Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-08-13 / 32. szám
Budapest 1893. Í4.) BUDA és VIDÉKÉ Augusztus 1 3. (udvarához tartozott) egyik kedveucz hölgye itt szeretett tartózkodói evadregényes vadásziakban; történt pedig, hogy Mátyás király elhanyagolván a szépet, egy udvari vadászat alkalmával ismét felkeresni kívánta kedvenczét, de a büszkeségében megsértett nő hírül véve jöttét, a kastélyból elbujdosott s a közel fekvő tanyai pásztoriakba menekült. — Mátyás király sokáig keresgélt, mig rátalált a bujdosó szépre, s kérte, könyörgött. esdeklett: ne vegye zokon tőle, hogy oly sokáig feléje sem nézett, hisz őt csak uralkodói kötelessége tartotta távol, semmi más ! —- De a sértett nő még csak egy szavára sem méltaita az esdeklő királyt — szemei könyben állottak ! „Ne emészd magad, ne busulj, szép szemed könvét ne vesztegesd,“ szólott a szerelmes király, s miután a szép nő még mindig nem beszélt, térdre borulva kérte: „Szólj-már!“ És ebből lön Sólmár, késöb pedig Solymár . . . A helység hivatalos pecsétje is híven őrzi e tradicziót, mely egyébként az egyház-látogatási jegyzőkönyvben — a kánoni vizitáczió- ban — is meg van örökítve! Ezen kívül van Solymár községnek még számos más mondája is, melyek közül a község legszebb kirándulás helyét képező „ ördög pokla“ és a „török kút“ eredetéről és történelméről a keleti tündérmesék mistikus hangján szóló népregék valóban meghatóan naiv tartalmúak. Térszűke miatt ugyan nem közölhetem ezeket a misztikus hagyományokat, de a kiváncsiaknak elmondják a solymáriak — odakint, a hol — akár négy korcsmában is — a legjobban lehet eltölteni egy-egy kedélyes vasár- vagy ünnepnapot. * * * A solymári róm. kath. hitközség plébániatemploma, mely a boldogságos Szűz nevének tiszteletére van szentelve, 1716-ban lett alapítva, de az ez évtől kezdődő anyakönyvek, úgy a könyvek hivatalos iratai is, a 60-as években dúlt tűzvész alkalmával a lángok martalékává lettek. Solymár — 1266-ban — Nána gróf, Pousa fia által a Mária-(nyul- vagy Margit-)szigeti Domonkos-rendű apáczáknak adományoztatott s ezt Béla király a lenti évben, kifogván az adományozó nejének hitbérét, jóváhagyta (Cod. Dipl. IV. III. 315. 1.) Hagyomány és Írott emlék szerint Solymáron túl állott hajdanában a bajoroknak egy vára, mely Mátyás király alatt Garay László nádor, később Thurzó Sándor tárnok- mester és végre Bakics Pál birtoka volt; a Buda városától e várig kinyúló falmaradványok pedig, melyek még a XVIII-ik század elején láthatók voltak, jelölték ama hires vadaskertet, melyben Mátyás király rengeteg erdők között üres óráiban vadászni szokott. — E vidék, beleértve a li pótmezei hegyek alját, mely régente „V a s - k a p u - h e g y“-nek neveztetett, az 1686-ik év ostrom alatt ott tanyázott sváb, hadaktól Sváb hegnek elnevezett vidéket is hajdanában „Nyék“-nek neveztetett (Bel. Not. HuDg. Nov. III. 8. 1.) * * * Az 1818 lelket számláló kedves községnek 320 lakóházában be sok nyaraló vendé - get lehetne elszállásolni, még pedig úri módra; mert a községben levő 398 önálló háztartásra esik — átlag számítva — minden konyhára két és ennél is több lakszoba s ez mindenesetre nagy szó egy ily kis vidéki faluban ! Élelmi czikkekről és a házi szükségletekről pedig bőven gondoskodnak a termelő és kereskedő üzletemberek . . . De itt is csak a közlekedés nehézkes volta okozza azt, hogy eddig még számottevő nyaraló közönsége nincsen! Föl tehát módosabb gazdák! Szövetség utján kell előteremteni a szükséges pénz-meny- nyiséget, omnibusz-társaságot kell létesíteni-,' mert talán még nagyon messze van a tervbe vett budapest-esztergomi helyi érdekű vasút kiépítése és addig sem. szabad összetett karokkal nézni a világ folyását! Ha isten meg is vonta a szol löktől nyert áldását, ott van még a föld mélyében elrejtett s aranynyal felérő munkát és keresetet nyújt.., A mit a szellők elpusztulása által elvesztettünk, azt megtérítheti az ipar áldásthozó munkája! Nem kell tehát elcsüggedni, nem kell visszariadni, bár áldozatnak tetsző oly befektetésektől, melyek jobb jövőt teremteni hivatvák ! Ez a község, mely ezelőtt a jobb időben rengeteg adóságok közepette, csak bérházban intézhette saját közügyéit, most — az állítólagos rósz időben — kifizette a már régebbi keletű adóságait mind s a mellett még saját községházat is szerzett magának . . . Az érdem oroszlánrésze itt is mindenesetre a község kitűnő jegyzőjét illeti, de elismerés adandó különösen a legutóbbi évtizedben működött bíráknak is egyenkint és összesen, kiknek tapintatos és helylyel-közel erélyes eljárása által sikerült a község közvagyonával űzött hagyományos garázdálkodást végre valahára megszüntetni. Solymárt jelenleg általában rendezett viszonyok között levő községnek mondhatjuk; czélszerü helyhatósági rendszabályok által gondoskodva van úgy a csend és rend állandó fen- tartásáról, mint a személy és vagyonbiztonság megőrzéséről is. Az építkezés és köztisztaság tekintetéből is kedves benyomásu e község, társadalmi viszonyai első tekintetre hátramaradást látszanak ugyan dokumentálni, de tényleg igen élénk tevékenységet fejt ki a helység csekély számú intelligencziája. Emlitést érdemel a Schaffer Bernát, ottani földbirtokos vezetése alatt álló temetkezési egyesület, úgy a Stranb Béla, érdemdús községi jegyző kezdeményezésére alakult hitelszövetkezet működése; e két társulat jótékony hatása mindinkább szemmel is látható mérvet ölt. A Glázer József, derék, 74 éves esperesplébános ur vezérigazgatósága alatti róm. kath. hitközségi népiskola két tanítója közül különös elismerést érdemel Róth József, kántortanitó, ki az iskolás gyermekekkel előadott a la ober- ammergaui passzió játékaival kellemes szórakozást nyújtott nemcsak a község, de a közeleső vidék lakosainak is. A helység orvosa Szennyes Kálmán, ügyességénél fogva a vidék legkeresettebb orvosa. . . . Készakarva hagytam utoljára, a mit tulajdonképen első sorban kellett volna megemlíteni, t. i. az — óvodát! Mert hát Solymárnak is van ám már óvodája, melyet a község (a magyar iskolaegyesület támogatásával) tart fenn ; — vezetésével Mózes Ida, oki. óvónő van megbízva, ki alig két év alatt hihetetlen eredményt volt képes elérni. Mily kellemesen jól esik, ha végig menve e tiszta község rendben fentartott ujczáin, magyarul halljuk gagyogni a jövő nemzedékét! Áldja is érte a magyarok istene ezt a derék óvónőt, ki a sok más egyéb hasznos dolgokon kívül a magyar nyelvet oly gyorsan tudta meghonosítani Solymáron. Pár év múlva már nem lesz hiány a rózsalányokul jelentkezőkben, mert eddig az volt a baj, hogy a magyar nyelv tudásának hiánya miatt sok tisztes hajadon ki volt zárva a pályázatból; tudva lévén, hogy boldogult trónörökösünk Stefánia herczegnővel történt egybekelése alkalmával beodrai gróf KarátsoDyi Guidó sólymár-szent-iván-vörösvári kegyur, alapítványt tett, melynek 1000 frtos kamataiból évenként május havábau a kegyurasága alá tartózó három község valamelyikében lakó tisztes hajadon „magyar“ lány kiházasittatik oly formán, hogy az illető menyasszony 600 frtot kap nászajándékul, 400 frt pedig a nyilvános ünnepi lakoma költségeire fordittatik. * * * Ha tekintetbe vesszük, hogy Solymárnak szépen befásitott utczáiban, bár kevés, de felette csinos úri lakó-házakat találunk, melyek közül említésre méltók a Dr. Walther-, Pórszász-, Petróthy-, Maár-, Kofler-, gróf Karátsonyi- és a Jakab-féle mondhatni villaszerű laképülefek; ha tekintetbe veszszük továbdá, hogy a Dauner-, Gruber- és Milbich- féle korcsma helyiségekben főleg pedig a Gromon-féle nagyvendéglőnek szépen berendezett és felszerelt helyiségei- és termeiben a legnagyobb szabású mulatságot is minden fennakadás . nélkül meg lehet tartani. Ugyanakkor önként érthetőleg ki kell jelentenünk, hogy Solymárnak meg van minden kelléke, m lylyel egy kiránduló-helynek bírnia kell és hogy Solymár megérdemli, hogy a nyaralók tömegesebben felkeressék! * * * Ezeket tartottuk említésre méltóknak Solymár községet illetőleg: hogy pedig ígéretünket minél jobban betarthassuk, kérem a tollforgató olvasóközönséget, ha tud valamely budavid^ki községre vonatkozó hagyomány, mese vagy rege létezéséről, unnak kútforrását, vagy pedig magát a tradicziót a község egyéb viszonyainak rövid közlésével legalább levelező- apón nekem tudtul adni ne terbeltessék, annyival inkább, mert a nép száján forgó szóbeli hagyományok mindegyike nemzeti kincsünk egy-egy csillogó ékszere, melyeket az utókor számára megőrizni erkölcsi kötelességünk. Törökbálinton, 1893. évi aug. havában. Navarra József. IRODALOM. Csillagok. (Regény irta Pilisy Róza. Budapest, 1893. Nagel Ottó bizománya.) Ez a könyv figyelemreméltó tünemény. Szerző a regényt az életből irta, a honnan a regényeket írni kellene. A mai irói nemzedék nem az életből ir, hanem feldolgozza olvasmányai impressióit, beleszőve néhány jól-rosszul megfigyelt episodot, a mi igy létre jön azt elnevezik regénynek. Fő goud a kicsiszolásra van helyezve. Nem csoda, ha ezek a mozaikok jobban sikerülnek, mint az eredeti festmény. A „C s i 11 a g o k“-at, a ki átolvassa az meg fog győződni arról, hogy ez a regény az életből van merítve s a ki irta az költői érzékkel tudja megfigyelni és átérezni az életet. Ezért jellemzi e sikerült művet benső közvetlenség, s van rajta az élet zománcza. A szerző meghatva Írja le egy nő sorsát, a ki eleget hányódott, szenvedett s a ki áldozata a körülményeknek, mik reá nézve kedvezőtlenül alakultak. Hogy szerzőnő, kinek már Pitypalaty czimii első beszély kötete is szép sikert aratott milyen vonzóan tud Írni, azt olvasóink tapasztalhatták „Az első fehér ruha“ czimü szép rajzából mi lapunk egyik közelebbi számában jelent meg. A regény meséje az életből van s kidolgozása nem mindennapi tehetséget árul el, s ha itt ott a műkedvelő merészségével találkozunk is, egészben véve drámai alakiló képességre vall. A mese voltaképen csak azokat a tételeket és részleteket illusztrálja, mit szerzőnő megakar fejteni és meg is fejt. A párbeszédekben lefolyó történet akarja megoldani a felvetett és tárgyalás alá vett thésiseket. Lélektani következetességgel mutatja be azt a gondolkodást, mely hősnője sorsát intézi. Sokszor bámulnunk kell azon a bölcselkedésen, mit szerzőnő hősnője ajkaira ád, a mi nő íróknál nagy ritkaság és oly kincs, mit sok iró megirigyelhetne tőle. Alakjait hű jellemzésben mutatja be markáns találó vonásokkal, sok szerenczével rajzolja a mai társadalomnak azt a részét, melynek keretében regénye mozog Sötét háttér, de a színek igazak. Élőadása művészetét senki nem vonhatja kétségbe. Egy őserő nyilatkozik még tévedéseiben is. Szóval a mit itt ir azt átérzi, s ha kidolgozása nem is mindenütt szabatos, de az eredetiség bája ott van. Ez pedig ma már fehér holló. Szépek fejtegetései a szerelemről. Nem terjeng, nem áradozik, de egyszerűen felel erre a kérdésre: „Egy virág, melynek illata oly erős, hogy ha egyszer hozzá szagoltunk mindig érezzük “ Ez a kiindulási alap, a melyből arra az eredményre jut, hogy a szerelem egy láthatlan erős hatalom, melyhez élénk fantázia kell. A hangulat, mely regényén átvonul soha nem csökken sőt fokozódik s egy szép akkordban leli véget. . . . Két világ az övé (t. i. a hősnőé) az Istennek világa, s a csillagok világa. „Lesem, mikor esik le csillagom.“ A kedves modorban irt regény után egy szép és szintén sikerült elbeszélés „Alba com-
