi zajos időben, Budapest fő- és székváros alapjait, mint az ország központját első rakta le, ki a szabadság, egyenlőség és testvériség magasztos eszméinek utat törve ezeket az igéket világra szóló ékesszólással hirdette és a nemzet szivébe cseppegtette.

A díszpolgári levél átadására a fő- és székváros Kun Gyula tanácsnok vezetése alatt, Márkus József tanácsnok, Dr. Preyer Hugó mint indítványozót, Helfy Ignácz, Fülöp Károly, Hegedűs Károly, Dezsényi József és Szelestey Géza fővárosi bizottsági tagokat küldötte ki.

A küldöttség 18ü2. deczember hó 9-én indulva egyhuzamba Velenczéig utazott, a hol a bosszú út fáradalmait némileg kipihenve még 11-én tovább utaztunk Milánon át Turinba. A bosszú utért csakis a Kossuth láthatásának öröme felett érzett lelkesültsége kárpótolt.

Turinba való megérkezésünkkor a vasútnál már nagy öröm ért bennünket, mert Kossuth Lajos hű barátja és házi orvosa dr. Basso Arnoux sietett fogadásunkra, a ki a részünkre előre megrendelt szállodánkra kisért, s este társaságunkban időzött, a midőn természetesen elsőben a Kossutknál teendő tisztelgés részleteit beszéltük meg s abban állapodtunk meg, hogy deczember hó 12-én délelőtt 11 órakor tesszük nagy-imánk fiánál tiszteletünket.

i Szép reggelre ébredve azt a végtelen lekötelező értesülést nyertük, hogy Kossuth Lajos Budapest fő- és székváros küldöttségét a tisztelgés után villás reggelire — szívesen látja.

Alig vártuk az idő közeledését, bogy a tisztelgésre gyülekezzünk, mindegyikünket szokatlan örömláz fogott el, annak érzetében, hjgy Magyarországnak történelmileg oly nevezetes egykori kormányzóját szemtől szembe láthatjuk.

Szállodánk mindegy 10 percznyire volt Kossuth lakásától, s midőn Helfy Ignácz orsz. képviselő értünk jött gyalog indultunk ritka küldetésünk teljesítésére.

Kossuthoz megérkezve, azonnal észrevettük, hogy a kormányzó már várja a küldöttséget.

Kossuth Lajos a Via del mil le egy egyszerű polgári házának első emeletét lakja, ajtaját egy egyszerű felírás „Kossuth“ jelzi.

Becsengettünk. Az ajtó nyiltával az előszobába értünk, hol téli ruháinkat levetettük. Ekkor a küldöttség elnöke Kun Gyula tanácsnok lépett be, elsőnek Kossuthoz, kezében a gyönyörűen kiállított díszoklevéllel! és a fo- é3 székváros küldöttsége minden egyes tagját bemutatta.

Kossuth állva fogadott, végig hallgatva ama remek üdvözletét és a küldetés czélját, melyet az újságok annak idején már ösmertettek, meghatottan köszönte meg, a részéről nagyra- becsült kitüntetést.

Kossuth felelete mindnyájunkra annyira szivrebitó volt, hegy elérzékeuyülve szemünk könybe lábadt, mely rendkívüli érzelmeket még inkább fokozta az a közvetlen érintkezés, midőn az ősz Kossuth megindult kedély világát, eláruló remegő kezét szoríthattuk. Ez a .nagy meghatottság közepett is észrevehető volt. Kossuth amaz élénk érdeklődése, melylyel a neki átnyújtott fő- és .székvárosi díszoklevelét kibontva, tüzetesen szemlélte, öröme remegő kezén és ar- czáuak ihíetségén át nyert élénk kifejezést.

Az ünnepélyesség befejezésével Kossuth maga körül helyet jelölve, a társalgás Ruttkay- néuak bemutatásival egyszerre egész bizalmas benső baráti jelleget öltött.

Alig valánk ott, nagy meglepedésünkre Turin városa tudomást véve Budapest fő- és székváros küldöttségének Kossutknál való tisztelgésről, a polgármester helyettese, — azonnal úgy Kossuth, mint küldöttségünk üdvözlésére megjelent.

Ebből látható meuuyire magasztalják olasz- országban Magyarország történelmi nagy fiát.

A konverzátió élénk, kedves, folyékony e's otthonias lett, különösen midőn Kossuth adomáival, példabeszédei és közmondásaival fűszerezte, a fesztelen érzést oda varázsolta, úgy, hogy az az érzés hatotta át a jelenlevőket, hogy csaknem azt mondtuk, hogy „Lajos bácsi de régen nem láttuk egymást.“;

így repültek ama felejthetetlen pillanatok, mig a szóig i DsDunére való hívása azt meg nem szakította. Kun Gyula tanácsos urnák jutott az a ritka szerencse, hogy Ruttkaynét asztalhoz vezethette. Lelket emelő, fesztelen,