Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-12-31 / 52. szám
Budapest, 1893. II. évfolyam 52. sz. Vasárnap, deczcmber 31. BUDA ÉS VIDÉKE KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Az I. kerületi polgári kör és a II. kér. polgári kör, valamint a krisztinavárosi vöröskereszt fiók-egylet hivatalos közlönye. KIÄD0-HIYÄTÄP, hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek; I. kér., Krisztina-utcza 14. szám. Czéhek — ipartestületek. Irta : ifj. Jakab László. Voltak és vannak társulatok, egyesületek, melyek az ipar és kereskedelem érdekeinek előmozdítására és védelmére alakultak. A régebbi időkben czéhek, mig jelenleg ipartestületek vannak. A viszonyok változtak és igy a czéhek is, mint minden régi intézmény, nem felelt meg a mostani kor kívánalmainak, eltöröltettek. Helyettük létesültek az ipartestületek. Ha behatóbban vizsgáljuk e két intézményt, úgy arra a felfedezésre jutunk, hogy mind a kettőnek van valami előnye a másik fölött és viszont vannak hátrányaik is. Mint például a czéhek hathatósan megvédték ugyan az ipar érdekeit, de egyúttal útját is állták minden nemesebb törekvésnek. Elnyomtak minden uj eszmét, mely az ipart kiragadta volna az apáról fiúra szállt kezdetleges működéséből és vaskalaposságából. De ez jó volt az akkori kornak. Az iparosok akkor még majd nem mind jólétnek örvendtek, mig most a szabad ipar és a kontárkodás a tönk szélére juttatja különösen a kisiparosokat. A czéhek korában nagy súlyt fektettek arra, hogy ipart csakis az gyakorolhasson, ki erre képesített. Ki a kellő tanoncz- és segédidejét kitöltötte, végül, kinek remeke igazolta, hogy az illető iparág folytatására képes. És az ipartestületek korában űzhet ipart olyan is, A „BUDA és VIDÉKE“ TAROMJA. Az a rövid haj! Irta : Andreánszky Jenő. Nincs is annál bajosabb, mint az a pajkos, játszi rövid baj egy szép hölgy fején ! Imádom a rövidhaju nőt! . . . Hanem a mikor eltelek az ilyen aranyo s fejecske nézésével, rendesen eszembe jut az a kérdés : Miért visel rövid hajat ? Mert sok, igen sokféle oka lehet annak, hogy egy nő feláldozza hosszú haját az ollónak. Némelyik kaczérságból teszi meg: tudja, hogy jó áll neki; némelyik kénytelen vele, betegségben megritkult haját levágja, hogy annál dusabban nőjjön ismét; némelyik szeszélyből adja rá a fejecskéjét; némelyik pedig . . . Nos némelyiknek más ok is lehet rá. ■ Béla annak daczára, hogy fején igen sok már az ősz hajszál, még javakora bel’ férfiú és sokan azt tartják, hogy az a szürke haj igen jól illik neki. Bizonyosan igy gondolkodott Ilonka is, a mikor Béla feleségévé lett. Gyakran simogatta végig puha kezecskéjével férjének deres fejét és olyankor mindig elragadó gyengédséggel szólt hozzá: — Te édes szürke fejem te ! . . . A margitszigeti regatta-majálison együtt kiuek az illető iparczikk előállításáról fogalma sincs. A ki például egész életében — a mint az tényleg meg is történt — a csizmadia ipart űzte, ha az iparigazolványért járó illetéket lefizeti és munkavezetőt állit, űzheti pl. a hentes- mesterséget is. (Ipartörv. 48. §.) Ugyebár önök jó uraim, a kik az ipartörvényt készítették, nem gondoltak arra, hogy ez milyen visszás helyzetet fog szülni. Ha nagy bölcsen elhatározták, hogy egy oly egyén, ki világi életében valamely ipar- ágot nem tanulta, mégis nyerhessen az ipar üzésre jogosítványt, miért nem határozták el azt is, hogy pl. egy csizmadia, ha van hozzá elég pénze, ügyvédi irodát is nyithasson. Erre önök azt fogják felelni, hogy az ügyvédnek egész ifjúsága tanulásból és az elérendő czólért való küzködésből áll, tehát nemcsak méltányos, , hanem jogos is, hogy csakis az lehessen | ügyvéd, a ki ezt tanulta és ehhez meg- kivántató qualificácziója is van. De hát az az iparos, a ki fiatal korában tanoncz- ságon kezdte és nagy küzdelem után elérte azt, hogy mesterré lett, nem kiván- hatja-e meg joggal azt, hogy a miért ő oly sok éven át fáradott és küzdött, abban here módjára az ne dúskáljon, a ki nevetve nézi, hogy vannak olyan dőrék, kik éveken keresztül kínlódnak azon czél elérhetéséért, a mit ők néhány forinttal könnyű szerrel elérhetnek. Ez a czéhek korában nem volt. Iparosaink rájöttek végre arra, hogy mulattam Béláékkal. Mert Béla jó ember volt; tudta, bogy a felesége szenvedélyes táuczosnő, hát szivesen vitte el egyik másik mulatságra. A mi társaságunkban volt Czakó Gyuri is, egy világos attilás huszárezrednek legdél- czegebb főhadnagya. Pompás tánczos, kifogástalan gavallér — szóval a társaságnak nélkülözhetetlen tagja. A teremben a szupé előtti csárdást járták, én Bélával künn ültem a szabadban a részünkre lefoglalt asztalnál: beszélgettünk, kvaterkáztunk. Egyszerre eszébe jut valami: — Ugyan kérlek, légy szives bemenni a terembe és szólj Ilonkának, hogy ne tánczoljon már. Nagyon felhevül, még meg talál hülni, ha majd leül idekünn a hűvös levegőn vacsorához. Siettem a tánczterembe, hogy Béla kívánságának eleget tegyek. Ilonkát nem láttam a tánczolók között. Pedig a csárdást megelőző négyest Czakó Gyurival tánczolta. Hová lehettek! Újra kisiettem a lombos fák közé és kutattam. Ah igen ! Ott vannak. Felösmertem Ilonka halványkék toalettjét és Czakó ragyogó egyenruháját. Karonfogva sétáltak a terített asztalokon égő lámpák fénykörében. Utolértem őket és átadtam Béla üzenetét: — Jól van, Mondja meg kérem az én édes szürke férjemnek, hogy itt sétálunk körül . . . Nagyon melegem van, nem merek még leülni. Hiszen az asztalunktól ide látunk: ha majd a mostani állapotok nem állanak épen fölötte a kritikának, sőt ellenkezőleg annak nagyon is sok grádussal alatta. Elhatározták, hogy ezen segitendő, iparkongresszusokat tartanak. Tartottak is eddig vagy hármat. Az utolsó nem régiben folyt le Miskolczon, a hol is programúira vették : az ipartörvóny revízióját, a választási census leszállítását, a hatályosabb érdekképviseletet, az iparoktatás reformját, a műhely-oktatás reformját stb. A kongresszusokon az iparosok szép számmal össze is gyűltek. Az ipartestületek többnél több és szebbnél szebb indítványokkal álltak elő, beszéltek is egy jó csomót, szépet és okosat, de par- turiunt mautes ... a kongresszusozásnál tovább nem jutottak. Maradt minden a régiben. Bezzeg a czéhek korában erre nem volt szükség. És az ipartestületeknek megvan kötve a kezük. Ok feliratozhatnak, kongresszusozhatnak, de egyebet nem tehetnek. Pedig nem kellene más, mint vissza állitani azt, hogy ipart csak az űzhet, a ki erre képesített. Mert nem a gyárak és a vasút teszik tönkre a kisiparosokat, hanem a — szabad ipar. Buda és az országos kiállítás. Sokszor hallottuk már azt a szót, hogy a partikulárizmus veszélyes. Mit akar Buda P Talán különválni Pesttől. A világért sem. Ilyen bombamerényletet jó Buda türelemben edzett hozzák a vacsorát, fegyen szives szólni — addig lehűlök egy kissé. Visszamentem Bélához és elmondtam, a mit rám bíztak. Béla körülnézett: — Az ám ! Látom őket ! . . . Csinos pár igy együtt a kettő ; mi P . . . Lásd barátom, más ember talán féltékeny is lenne. De én! . . . Igazán nevetséges is az a féltékenység. Nevelni kell az asszonyt, barátom, nevelni! Azért nem jó, ha az ember nagyon fiatalon nősül: az asz- szony akkor hamarább a fejére nő az embernek és az már mindig baj, ha a férjnek nincsen kellő auktoritása. Az én Ilonkám nemcsak szeret, de tisztel is — hidd el, olyan engedelmes, mint egy kis gyermek ! Hiába, az asszonyt nevelni kell, azt pedig csak úgy lehet, ba az ember olyankor nősül meg, a mikor már vannak tapasztalatai, ösmeri a nőket. Haj ! én úgy ösmerem a nőket, hogy minden gondolatjukat eltalálom. Pláne a feleségemet! Egy nyitott könyv! Mig mielőtt gondolna valamit, előre tudom, hogy mit fog gondolni:... Jegyezd meg barátom, nevelni kell magunknak az asz- szonyt, hogy boldogok lehessünk vele . . . így filozofált, tanított engem az én Béla barátom. En pedig ez alatt tekintetemmel követtem a sétálókat. Lassan járkáltak, nagyon el voltak mé- lyedve a beszélgetésbe: Csákó kezében tartotta legyezőjét. Csak néha néha-néha hagyták el egy pár perezre a világosságot s eltűntek a hatalmas fák árnyékában ... de csak pár perezre. BizoMegjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak : Egész évre 12 korona, fél Wre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér. I. kér., Pálya-ntcza 2. szám, 31. ajtó, kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni.
