Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-01-22 / 3. szám
Budapest 1893. (2) BUDA és VIDÉKÉ. Januarius 22. építési kedv, egyik díszes épület a másik után emelkedett és ma már nemcsak az egész teret modern házak ékesítik, hanem a mellékutczákban is a régi alacsony és közegészségügyi szempontból felette egészségtelen épületek helyén modern lakházak emelkedtek. A Krisztinától- és környéke fejlődött, nagyobbodott az adóalap, javultak a közegészségi viszonyok. így láttuk ezt itt, igy látjuk másutt is és a tapasztalatok reményiem engedik, hogy az aszalai laktanya telkén felépítendő uj, modern és díszes külsejű iskolaépület e környéken is fokozni fogja az építési kedvet és ezzel egyetemben a főváros jövedelmeit. Az aszalai iskolaépület ügye legközelebb a közgyűlés elé kerül, az lesz hivatva eldönteni, vájjon a Krisztinaváros területén lakó polgároknak még meddig kell eltűrni azt az experimen- tatiót, melvlyel — megfelelő iskolaépület hiányában — gyermekeik nevelése és tanítása rovására, az iskolaszék (legjobb tudása és meggyőződése ellenére) kénytelen lavírozni, az lesz hivatva eldönteni azt a kérdést, vájjon a modern paeda- 2'ogia alapelveinek teljes negligálása mellett. még meddig fog fennállani az a szégyenletes állapot, melyeket „váltakozó és vegyes rendszernek“ nevezünk, még meddig kell vétkeznünk a közegészség törvényei ellen, meddig a tiszta logika ellen: hogy az elemi oktatás kötelező volta mellett nem gondoskodunk kellőleg az eredményes tanítás és tanulás lehetőségéről. Jeremiádánk elhangzott, bár meghallották volna azok is, a kikre a polgárság képviseletét bízta, a fővárosi törvényhatósági bizottsági tagok, a döntő közgyűlés tagjai és emlékükbe vésve egy városrész iskola miseriáit, hozzájárulnának a tanács előterjesztéséhez; hogy az aszalai laktanya helyén a modern követelményeknek megfelelő iskolaépület emeltessék. hangulatban foglalta el mindenki kijelölt helyét. Talán sokan abban a hitben és képzeletben élnek, hogy az pazar fényűző lehetett, holott az, a mint következik, egészen az igazi régi magyar vendégszeretetnek felel meg; de egyszersmint azt hiszem, hogy sokakat fog érdekelni annak a nevezetes napnak menüje is. Az étlap a követ- | kező volt: Consummé a la royal — Chianti Trutte sauce crevette Filet boeuf a la bordolaise Poulard a la Jolose Faisan roti an crescione Saladé verte avec truffes Glaces — Chambertin Dessert Champagne Caffé et liqeurs. Emelt hangulatban, a magyar szokáshoz hűen Márkus József tanácsnok érzelemmel felt, ismert szép előadásával és kellemes hangjának felhasználásával meghatóan szólalt fel Kossuthot éltetve, ép oly szónoki eloquentiával, Dr. Preyer Hugó szinte Kossuthot éltette, mig Dezsényi József a Vl-ik kerületi körnek érkező üdvözlő táviratát olvasta fel. Mindezekért Kossuth a már az újságokban-• ösmertetett szívre ható remek válaszában mondott köszönetét. Dejeuré után a biliárd szobában fekete kávét és likőröket szolgáltak fél, a midőn Kossuth a sajátkeztileg szedett, neki sok örömet szerzett ritka csigagyüjteményét, a gyűjtés érA vár. ni. írta : Kasics Péter az i. kér. polgári kör alelnöke. Nagy múltján kivül már a természet is arra rendelte a várt, hogy királyi székhely legyen. Hegyen épülve, a hatalmas, gyönyörű folyammal lábánál, kilátással majdnem az egész budai hegyvidékré egészen Yáczig és a nógrádi hegyekig, másfélül pedig az élettől nyüzsgő Pestre azután kelet és délkelet felé a messze elterülő magyar rónára: valóban uralkodó pont és méltó lakóhelye hatalmas királynak. De ép az a körülmény, hogy ily magasan, azaz hegyen épült, szabja meg fejlődésének határait. A várhegy nem nagy kiterjedésű. Fenn- sége. magassága egyszersmind izolálttá teszi a várat. Hozzájárul a közlekedés nehézsége és ennek a helyzetnek természetes következménye az, hogy a szükséges előfeltételek hiánya miatt a vár soha sem lehet élénk forgalmú, modern iparos és kereskedelmi városrészszé s igy örökre le kell mondani a fejlődésnek ezen legtermészetesebb és leggyorsabb módjáról s a vele járó eleven lüktető vérkeringésről és az élénk modern élet számos előnyeiről. Érzi és tudja ezt a vár, de meg is látszik rajta. Érzi és tudja ezt egész Budapest. Ha pesti ember azt mondja pesti embernek : „Felmegyek a várba“, a másik többnyire valamely hősi elszántságot avagy különczködő hajlamot lát ebben a vállalatban és valamely, hozzá idegen- szerű, jó messze fekvő külön várost s nem ugyanazon székes fővárosnak részét érti a vár alatt. A várnak valóban megvan a maga különös sajátos jellege. Status in statu. Város a városban. — Ezt. is főleg fekvése és régisége okozza. Hátramaradása is egészen sajátszerü. Egy régibb térképen illetőleg rajzon, mely a várnak 1686-iki visszavivását ábrázolja, utczái és terei majdnem ugyanazok, mint ma. Miként a hegy, a melyen épül a vár, nem változott, úgy alig változtak részei is. De nem ezen külső, térképbeli változásnak hiánya a baj. Egyik legnagyobb hátramaradása a várnak az, hogy legtöbb háza régi, nagyon régi, talán múlt századbeli és dísztelen, s a lakások nagy része nem felel meg a jelenkori igényeknek ; továbbá, hogy a várnak nincsen a közegészségügyi követelményeknek és egy modern városnak megfelelő csatorna -rendszere. Az 1892-ik évi kolera-járvány alkalmával az I. kerületi járványbizottság, kiküldöttei által, egyebek között meggyőződött arról, hogy sok várbeli ház ma sincsen kiesettekkel ellátva. Ennek következtében az illető házak udvaraiban bűzös és fertőzött a levegő, a mely rósz levegő azután a lakásokba is dekes részleteivel illusztrálva, megismertette. Kü- lömböző irányú változatos és élénk társalgás között repültek a perczek 4 óráig. Kossuth figyelme kimerithetlen volt, a mit azzal tetézett, hogy a küldöttséget meghivta thea-estélyre. Időközben a várost szemléltük meg, a séta közben egyik utczán a folyó mellett, egy nagyobb csoport embert vettünk észre, a csoport vig kiáltozásba tört ki időszakonként, midőn egyik társuk teli torokkal kiáltotta kedvencz szólamát — melyet valamennyien chorusba ismételtek, mint midőn nálunk éljeneznek. A zaj oka után tudakozódván, azt a felvilágosítást nyertük, hogy az egyik polgárt valami öröm érte, s azt ily módon fejezi ki és ezt a többiek magukévá téve, kiáltásban ismételik. Kérdésemre valljon nem ütközik e az a közcsend háborgatásába ? azt a választ nyertem, hogy Olaszország szabad ország, szabad annak népe és ilyen tett a törvénybe nem ütközik, érzelmeinek mindenki szabadon adhat kifejezést. Ez igazolja, hogy ott valódi szabadság, nem pedig szabadalom uralkodik, mint valahol Európában. Este 1/29 órakor ismét Kossuthnál gyűltünk össze, a hol az estét, otthonias kedélyes, fesztelen hangulatban eltöltve, azt vettük észre, hogy 11 óra van, a mikor ősz házigazdánkat nyugvásra térni kértük. E felejthetetlen estély emlékére mindenki egy kis emléktárgyat óhajtót volna Kossutlitól, benyomul. Különösen pedig meleg nyár idején fokozódik ez az egészségellenes állapot. Ismerünk ilyenkor házat, a melynek udvarán különösen gyengébb idegzetű ember elájul ás vagy roszullét veszélye nélkül keresztül nem mehet. A keltő levezetés hiánya következtében meleg időjáráskor a csatorna-nyilásokon is erős bűz terjed, megrontva a környék levegőjét, mi ellen sokszor még az u, n. syphon alkalmazása is alig segit. A megfelelő csatornázás és levezetés hiányának tulajdonítandó az is, hogy a várbeli, talán évtizedek vagy évszázad óta felgyülemlett foccalis tömegek megtorlódnak és a merre lehet, utat és lefolyást törnek maguknak a hegy oldalán, le a völgybe, megfertőzve a „várallyá- nak“ egész környékét. Ez magyarázza meg nekünk azt a kellemetlen tüneményt is, hogy a várban, még a gyönyörű bástyasétányon is, a hol Budapestnek tán legjobb és legfrisebb levegője van s a melyet majdnem mindig a hegyről-völgyre törekvő szellőnek tisztitó fuvalma keresztüljár, néha még a legjobb időjáráskor is valami kellemetlen szag üti meg hirtelen szaglási szervünket, melyről sebtiben nem tudjuk, honnan ered, mert okát nem látjuk. Ez nem „májusi fuvalom“, ez nem lehet a hegy üdvözlete! Ezt felszedte völgyi útjában a szellő az említett levegőrontó tömegekről és nyílásokról, igy demonstrálva orrainknak, hogy ezen az állapoton alaposan segíteni kell. Ez tehát igen komoly dolog. Fel is ismerte az 1. kerületi kolera-járvány-bizottság a jelzett bajt és egyik legutóbbi üléséből indokolt fölterjesztést intézett a székes főváros tanácsához, illetőleg a központi járvány-bizottsághoz az iránt, hogy a vár lehetőleg rövid idő alatt láttassák el a modern közegészségi követelményeknek megfelelő csatorna-rendszerrel. Ennek létesítése nem csak magának a várnak, hanem az őt környező összes városrészeknek is eminens érdeke. Követeli ezt az egész 1, kerületnek közegészségügye. Nem keli minden kezdeményezést felülről várnuuk. AAgve kezébe maga a polgárság ennek az ügynek az előbbrovitelét az illetékes fórumon ! Gyűljünk össze s tartsunk értekezletei, a melyen más bajainkat és orvoslásuk módjait is megbeszélhetjük. S miután a közügyek terén bizonyos solidaritás kétségtelenül fennáll, talán nem tulvérmes az a reményünk, hogy ügyünket támogatni és méltányolni fogja az egész fő- és székváros közvéleménye és törvényhatósági bizottsága. De hát mi történjék a várbeli régi házakkal ? Ezeknek a megifjitását és modernizálását is a székes főváros köz szelleme, avagy törvény- • hatósági bizottsága eszközölje ? Avagy a kor- í mánytöl várható-e ez? Nézetünk e tárgyban röviden ez: Első és midőn ezt Helfy Ignácz ünnepelt fővárosi díszpolgárunkkal tudatta, Kossuth annak úgy óhajtott kifejezést adni, hogy megígérte, hogy másnap a fő- és székváros küldöttségével együtt le fényképezted magát, — képzelni lehet mily nagy volt örömünk! A találkozás 13-án egy órára tűzetett ki, M. Schemboche fényképésznél, melynek sikere Calderoni kirakatában lathato. Deczember 13-án a küldöttség délelőtt 11 órakor Turin város municzipális hatóságának tisztelgő megjelenését bejelentette. Első meglepetésünk a városházhoz érve az volt, midőn a polgári házasságra lépő polgárok névsorára hirdető kifüggesztett táblára figyelmeztetve lettünk, mi ottan ily módon tétetik közhírré. Második nagy meglepetésünk az volt, hogy midőn beléptünk, a városházán a legnagyobb díszben a polgármester helyettese és az összes tanácsosok által nagy kitüntetések között fogadtattunk. Küldöttségünk üdvözletét Helfy Ignácz orsz. képviselő úr, ékesen tolmácsolta olasz nyelven. Az üdvözlés viszonzásának fényét és nagy jelentőségét emelte Turin város polgár- mester helyettesének Riccio urnák ama kijelentése, hogy midőn Budapest fő- és székváros Kossuth Lajos e kitüntetésben részesíti, azzal ] egyszersmind Turin városa is megtisztelve érzi I magát az által, hogy e világhírű történelmi I nagy férfiúnak otthont adhatnak, miért is kü- I Kínosén haugsú yozta, hogy e megtiszteltetésért
