Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-08-13 / 32. szám
BUDA és VIDÉKE Augusztus 13, Budapest, 1893. (5.) tesse“ követi, mely szintén igazolja az írónő előnyeit, s bátorithalja arra, bogy az életből meg többet is leírjon. Bolygó, — A NagyboTdogrsszonyról nevezett budavári főtemplom története és leírása, irla Dr. Nemes Antal, budavári káplán, okleveles hittanár, 52 képpel és egy mümelléklettel. Budapest, 1893, E nagybecsű történelmi mű a Mátyás-templom felavatása ünnepélyére jelent meg. Magában foglalja a főtemplom történetét és leirását. Szerző egy valódi történetiró hivatottságával oldotta meg feladatát. Ritka szorgalommal gyűjtött adatait rendszeresen dolgozta fel. A legrégibb időkre megy vissza az ősidőktől kezdve IV. Béláig, innen Mátyásig, majd Mátyástól I. Lipótig, I. Lipóttól napjainkig. A mű számtalan eddig ismeretlen adatot tartalmaz. A templom történetén kívül érdekesen tárgyalja Buda közigazgatási múltját is. Szerző egyik előnye az, — a mi történetírónak kiváló szerencséje — hogy ügyesen csoportosít, feleslegesről nem beszél, tárgyánál marad, az okokat nemcsak nyomozza, de el is bírálja. Ajánljuk e kitűnő munkát a történetkedveíők figyelmébe. Legközelebb mutatványt adunk belőle. Budai fürdők és vizek. Király-fürdő. A Király-fürdő a Il-ik kerületben, a fő- utcza és a kórház-utcza sarkán lévő ódon épületben van. 43'75° C. hőmérsékletű vizét egy 664 méter hosszú földalatti vas csövön át a Lukács-fürdőből kapja. Itt van a főutczára nyíló alsó kapu közelében a Királyfürdő forrása. A Király-fürdő pár évvel ezelőtt dr. Vándor Jakab budapesti gyakorló orvos és Mandl I. Ignácz fővárosi háztulajdonos birtokába jutván, nagy átalakulásokon ment keresztül. Az uj birtokosok a fürdőszobákat kényelmes bútorokkal, pompás márvány-kádakkal látták el, a gőzfürdőt, a hidegvizgyógyintézetet a tudomány legújabb vívmányainak megfelelően szerelték fel, ezenkívül a fürdőépületben kényelmes vendégszobákat rendeztek be. A fürdővendégek rendelkezésére álló gyógyító tényezők a következők: Egy újonnan épült díszes gőz-fürdő, különböző hőmérsékletű vízzel telt kényelmes medenczékkel, zuhanyokkal. A kupolás medenczék a török világ maradványai. Öt első, 4 másodosztályú kőfürdő; a medenczék vörös és fehér márványlapokkal vannak kirakva. 6 első osztályú márvány, 6 másodosztályú zink- kád-fürdő. 3 nagy török-fürdő; a terjedelmes medenczék vize 21° R-ra van lehűtve. Egy nagyobb és egy kisebb nép-fürdő. Egy a tudomány minden követelését kielégítő hidegviz-gyógyitó- intézet. A fürdők ára az első osztályú kő- és kádfürdőkben sz^mélyenkint 40 kr, a másod osztályúban 25 kr. Első osztályú kettős kád-fürdő 60 kr; első osztályú török-fürdő 40 kr. Gőzfürdő 50 kr. Közös-fürdő 5 kr. A vizgyógyitó- intézet használata 60 kr. A szobák ára napjára 1 frt. A fővárossal az összeköttetést a Pálfy-téri társas-kocsik, a fazekas-téri propellerok, a láncz- hidfői, a Károly-kaszárnya-Zugligeti közúti vaspálya közvetíti. Fürdőorvos: dr. Vándor Jakab. Római fürdő. O-Budától nem messze, az aquincumi ásatások területére esik a „római fürdő“. Mai elnevezésével tulajdonképen nem egyéb, mint természetes forrásvízzel ellátott uszó-fürdö. A „római fürdő“-fcelep vasúti állomása a Szentendrei, helyi érdekű vasútnak. A régi római fürdőket meleg vizzel ellátó úgynevezett „öt forrástó“ a fürdőtelep nagy árnyékos parkjának közepén fekszik s mintegy másfél holdnyi területet foglal el. A forrástó fenekén 15—20 nagyobb tölcsér látható, a melyekből a kristálytiszta forrásvíz nagy bőséggel buzog föl. Az összes források megközelítő számítások szerint naponta mintegy 160.000 hektoliter vizet adnak. A forrástóban összegyülem- lett viz zsilipen keresztül 12 méter átmérőjű vizikerékre esve egy öt lóerejü dynamogépet hoz \ mozgásba, a melvlyel 5000 normálgyertya erősségű villamos fényt állítanak elő. Ilyen módon esténként az egész fürdő-te’ep elektromos fényárban úszik. A forrás vize 22° R. hőmér-íékletü. Lengyel Béla egyetemi tanár vizsgálata szerint a forrás vize legközelebb áll a Császár-fürdő és Lukács-íürdő vizéhez. A „római fürdő“ tulajdonképen két úszó- fürdőből áll, külön osztályokkal nők és férfiak számára. A két úszó-fürdő magában a forrástóban vau; a viz a tó fenekétől fölsziuéig folytonos áramlásban lévén s a tő állandó kifolyással birván, vize mindfg kristálytiszta Az uszodák fenekén természetes fekete iszap vau. A telep ez idő szerint lakásokkal kellőleg ellátva még nincsen. Van ugyan a park közepén egy emeletes nagy épület, a melyben az éttermek és pihenő helyiségek vannak elhelyezve, mégis az állandó nyári lakások vagy fürdő-szálloda hiánya fölötte érezhető. E bajon a fürdő tulajdonosa Ringer Jakab már a közel jövőben segíteni fog, a mennyiben lépéseket tett az iránt, hogy a fürdő telepéből nyaralók építésére alkalmas területek hasittassanak ki. A mi a lürdőviz használatát illeti, az nem csupán mint kellemes hőmérsékletű uszoda-viz jöhet tekintetbe, hanem chemiai összetételénél fogva sikerrel használható mindazon betegségeknél, a melyeknél a Császár-fürdő és Lukácsfürdő gyógyvizei kitűnő hatásunknak bizonyultak. így nevezetesen hurutos és csuzos bántal- maknál, lobos izzadmányoknál, bőrbajoknál stb. Az uszodában fürdésért személyenkint 20 krajczárt fizetnek. A helyi érd. vasút ó-budai állomásán váltott menet-térti jegy fiirlő-jegy- gyel egybekötve csak 30 krajczárba kerül. A közlekedés a szent-endrei helyi érdekű vasúttal történik, mely az ó-budai főtérről naponta többször indul s alig 20 perez alatt ér a „római fürdő“ állomáshoz. Különfélék. — A Krisztinavárosi búcsú. Kagy pezsgés, sürgés forgás volt a Krisztinavárosban 6-án. A templomi ájtatos- ságok, a remek egyházi beszédek lelki élvezete után következett a mulatság. Az ide sereglők megélénkítették a Krisztinavárost, bár a borús idő sokakat tartott vissza. A sok játékos bolt, ördögmalom, mézeskalácsos sátorok örömet okoztak a gyermekeknek. A nagyok benépesítették a vendéglőket. Csillogott a jó kedv, el is dőlt, fel is kelt a bujdosó pohár. A mulatság már magyarosabb színezetű volt s e tekintetben haladást mutatott fel. Magánházakban is folyt a vendéglátás. Az utczán nagy tömegekben hullámzott a közönség, mely mindig jó emlékekkel távozik a Krisztinavárosi búcsúról, a mely talán a legkedélyesebb búcsúja a fővárosnak. Hej! még nem vették el a mulatságból jussunkat. — Meghívó a Nagyboldogasszonyról nevezett Budapest-vári plébániatemplom ünnepélyes megáldására, mely 1893. év augusztus 15-én Nagyboldogasszony napján a következő rendben fog megtartatni: a) D. e. 91/2 órakor a templom megáldása. b) 10 órakor Magyar- ország bíboros herczegprimásának fogadtatása, c) Ünnepi egyházi beszéd, d) Ünnepi nagymise. Délután 5 órakor ünnepélyes vecsernye áldással. Budapesten augusztus 10. 1893. A budavári plébánia-hivatal. — A budapesti I—III. kér. vegyes ipartestület f. hó 7-én tartotta havi rendes előljárósági ülését. Tárgy a Miskolczon tartandó III-ik orsz' ipartestületi gyűlésre kiküldött megválasztása és a tanonczerződtetés és felszabadulásra időpont meghatározása volt. Az testületi kongresszusra Jakab László elnök lett kiküldve képviselőül. Az előljárósági ülés a szerződtetés és szabaditásra vonatkozólag azt a határozatot hozta, hogy tanonezokat szerződtetni és szabadítani minden hónapban csak egyszer még pedig a hónap első hivatalos óráján, vagy ha akkor előljárósági ülés van az utána következő első hivatalos órán lehet. J. L. — Uj szemétrakodó. Budán egyre szaporodnak a különlegességek és látványosságok. Valamennyinél többet észlel, a ki a Logody- utczán végig megy. Tessék csak megfigyelni ezt az elárvult utczát. mit a szemétbányászok figyelmébe ajánlunk. Van itt minden fajú hulladék, rongy, kályhacsövek csizmatalp, kalap-darabok, ruhafoszlányok stb. A 47-ik szám félé éri el tetőpontját a szemét kiállítás. A lakók vallomása szerint tavasz óta nem öntöztek és julius 13-án söpörtek erre felé utoljára. A Szent István napra felsereglőknek ajánljuk ezt a látványosságot. — Összejövetelek. Az I. kerületi nemzeti asztaltársaság folyó hó 14-én Kopper József vendéglőjében Szarvas utcza 4. sz. alatt tartja rendes összejövetelét, számos látogatást kér, az elnökség. — A budapesti I —III. kér. szállodások, vendéglősök, bor- és sörmérők ipartársulata tagjai folyó hó 16-án Schlaucher Ferencz vendéglőjében I. kér. Alagut-utcza 5. sz. alatt jönnek össze. — Uszóverseny. A Margit-uszoda fürdőközönsége által augusztus 6-án d. e. 11 órakor tartott uszóverseny fényes közönség nagy érdeklődése mellett sikerrel folyt le. A versenyzők mindannyian elismerést érdemelnek, úgyszintén a buzgó rendező-bizottság és annak elnöksége. A verseny eredménye a következő: Megnyitó verseny, nyertes Reischl Ferencz. II. Gyermekverseny, nyertes Reischl Ágost. III. 12 —15 évesek versenye, első Fodor Sándor, jó második Heisler János. IV. Gyorsuszás, első Gräfl Ödön. V. Kezdők versenye. Senki sem nyert. VI. Kísérleti verseny, első Kellner Gyula. VIII. Kitartó verseny, első Guttman Arnold. A jelenvolt sportférfiak, közöttük barátosi Porzsolt Gyula, az összes úszók ügyességét kiemelték. — Lakás-változtatás.Dr. Szkalnitzky Henrik előnyösen ismert orvos f. évi augusztus hó 1-én lakását Krisztina-utcza 1. szám (első emelet) tette át. — Mulatság. A nyári mulatságok egyik legdíszesebbje leszsz az, mit folyó hó 19-én a budai polgári lövészegylet összes helyiségeiben a budai ifjúság rendez. A budai előkelő körökből már is sokan készülnek erre a fényes sikert Ígérő mulatságra. A rendezőség — mely igen jól van összeállítva — fáradhatlanul búzgól- kodik. — Esküvő. Révay György, a fővárosi tanári kar egyik kiváló tagja, ki a kitűnő hirü Fekete-félé főgymnásiumban is tanított s a budai társaságoknak kedvelt tagja, oltárhoz vezette Gogola Gizella fővárosi polgári iskolai tanítónőt. Számos ismerős és barát csatlakozik a mi őszinte kívánságunkhoz, hogy: legyenek boldogok. A tanári pálya töviseit csakis a boldog házi tűzhely enyhítheti. — Hol a szemetes ? Az I. kerület tréfás elöljárója a Pauler-utczai lakóknak ezt a talányt adta fel. Hiába kérdik ezek, a szemetes kocsi csak minden harmadik nap felel megjelenésével erre a kérdésre. (Beküldetett.) — Hirdetmény. A Pest-Pilis-Solt-Kis- kun vármegyei gazdasági egyesület f. évi szeptember hó 3-án Budakeszen szarvasmarha-dijazást rendez, mely díjazásiba minden pest-vármegyei tenyésztő elővezetheti állatait. Dijaztatnak: I. Tehenek, melyek jó tenyészképességet Ígérnek: 1-ső dij 30 korona, 2-ik dij 10 korona. II. Jó tenyészképességet Ígérő, simmenthali jellegű pirostarka üszők. 1-ső dij 40 korona, 2-ik dij 10 korona. III. Simmenthali jellegű (pirostarka) községi bikák, melyek jó karban vannak tartva. 1-ső dij 20 korona. 2-ik dij 10 korona. Megjegyeztetik, hogy a községi bikákra adandó pénzdijak a bikák felügyeletével, illetőleg gondozásával megbízott egyént illetik, a tulajdonos község ezen kiv ül disz-oklevelet nyer. A fenti pénzdijakon kívül arany, ezüst és bronz disz oklevelek is adatnak ki. Felhivatnak mindazok, kik állataikat ezen díjazáson bemutatni kívánják, hogy azokat a díjazás napján d. e. 10 óráig okvetlenül vezessék elő s jelentsék be a községi e
