Buda és vidéke, 1893 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-06 / 31. szám

Budapest, 1893.

II. évfolyam 31. sz.

Vasárnap, augusztus (».

BUDA ÉS VIDÉKE

KÖZIGAZGATÁSI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI HETILAP

Az I. kerületi polgári kör

és a II. kér. polgári kör, valamint a krisztinavárosi vöröskereszt fiók-egylet hivatalos közlönye.

KIÄI>0-HIYATÄr,

hol előfizetni lehet és hirdetések felvétetnek;

I. kei*., Krisztina-utcza 14. szám.

Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egész évre 12 korona, fél évre 6 korona, évnegyedre 3 korona. Egyes szám ára 24 fillér.

I. kér., Pálya-ntcza 2. szám. 14. ajtó,

kéziratokat és közleményeket ide kérjük küldeni.

Hol vegyünk lakást?

Irta: Dr. Szabó Sándor, egészségtan tanár és iskolaorvos.

A járványos betegségek elterjedsé- gének foka és állandósága legjobban mutatja valamely hely egészséges voltát, csakhogy fordított arányban. Minél kevesebb ideig tart és minél szórványosabban fordul elő valamely helyen a fertőző betegség annál ajánlatosabb hely az ott- lakásra. Oka ennek a levegő, viz és talaj aránylagos tisztasága. A múlt évben be- hurczolták a kolerát a fő- és székvárosba. A pontosan összeállított adatok szerint úgyis, de népességi egységre számítva is elenyésző csekély százalék esik ebből a jobbpartra. Az is bizonyos, hoy a budai kórházba szállítottak majdnem mind betegen jöttek át a balpartról. A gyermekeknél előforduló fertőző bajok is sokkal nagyobb arányban pusztítanak és tovább állanak fenn oda át. Számadatok igazolják azt is, hogy a gümőkorság, mely az egész földön nem pusztít sehol olyan nagy arányban, mint épen Budapesten, — mert 100 halálesetből 8-nál ez a végzetes kimenetel oka, — szintén kisebb fokú az első három kerületben, mint a többiben.

Könnyű a következést levonni. Buda j sokkal egészségesebb mint Pest, Nem ] nehéz erről a köztudomású dologról meg- !

A „BL'PA és VIDÉKE“ TÁRCZAJA.

Az utolsó budai basa.

Történeti elbeszélés Jókai Mórtól.

— Ne vádolj, imám; hallgasd meg elébb, a mit nekem Telli beszélt.

—■ Édes fiam; nekem abból nincs mit tanulnom, a mit te fudsz. Tartsd meg magadnak. Nektek van egy bosszú hitformátok, melyben elmondjátok, hogy miben hisztek: egy istenben, szentháromságban, bünbocsánatban, örökéletben ; pedig mindezekben összeséggel nem hisztek any- nyira. mint az asszonyok szavában. Nálunk ez a hit nincsen. A muzulmán őrzi az asszonyt s nem hisz a beszédének. Tegnap este, mielőtt Abdihoz mentél volna, a basa háremében felkérésé leányát, Tellit, ki gyermekei közt első kegyencze. Ez parancsol a többinek, még anyjának is, a ki különben egy tudatlan georgiai rabnő; senki sem ügyel rá. A basa ölébe vonta leánykáját s azt monda neki, szép borzas baját még lobban' felborzolva : kedves leánykám, szemem fénye, holnap reggel férjednek fejét vétetem.

— Micsoda férjének ? kiálta közbe Pet- neházy.

— Épen ezt kérdezte Telli is: „Micsoda férjemnek?“ Abdi elnevette magát; (háremében nevetni is szokott) kicsiny leánykám lásd én jól tudom, hogy te Petneházyval titokban meg- esküdtél, nejévé lettél; magától a rabnőtől tudom, ki téged minden éjjel ki szokott bocsátani

győződni se, Ha az ember föl megy a Szt. Gellert hegyére és végig tekint gyönyörű fővárosunkon, azonnal föl tűnik, hogy inig a budai városrészek tiszta átlátszó levegőtől köritvók, addig a pesti fél sűrű, átlátszatlan légbe van burkolva. A por, párák, bomlásból felszálló gázak keverve vannak ott az uralkodó északnyugati szél által állandóan oda terelt füsttel, mely a gyárak kéményeiből ára- j mól. Nagyon sok ostora a tüdőnek, nagyon kevés oxigénnel oda át; ólenydus, por, füst, rothadási gázaktól mentes levegő itt.

A viz, hogy ez ideig Budán jobb, ki vonná kétségbe, hiszen csak meg kell Ízlelni ezt és azt, szembeötlő a különbség? De a vegyi és górcsői vizsgálat is azt mutatja.

A mi a talajt illeti: bizony nem ideális az Budán se. Oka egyszerű: több ezer éve szolgál a Duna 2 partja ezen helyen emberi lakásul. A hol pedig laknak, ott sok szeny termelődik. Igaz, hogy jó csatornázás mellett nem igen szabad e sok szenynek a talajba jutnia, most legnagyobb része nem is jut: de jutott eddig, illetőleg addig, mig csatornázásunk nem volt. A budai fél sokkal régebben | lakott hely, mint a pesti, tehát fertő- | zöttebb talajnak hihetne az ember. Pe- ! dig nem úgy van! A mi talajunk sokkal ! kevésbé fertőzött, mint a balpartiakó.

a háremből a vadaskert felőli ajtón ; te magad mondád el neki.

— Minden éjjel? kérdé szorongó szívvel Petneházy.

— Ne az jusson eszedbe, hogy „minden éjjel“; hanem az, hogy fejedről beszél valaki.

— De az nem igaz; én hetenkint egyszer szoktam vele találkozni egy rövid órára és lel- kemre mondom, e találkozás oly tiszta volt, mint mikor a napsugár és a harmat találkoznak.

— Az mindegy : a bölcs ezt nem kérdezi. Telli lesütötte szemeit, midőn apja azt mondá s nem tagadott semmit. Kedves leánykám, férjednek meg kell halni. Telli azt kérdezé, miért ? Mert áruló felelt a basa. Mit vétett ? kérdé Telli. Még nem vétett, de majd véteni fog. Kár érte, mert igen szép ember, mondá Telli; ne ölesd őt meg holnap; hadd éljen még egy hétig. Sokat kérsz, mondá a basa, annyit nem adhatok; de ha még gyönyörködni akarsz szép szemeiben, engedek egy napot és két éjszakát, egy napig, két éjszakáig nem öletem meg; addig nem öletem meg; addig örüljetek egymásnak“. A dervis vállára ütött a bámulva hallgató Petnebázynak. Kedves fiam, az egyik éjszaka már letelt!

Petneházy felrezzent ámulatából.

—• Ez mese. Álmodtad ezt, elámított valaki, a kitől baliád. Hiszen, ha Abdi azt bivé, hogy Telli nőm, hogy bízta volna rá azt a titkot, hogy engem meg akar öletni, azzal az engedéllyel, hogy engemet még többször láthasson, velem beszélhessen; hisz azt csak képzel- beté, hogy egy szerető hölgy figyelmeztetni fogja kedvesét e veszélyre, mely feje fölött függ

Ennek oka az, hogy mig Pestnek lapos fekvésénél fogva minden szenynye bemosatott talajába a csatornázásig, sőt most is jó része oda kerül, de meg a különben egészséges feltöltós is jó részben a kihordott szemétből, tehát rothadó állati és növényi hulladékokból került ki, addig a hegy-völgyes Budán az eső nem be, hanem lemossa a piszkokat a I völgybe, hol a természetes csatornák : a patakok sietnek azt átvenni és a Dunába hordani. Hogy ez igy van, ismét a bizonyító chemiai és fizikai vizsgálatok igazolják.

Kétségtelen ezek után, hogy úgy levegőnk, mint vizünk és talajunk ha- sonlithatlanul jobb mint a pesti, kétségtelen, hogy Buda egészségi szempontból sokkal alkalmasabb lakóhelynek mint Pest.

Tudták ezt már régen is, azért laktak itt és nem ott.

Mi az oka mégis, hogy nem lakják annyira, nem oly szívesen, mint a balpartot ?

Kettős oka van: egyik a túlságos kényelem-szeretet, másik az egészségügyi érzék hiánya? Mert azt okul alig mondhatnám, hogy nem építkeznek. Az építési kedvet növekedése szokta szülni.

A túlságos kényelem-szeretet úgy értendő, hogy mert minden szükséglet nagyobb választókban nyerhet kielégítést,

s azon lesz, hogy őt megszöktesse onnan, a hol fenyegetik.

— Pedig te előtted Telli nem áruiá el e titkot, ugy-e bár ? Egészen más dolgokról beszéltetek. Dicsőségről, sztambuli útról, kitüntetésekről, aztán boldog szerelemről, vidám családi körről, a mikben a keresztyének annyi költészetet találnak ? Telli mosolygott, Telli szemei ragyogtak, Telli boldog volt; tehette volna-e ezt, ha az igaz volna, hogy Abdi basa két nap múlva le akarja Petnebázyt fejeztetni ? Tudna-e ily képtelenségeket összerimezni valaki ? ugy-e bár ?

— Úgy van ? Ezt magyarázd meg.

— Szerelmes fiam: a süketnek éles szemeket adott az ég, hogy lássa, a mit meghallani nem bir; a vaknak finom hallást, hogy pótolja szemeinek látását ; de te vak is vagy, süket is vagy ; neked érezned kell; ütést kell érezned, kemény ütést, hogy magadhoz térj. Legyen meg az is. Jöjj el ma este, mikor a muezzim másodszor kiált a minareten, a győzelemtérre, hol a csigaszökőkut van: ottan találsz a kút fala mellé elrejtve egy gyaloghintót hordárok nélkül. Ott várj addig, mig én is megérkezem ; a többit majd megmondom akkor, vagy talán nem is mondom, de meglátod magad.

— Petneházy nem felelt, de arczából lát- batá Ibánzáde, hogy az ajánlatot nincs kedve elfogadni.

— Te csak a muezzim harmadik kiáltása után vagy a vadaskert kioszkjába rendelve, addig visszatérhetsz.

Petneházy meg volt lepetve :

— Honnan tudod ezt?

6>

N