Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1893-08-06 / 31. szám
Budapest 1893. f3.) BUDA és VIDÉKÉ Augusztus 6. Azóta kigyógyult ugyan a már jobblétre szenderült hősünk az akkoriban még influenzának nem minősitett náthából, de az általa gyarmatosított községre, annak elnevezésében, örök időkre rászáradt a tanyai kút hideg vizének országra szóló jó hírneve! A „Remete-Lak“ barlangszerü tágas sziklahasadék, mely felett, valamivel távolabb, impozáns szikla-nyúlványok tarkítják e osodaszép vidék vadregényes látványosságait. Innen egy jó órányira fekszik Nagykovácsi, a Mária-remetei kápolnától pedig alig egy negyedórányira van Hidegkút. Hidegkút — kupalaku hegyeiről nézve — festői ecsetre méltó fekvésnek örvend. A községet átszelő csermely partjain fűzfa- bokrok díszelegnek; a helység utczái tiszták, a házak pedig eléggé csinosak. Hidegkút, mint hajdanában, most is székhelye saját nemeseinek. Talán sehol a környéken niucs annyi földesúr, mint épen Hidegkuton. A köznép által viselt „Erdőffy“, „Tur- csányi“ és hasonló — nem 50 kros bélyeg árán nyert — családnevek is fényesen igazolják, hogy ezen helység nem volt mindig sváb-falu, mióta pedig állami iskolája és óvodája van, azt is mondhatjuk, hogy már nem lesz sokáig — sváb-község! A község közgazdasági viszonyait, daczára a szőlők kipusztulásának, türhetőnek lehet mondani, mert a rövid idő alatt rohamosan keletkezett számos ipartelep munkát és keresetet nyújt a községnek mezőgazdaságot nem folytató szegényebb sorsú lakosainak. Ott találunk számos kőfejtő-telepet, homokbányát és mészégető kemenczéket, melyek télen át még a telkes-gazdáknak is juttatnak keresetet a fuvarozással. * Legjobban kell csodálnunk azt, hogy Hidegkút, daczára szép fekvésének és a fővároshoz valú közelségének, eddigelé a nyaralás tekintetéből még nincs kellőleg felkarolva; — alig van odakint nyáron át 5—10 család ! Igaz ugyan, hogy az odajuthatás nehézkes, de e bajon állandó omnibusz-közlekedéssel lehetne segíteni á la Budakesz. Vagy nem éri fel az ottani gazdaközönség, hogy a nyaralók behonositása csak üdvös jövőt biztosíthat a községnek. Pedig lehetne ott nyaralni, mert megfelelő lakás van elég és a megélhetés sem drága: lévén elég üzletember s különösen a korcsmá- rosok rátermettsége képesnek látszik az étkezés iránt támasztható minden igények kellő kielégítésére. A Mária-remetei „Vadász-Lak“, úgy a köznép által „Lust“-nak nevezett „Csillár- Csárda“, valamint a „Malom-Korcsma«, legkivált Kratzer vendéglője, mind meg annyi közelfekvő kiránduló helyül szolgál a nyaraló-közönségnek, hol jó bor és friss eleség mellett két- szerte szebb a tájék lebilincselő panorámája. A „Lust“-nak nevezett „Csillár“-dülőben egy hajdani templom romját látjuk, melyhez a falu népe többféle tradicziót köt; legvalószínűbb, hogy e dűlő fensikján valamikor külön község létezett. Figyelmet érdemlő épüleletekről felemli- tendők vári Szabó Antal, özv. Párvyné és hidegkúti Steinbachné — ottani földes uraságok — kastélyai, melyek parkszerű ültetvényeikkel mesebeli kéj-ligetekhez hasonlítanak. A község társadalmi viszonyai sem meg- vetendők; az említett földesuraságok és azok alkalmazottjain kivül ott van a világ legkedvesebb- plébánosa, a község jegyzője pedig a vele született páratlan őszintesége és önzetlensége folytán szerfelett rokonszenves alak. Az állami iskola vezértanitója, ki egyszersmind a róm. kath. hitközség kántora is, szintén kiváló műveltségű egyén, kinek a méhészet terén a község javára kifejtett hasznos működése különös dicséretet érdemel. Van a községben postamester és az egyes iparvállalatoknál több rendbeli magánhivatalnok is, kik mindnyájan a község intelligencziáját előnyösen emelik. A helység körorvosa: Szennyes Kálmán • *) Van. A Jégverem-utczából indul. Szerk. úgy elméletileg, mint gyakorlatilag ügyes szakember. Solymáron székel s naponta jár át Hi- degkutra. Gyógyszertárra ugyan nincs a községnek, de egy Budára vagy Vörösvárra menesztendő lovas küldöncz lehetőleg gyorsan hozza Aesku- lap latin konyhájának főzeményeit! * A község személyi és lakviszonyaira nézve hadd álljanak itt a legutóbb megejtett nép- számlálás és az ugyanakkor foganatosított hivatalos összeírások hiteles adatainak kivonatos főösszegei. A község — 309 háztartásban — összesen 1402 lelket számlál, és pedig a véletlen ritka játéka folytán akként, hogy 701 férfira épen 701 nő esik. Van t. i. a községben 262 férfi családfő és 47 önálló háztatást vezető özvegyasszony, kiknek családjához 384 férfi és 618 női családtag tartozik; — a cselédek és egyéb munkások száma : 91; még pedig a férfiaké 55, a nőké 36. A lakviszonyok meglehetősen kedvezők, a mennyiben 221 lakóházban 693 lakrész van, és pedig esik 231 konyhái-a 462 szoba; — igy tehát az összes háztartásoknak csak 25 százaléka van közös-, illetőleg félkonyhára utalva, mig a többség (75 százalék) külön konyhával rendelkezik. A lakszobákat illetőleg esik 154 fél konyhára ugyanannyi egy szobából álló lakás, a többi 154 külön konyhára pedig átlag számítás mellett — felében 2 — 2, felében pedig 3—3 szobából álló lakások esnek. * * * Ezekben kívántunk a jobb sorsra érdemes Hidegkutról megemlékezni; legközelebb pedig Solymárról, arról a rózsa-szüzeiről hires Eldo- rádóról fogunk tereferélni, hol egykoron Corvin Mátyás sólyomvára volt. Navarra József. A lipótmezei érdekeltek szövetkezetének alapszabályai. i. A szövetkezett czége, székhelye, czélja és tartama. 1. §. A szövetkezet czége: „Lipótmezei érdekeltek szövetkezete.“ Székhelye : Budapest, Lipótmező. 2. §. A szövetkezet czélja: A Lipótmező fellendítése és emelése általában, különös tekintettel a telektulajdonosok érdekeire, a Budapest- Lipótmezei Mária-Remetei helyi érdekű vasút felépítése és fentartása, esetleg kamatbiztositás s egyéb előnyök nyújtása által a vasútnak más által eszközlendő felépítését előmozdítani. 3. §. A szövetkezet tartama 25 évre, vagyis 1918. évi deczember 31-ig terjed. II. A szövetkezet tagjai ; azok belépése és kötelezettségei és az alaptőke. 4. §. A szövetkezet tagja lehet minden kifogástalan személy, ki legalább is egy részjegy tulajdonosa. A szövetkezetbe való belépés Írásbeli nyilatkozat alapján, a szövetkezetnél lévő aláírási ívbe eszközölt aláírás álta! történik. 5. §. A szövetkezet megalakulása után a tagok felvétele’iránt az igazgatóság szótöbbséggel határoz. A tagok száma határozatlan. 6. §. A tagok részjegyeik számához s arányhoz képest osztoznak a nyereség- és veszteségben. Veszteség esetén a tagok szavatossága nemcsak az általuk jegyzett részjegyekre már teljesített fizetések, hanem azoknak bár be nem fizetett egész névértéke erejéig terjed. 7. §. A részkönyvecskék 250 frtnyi névérték összegben bocsáttatnak ki. Ezen névérték befizetése oly módon történik, hogy a tagok minden év szeptember 1-ig 10 forintot tartoznak a szövetkezet pénztárnál lefizetni, úgy hogy a 25 év elteltével a részjegy egész névértéke teljesen kifizetve legyen. 8. §. A szövetkezeti tag az általa jegyzett részjegy névértékének pontos befizetéséért összes ingó s ingatlan vagyonával szavatol. 9. §. Az igazgatóság előleges jóváhagyása mellett a szövetkezeti tag részjegyét más szövetkezeti tagra vagy a szövetkezeten kivül álló személyre is átruházhatja. Azonban ez esetben is az átruházott részjegy névértékeért az uj tulajdonossal együtt a szövetkezettel szemben egyetemleges kötelezettségben marad addig, mig az teljes befizetve nincs. 10. §. Minden belépő szövetkezeti tag minden általa jegyzett részjegy után egyszer mindenkorra 2 frtnyi felvéleteli dijat fizett, amely dij a tartalékalap szaporítására és a folyó költségek fedezésére fog forditatni. 11. §. Jogában áll a szövetkezeti tagnak az évenkinti résztfizetéseket félévi részletekben vagyis szeptember és február 1-én is teljesíteni; mely esetben azonban a hátralékos félévi részlet után 6°/0 késedelmi kamatot tartozik fizetni. Ugyancsak 6°/0 késedelmi kamat fizetendő akkor is, ha a szövetkezeti tag bármely részfizetés pontos tel j est ését elmulasztja. 12. §. A részesületi könyvecskék névre szólók ; az ezekre eszközölt fizetések nyugtatvá- nyozása olyképen történik, hogy azoknak teljesítését a következeti pénztárnok és egy igazgatósági tag aláírásaikkal a részkönyvecskében igazolják. 13. § A részjegyekre történendő évi, illetve félévi fizetések a szövetkezeti pénztárnál legkésőbben az esedékesség után 15 napra teJjesiten- dők. Késedelem esetén az illető szövetkezeti tag az esedékes részfizetés 8 nap alatti befizetésére ajánlott levélben felszólittatik és ha a felszólítás napjától számított ujabbi 30 nap alatt az esedékes részletet s késedelmi kamatait le nem fizeti, kettős joga van az igazgatóságnak, és pedig vagy perelheti a szövetkezeti tagot a hátralék befizetése iránt vagy pedig a késedelmes tagot törli a tagok sorából, mely esetben a részéről már teljesített fizetéseket elveszti, azok a szövetkezet tulajdonába mennek át és a tartalékalap javára fordítandók. Ha azonban a részjegyre három évi részlet már befizettetett és további részletek a tagtól be nem hajthatók, úgy befizetései el nem vesznek, hanem őt a szövetkezet feloszlásakor reá jutó mérlegszerű vagyon fogja megilletni. 14. §. A részesületi könyvecskék folyó számokkal láttatnak el, és a szövetkezeti könyvekben a birtokos, esetleg az ez által történt tulajdoni átruházás bevezettetnek. 15. §. A részjegynek átruházása esetén 2 írt átruházási dij fizetendő. 16. §. Valamely elhalálozott szövetkezeti tag jogutódainak jogában áll maguk közül valakit kijelölni, aki a tagsági viszonyt a szövetkezettel szemben folytatni és az avval járó kö- lezettségeket teljesíteni fogja. De ép úgy szabadságukban áll a tagsági viszony felbontását a szövetkezetnek bejelenteni, amely esetben a már befizetett részletek arányában osztozni fognak ugyan az üzleti nyereményben, azonban semminemű tagsági jogokat nem gyakorolhatnak. (Folyt, köv.) Budai fürdők és vizek. Rudas-fürdő. Rudas-fürdő a Gellért-hegynek keleti sziklaoldala alatt fekszik. A fürdőt valószínűleg már a rómaiak használták. A török uralom alatt Mustafa pasa 1556-ban egészen újból kijavit- tata, mig nem Leopold császár győzelmével a törököktől ismét Buda város tulajdonába került. Mostani épülete 1831-ben keletkezett s csak újabban, 1883-ban alakította át azt a főváros a kor igényeinek teljesen megfelelő díszes fürdő- intézetté. A fürdő a Gellért-hegy meredek sziklafalából előbugyogó öt forrásból kapja vizét, mely a hegy tövében egy nagy víztartóban összegyűlve az országút alatt elhúzódó zománczozott részcsatornán át ömlik a fürdő gépháza alatt levő nagy vizmedenczébe. A viz teljesen átlátszó, szintelen és szagnélküli; hőmérséklete 45° C. A források vizbősége 24 óra alatt 10900 hektoliter. A Rudas-fürdő berendezése mintaszerű. A csinos egyemeletes épületnek két udvara van. A nagyobbikban, az úgynevezett gyógyudvarban vannak a kád-fürdők és pedig a földszinten 38, az emeleten pedig 16. Az egyes fürdőfiilképen példás tisztaság uralkodik. A kisebbik udvarban van a középkori építés remeke, a nagy gőzfürdő, 6' N y
